Helyzetkép 2017. augusztus – szeptember

Gazdasági növekedés

A globális gazdaság ez évi növekedési kilátásai a korábbi időszakhoz képest kedvezőbbnek tűnnek. Ami ritkán fordul elő, az IMF tavasszal pesszimistábban ítélte meg a lehetséges növekedési dinamikát, így – igaz, csak szerény mértékben – felfelé módosította az idei és a jövő évi prognózisát. Ennek megfelelően a világgazdaság idén 3,6%-kal, jövőre 3,7%-kal bővülhet a tavalyi 3,2%-kal szemben. A fejlett országok bruttó hazai terméke a múlt évi 1,7%-ot követően 2017-ben 2,2%-kal, míg 2018-ban 2%-kal emelkedhet. A fejlődő országok gazdaságának teljesítménye az előző évi 4,3%-kal szemben ez évben 4,6%-kal, jövőre pedig 4,9%-kal nőhet.

A viszonylag optimista prognózist támasztja alá az Eurostat első becslése a tagországok harmadik negyedévi GDP adatairól. A szokásosan még 0,2 százalékpontos hibahatárral készülő számítás szerint az Európai Unió egyesített bruttó hazai terméke 0,6%-kal nőtt az előző negyedévhez, és 2,5%-kal a múlt év azonos időszakához képest. Ez a dinamika az elmúlt négy év legmagasabb értéke. Az idei év előző negyedéveiben 2,1%, illetve 2,4% volt a hasonló volumenindex. Az eurózóna gazdasági teljesítménye is 0,6%-kal nőtt az előző negyedévhez, és 2,5%-kal a múlt év azonos időszakához viszonyítva. A gazdasági és monetáris unió tagországainak bruttó hazai terméke az idei előző negyedévekben 2%-kal, illetve 2,3%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az Eurostat október utolsó napján közölt GDP adatai alapján az IMF idei 2,1%-os növekedési prognózisa az eurózónára némileg pesszimistának tűnik.

Németországban stabilan 2% körüli a gazdasági növekedés dinamikája. A múlt évi 1,9%-os GDP volumenindexet az első félévben 1,9%-os, illetve 2,1%-os érték követte, amely megalapozza az idei 2%-os prognózist; jövőre a várható növekedési ütem 1,8%-os lehet. Nagy- Britanniában lassú dinamika csökkenés tapasztalható: a bruttó hazai termék múlt évi 1,8%-os emelkedését az első három negyedévben 1,8%, 1,5% és ismét 1,5% követte, amelyből 1,7%-os éves ütemre, míg jövőre 1,5%-os bővülésre számítanak az IMF szakértői. Gyorsulás figyelhető meg a francia gazdaságban: a múlt évi 1,2%-os GDP emelkedést ez évben 1,6 %-os, jövőre 1,8%-os dinamika követheti /az első három negyedév előzetes tényadatai: 1,1%, 1,8%, valamint 2,2%/. Valamivel szerényebb, de emelkedő dinamikájú az olasz gazdaság bővülése: a tavalyi 0,9%-os GDP volumenindexet az idei első félévben 1,3%-os, illetve 1,5%-os növekedés követte; az év egészében 1,5%-os, míg jövőre valamivel szerényebb, 1,1%-os indexet várnak a Nemzetközi Valutaalap szakértői. Továbbra is gyors ütemben növeli teljesítményét a spanyol gazdaság: a múlt évben 3,2%-kal, míg az idei első félév két időegységében 3%-kal, illetve 3,1%-kal emelkedett a GDP. Az év egészére 3,1%-os növekedést, míg jövőre némi ütemlassulást, 2,5%-os volumenindex emelkedést várnak az elemzők.

Az Amerikai Egyesült Államokban az első negyedévben 2%-kal, a második évnegyedben 2,2%-kal emelkedett a bruttó hazai termék. Az első becslés szerint a harmadik negyedévben is fennmaradt ez a közepes dinamika: 2,3%-kal bővült a gazdaság. Az IMF prognózisa ez év egészére 2,2%-os, míg jövőre 2,3%-os növekedéssel számol, amely érzékelhető gyorsulás a múlt évi 1,5%-os gazdaságbővüléshez képest. Japánban a tavalyi 1%-os GDP emelkedést követően 1,5%-kal bővülhet a gazdaság, amit megalapoz az első két negyedév 1,4%-os, illetve 1,6%-os volumenindexe. Ugyanakkor a japán gazdaság évtizedes stagnálását követő fejlődési ütem valószínűsíthetően nem bizonyul tartósnak, a jövő évi dinamika lényegesen szerényebb, várhatóan 0,7% lehet. Kanada bruttó hazai terméke a múlt évben 1,5%-kal nőtt, ezt követően az idei első félév két adata lényeges gyorsulásra utal 2,3%-os, valamint 3,7%-os értékekkel. Az év egészére 3%-os, míg jövőre ennél szerényebb, 2,1%-os dinamika várható.

A kínai gazdasággal kapcsolatos, több éve komoly aggodalmakat keltő helyzet nem állt elő: a kínai gazdaság növekedésében nincs érdemi lassulás. A múlt évben a GDP 6,7%-kal, az idei első félévben 6,9%-kal, a harmadik negyedévben pedig 6,8%-kal emelkedett. Az év egészére 6,8%-os bővülés várható. A tavalyi évben az indiai gazdaság a kínainál gyorsabb ütemben, 7,1%-kal növelte teljesítményét. 2017. első két negyedévében a bővülés dinamikája némileg mérséklődött, a bruttó hazai termék 6%-kal, illetve 5,9%-kal emelkedett. Az idei év egészében 6,7%-os, míg jövőre ismét magasabb mértékű, 7,4%-os növekedés várható. Brazília talán kilábal a recesszióból: a múlt évben számottevően, 3,6%-kal visszaesett a gazdaság teljesítménye; az idei első negyedévben 0,4%-kal még csökkent, a másodikban 0,2%-kal nőtt a GDP. Az idei évben várhatóan 0,7%-kal, 2018-ban 1,5%-kal bővülhet a brazil gazdaság. Mexikóban a múlt évben 2,3%-kal nőtt a bruttó hazai termék. Az IMF erre az évre 2,1%-os, míg jövőre 1,9%-os növekedést prognosztizál. Az első féléves adatok alapján az idei bővülés ezt minden bizonnyal meghaladja, mivel az első negyedévben 2,6%-kal, a másodikban 3%-kal nőtt a gazdaság teljesítménye. Oroszországban tavaly 0,2%-kal csökkent a bruttó hazai termék. Az idei évben már növekedés várható: az első negyedévben 0,6%-kal, a másodikban 2,3%-kal bővült a gazdaság. Az év egészére 1,8%-os, jövőre 1,6%-os gazdaságbővüléssel számol a prognózis.

A magyar gazdaság hetedik éve igen hektikus változásokon megy keresztül. A növekedés dinamikáját gyakorlatilag az uniós források bevonásának lehetősége és időzítése határozza meg. 2010. nyarán a kormány gyökeresen át akarta alakítani az uniós fejlesztések szerkezetét, leállított már folyamatban lévő fejlesztéseket. Ma már tudható, hogy ez is a tulajdonviszonyok drasztikus átrendezését, a saját gazdasági holdudvar kizárólagos előnyben részesítését szolgálta. Ugyanakkor, míg a környező országokban a 2008. évi válságot követően számottevő fejlődés indult, nálunk ez nem következett be. Sőt fokozatosan romlott, illetve romlik a versenyképességünk, mivel a kormány politikája torzítja a versenyt, nem teszi lehetővé a vállalkozások egészséges fejlődését. Így a felhasználható uniós források hiányában 2011-ben mindössze 1,7%-kal emelkedett, míg a következő évben 1,6%-kal visszaesett a gazdaság teljesítménye, és 2013-ban is csak 2,1%-kal nőtt a GDP. 2014-ben azért nőtt számottevően, 4,2%-kal a bruttó hazai termék, mert ez az év volt az előző hétéves uniós finanszírozási ciklus záróévét követő elszámolási időszak első fele, amikor is a kormányzat hibájából késve, a ciklus utolsó évére összetorlódott támogatás-lehívásból megkezdték a projektek lezárását. Szintén ennek folytán ugyanígy viszonylag magas, 3,4%-os volt a növekedés 2015-ben, míg az uniós források hiányában a következő évben csupán 2,2%-kal nőtt a GDP. Összességében 2010-hez képest a magyar gazdaság teljesítménye mindössze 12,5%-kal nőtt, ami a térség országai között az egyik legkisebb ütem. Az idei évben már újra érzékelhető a 2014-2020 évek középtávú uniós ciklusában – ismételten késve – lehívott jelentős pénzek hatása. Ennek megfelelően az idei első félévben a bruttó hazai termék nyers adatok alapján 3,6%-kal, míg szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 3,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

A gazdasági növekedés problematikus voltát jelzi, hogy a visegrádi országok közül kettő, mindhárom balti ország és Románia bruttó hazai terméke a mienknél lényegesen gyorsabban emelkedik, és a bolgár adat gyakorlatilag azonos a magyarral, és alig marad el ettől a cseh volumenindex. A 2010. évi bázison a múlt évi GDP volumene Litvániában 23%-kal, Észtországban 22,2%-kal, Lengyelországban 19,4%-kal, Lettországban és Romániában 18,1%- kal, Szlovákiában 17,1%-kal, míg Bulgáriában 12,1%-kal, Csehországban pedig 11,5%-kal emelkedett. A magyar bővülési ütem nem csupán a térségbeli országokétól marad el: a fejlett gazdaságok közül a svéd GDP bázisindexe ugyanebben az időszakban 14,8%-kal, a brit 12,9%- kal emelkedett, és a német index is alig kisebb a magyarnál: 10,6%. Ezek az adatok a fokozatos lecsúszást tükrözik.

Az idei év egészében az uniós forrásoknak köszönhetően várhatóan az Európai Unió átlagát érzékelhetően meghaladja a bruttó hazai termék volumenének növekedése, 3,7-3,8%-os értékkel. Ugyanakkor ezzel az ütemmel a magyar gazdaság továbbra is elmarad a térségbeli országok növekedési dinamikájától, ez az index gyakorlatilag az egyik leglassúbb növekedést jelenti. Az Európai Unió támogatásával feltételezhetően jövőre is hasonló lehet a bruttó hazai termék növekedése, amennyiben a kormányzati elképzeléseknek megfelelően ebben a két évben sikerül erőltetett ütemben lehívni az uniós pénzeszközöket. A kelet-közép-európai térség államainak többségében is az ideihez hasonló vagy azt meghaladó dinamika várható. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar gazdasági növekedés átmeneti gyorsulása nem állítja meg, sőt egyes országokhoz képest még növeli is a leszakadásunk mértékét.

A magyar gazdaság növekedésének gátja a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások alacsony szintje, az innováció, a tudomány, a felsőoktatás szégyenletes háttérbe szorítása. A KSH most közölt adatai szerint a múlt évben kutatásra és fejlesztésre 427 milliárd forintot fordítottak, folyó áron jelentősen, 8,8%-kal kevesebbet, mint az előző évben. Ezen belül a vállalkozások és a költségvetési szervek kutatóhelyeinek ráfordításai 7,9%-kal, míg – ami különösen problematikus – a felsőoktatási kutatóhelyeké egészen nagymértékben, 16,1%-kal visszaestek.

Kutatásra és fejlesztésre tavaly a bruttó hazai termék mindössze 1,22%-át fordították, ez az utóbbi öt évben a legalacsonyabb arány. A kutatással és fejlesztéssel foglalkozók teljes munkaidőre átszámított létszáma a múlt évben 3%-kal csökkent az előző évihez képest. A kutatás és fejlesztés pénzügyi forrásainak 56,4%-át a vállalkozások, döntően a részben vagy teljesen külföldi érdekeltségű vállalkozások adták; az előző évben ez az arány még 49,7% volt. A kutatás-fejlesztés háttérbe szorulását tükrözi az e célra fordított beruházások igen jelentős, folyó áron 17,5%-os visszaesése. A múlt évben összesen 49 milliárd forintot fordítottak kutatási és fejlesztési célú beruházásokra, azaz lényegesen kevesebbet, mint amit stadionokra és egyéb sportlétesítmények létrehozására költöttek.

A kutatás és fejlesztés, az innováció kormányzati kezelése távol áll az Európai Unióban vallott felfogástól. Az e célra fordított kiadások uniós átlaga meghaladja a bruttó hazai termék 2%-át, az eurózónában ennél 0,1 százalékponttal magasabb, az észak-európai országokban és Ausztriában pedig meghaladja a GDP 3%-át is, míg Németországban megközelíti azt. Tehát az uniós átlag a magyar ráfordítás másfélszerese, az innováció területén élen járó országokban a két és félszerese. Ez a markáns különbség önmagában magyarázza a lemaradásunkat az európai centrum országaitól.

Foglalkoztatottság, keresetek

A foglalkoztatottság statisztikai mutatói az elmúlt három évben látványosan javultak, és második éve az elsődleges hazai munkaerőpiacon is érdemben emelkednek. A magyar munkanélküliségi ráta az Európai Unió egyik legalacsonyabb értékét mutatja, igaz úgy, hogy ebben az európai gyakorlattól merőben eltérve a KSH a közmunkásokat foglalkoztatottnak tekinti. A közfoglalkoztatottak mintegy kétszázezres számát is figyelembe véve a tényleges munkanélküliségi ráta 8,2% körüli értéket tesz ki, ami meghaladja az Európai Unió átlagát. /A 28 tagállam összesített munkanélküliségi aránya júliusban 7,6%, augusztusban és szeptemberben egyaránt 7,5% volt./ A reálkeresetek második éve jelentősen, a közszféra egyes területein kiemelkedő mértékben nőnek. Ezt a – részben fehéredést jelentő – hatást erősítette ez év elején a foglalkoztatottak számára fizetendő legalacsonyabb munkabér, a szakképzettség nélkülieknek a minimálbér, a szakképesítéssel, -képzettséggel, középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők számára a garantált bérminimum szokatlanul nagymértékű, – legalábbis a hivatalos statisztikában kimutatott – 15%-os, illetve 25%-os növelése.

A KSH mintavételes lakossági felvétele szerint a harmadik negyedév átlagában a foglalkoztatottak száma 4 451 ezer fő volt, 60 ezer fővel, 1,4%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában. A közfoglalkoztatottak átlagos száma e trimeszterben 191 ezer főt tett ki, ami 15,4%-kal kevesebb az egy évvel azelőttinél. A foglalkoztatási mutató meghatározásakor a munkaerő-felvétel módszertana alapján 111 ezer külföldön dolgozót is hazai foglalkoztatottnak mutatott ki a KSH; számuk hibahatáron belül, 2,1%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

A lakossági adatfelvétel szerint a hazai elsődleges munkaerőpiacon a július és szeptember közötti három hónap átlagában 4 149 ezer főt foglalkoztattak, 2,4%-kal többet, mint egy évvel korábban. A külföldön dolgozók hazai foglalkoztatottnak tekintett százezret meghaladó körét is beleszámítva a 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája 68,7% volt, 1,6 százalékponttal magasabb az egy évvel azelőttinél. A legjobb munkavállalási korúnak tekintett 25-54 évesek foglalkoztatási aránya a vizsgált trimeszterben 84,2% volt, amely 1,6 százalékponttal, az 55-64 évesek 52,4%-os foglalkoztatási rátája 1,8 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. Az Európai Unióban az Európa 2020 stratégiában megfogalmazottak alapján a foglalkoztatottság elsődleges mérőszámának tekintett 20-64 éves korcsoport foglalkoztatási aránya 73,8% volt, 1,7 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál.

Az aktív munkanélküliek száma a harmadik negyedévben 189 ezer fő volt, 38 ezer fővel, 16,4%-kal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A legutolsó ismert adat szerint a második negyedévben az aktív munkanélküliek mellett még 269 ezren válaszolták a munkaerő­felvétel során, hogy szeretnének dolgozni, de nem kerestek aktívan munkát, mert esélytelennek látták az elhelyezkedést; közülük 47 ezer főt sorolt a KSH a passzív munkanélküliek csoportjába. A munkaerő-felvétel módszertana alapján számított munkanélküliségi ráta – amely csupán az aktív munkanélküliek számának figyelembevételével meghatározott mutató – a július és szeptember közötti trimeszterben 4,1% volt, 0,8 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A 25 éven aluliak között ezen időszakban 11,3% volt a munkanélküliek aránya. Ez a mutató hosszú idő óta rendkívül magas annak ellenére, hogy a megfigyelt trimeszterben az egy évvel azelőttihez képest 1,3 százalékponttal csökkent a mutató értéke. Változatlanul súlyos gond a tartós munkanélküliség, az álláskeresők közel fele, 40,6%-a legalább egy éve nem talált elhelyezkedési lehetőséget. A munkanélküliség átlagos időtartama ebben az időszakban is megközelítette a másfél évet, 15,4 hónap volt, valamelyest rövidült az egy évvel azelőtti 18,1 hónappal szemben.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a regisztrált álláskeresők száma a harmadik negyedév végén 268 400 fő volt, 4,8%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Szeptemberben a foglalkoztatók 43 ezer új álláshelyet jelentettek be, 8,4%-kal többet, mint egy hónappal, és 4,6%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ezen belül a piaci munkahelyek száma 2,1%- kal, a támogatott munkahelyeké 6,5%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A kilencedik hónapban bejelentett új álláshelyek több mint fele, 56%-a közmunka végzésére irányult.

Szeptember végén a regisztrált munkanélküliek 16,1%-a 25 éven aluli fiatal volt, akiknek több mint kétharmada, 69,5%-a első munkahelyét kereste, reménytelenül. A munkanélküliek több mint egyharmadának, 37,1%-ának nem volt szakképzettsége. Az álláskeresők 43,2%-ának nem volt az általános iskolainál magasabb végzettsége, illetőleg fele, 50,9%-a rendelkezett középfokú végzettséggel. Ez utóbbi körben 24,9% végzett szakközépiskolát, 50,3% szakiskolát vagy szakmunkásképzőt, 4,3% technikumot, míg 20,4% gimnáziumot. A felsőfokú végzettségűek szeptemberben 5,9%-ot képviseltek a munkanélküliek között. Az álláskeresők közel egynegyede, 23,8%-a 55 éven felüli volt. A munkanélküliek alig több mint egyötöde, 22,1%-a volt jogosult álláskeresési támogatásra, míg a lényegesen kisebb összegű szociális segélyben kevesebb mint egyharmaduk, 30,8%-uk részesült. A munkanélküliek csaknem fele, 47%-a – az Európai Unióban egyedülálló módon – teljesen ellátatlanul maradt. Ennek oka – többek között – az összesen 3 hónapig folyósított munkanélküli ellátás, amely minden más tagországban – reálisan figyelembe véve az újra-elhelyezkedésig szükséges átlagos időtartamot – legalább 9 hónapig jár az érintetteknek.

Az év eddig megfigyelt időszakában is súlyos területi problémákkal terhelt volt a munkaerőpiac, bár a közfoglalkoztatottak még mindig magas számának köszönhetően a megyék többségében kevesebb munkanélküli szerepelt a nyilvántartásban, mint egy évvel korábban. Legkisebb mértékben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csökkent a munkanélküliek száma, 0,7%-kal, a legnagyobb arányban Budapesten 19%-kal, illetve a megyék közül Győr-Moson-Sopronban, – a korábban is alacsony munkanélküliség – 12,6%- kal. Ugyanakkor Somogy megyében 3,4%-kal, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2,7%-kal, Vas megyében 1,6%-kal, Békés megyében 0,6%-kal, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 0,2%- kal nőtt a munkanélküliek száma a múlt év azonos időszakához képest. Két régióban a munkanélküliségi arány meghaladta az 5,9%-os országos átlag másfélszeresét, egy harmadikban pedig megközelítette azt: Észak-Magyarországon 11,8%, Észak-Alföldön 9,9%, míg Dél-Dunántúlon 8,7% volt a ráta értéke. Négy megyében kétszámjegyű volt a munkanélküliségi mutató, és meghaladta az országos átlag másfélszeresét, két megyében a kétszeresét is: Nógrád megyében 13,3%-os, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 12,9%-os, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 10,7%-os, Somogy megyében 10,3%-os, míg Hajdú-Bihar megyében 9,8%-os munkanélküliségi arányt regisztráltak.

A közfoglalkoztatottak száma augusztusban 161 ezer fő volt, 2,2%-kal kevesebb, mint egy hónappal, és 22,6%-kal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az első nyolc hónap átlagában közmunkásként 170 ezer főt alkalmaztak, 16,3%-kal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. A teljes munkaidőben dolgozó közmunkások bruttó átlagkeresete az első nyolc hónapban 81 700 forint volt, szemben a minimálbér 15,9%-os, illetőleg a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörök bérminimumának 24,8%-os idei emelésével mindössze 3,3%-kal több, mint egy évvel korábban, ugyanakkor nem érte el a jogszabályban előírt minimálbér kétharmadát sem, annak csupán 64%-át tette ki. Ez évben a különbség tovább nőtt azáltal, hogy a kormány a minimálbér emelését önkényesen idén sem terjesztette ki a közfoglalkoztatottakra, ezzel is kinyilvánítva, miként tekint az ebben a formában alkalmazottak munkájának társadalmi hasznosságára.

Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint az első nyolc hónapban a legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési szerveknél és a nonprofit szervezeteknél – a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva – 3 030 ezer fő állt alkalmazásban, 1,8%-kal több, mint egy évvel korábban. A közfoglalkoztatottakat figyelmen kívül hagyva az alkalmazottak létszáma 3,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményeknél – a közfoglalkoztatottak nélkül – 697 ezer főt alkalmaztak, 0,4%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában.

A nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az első nyolc hónapban 290 600 forint volt, 12,7%-kal több, mint egy évvel azelőtt. A versenyszférában 303 600 forint volt az átlagos kereset, 11,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményekben – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva – 308 600 forintot mutatott a keresetek átlaga, 13,8%-kal magasabbat az egy évvel azelőttinél. A közszférában és a nonprofit szervezeteknél a teljes munkaidőben foglalkoztatottak közül 108 ezer fő a nettó keresetének csökkenése miatt átlagosan 8 900, illetve 8 500 forint – a keresetbe nem tartozó – kompenzációt kapott a kedvezőtlen adó- és járulékváltozások részbeni ellentételezésére.

Az alkalmazásban állók nettó átlagkeresete évkezdettől 193 300 forint volt, 12,7%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A fogyasztói árak ebben az időszakban 2,4%-kal emelkedtek, így a reálkereset kiemelkedő mértékben, 10,1%-kal nőtt. A versenyszférában a fizikai dolgozók nettó átlagkeresete 143 800 forint volt, 14,6%-kal magasabb, mint a múlt év azonos időszakában; a szellemi dolgozók nettó 292 ezer forintos keresete pedig 8,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményekben – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva – 205 200 forint volt az átlagkereset, jelentősen, 13,8%-kal magasabb az egy évvel azelőttinél. Az első nyolc hónapban a keresetek a közigazgatásban és a védelem ágazatban együttesen 14,6%-kal, az oktatásban 9%-kal, az egészségügyben – döntően a tavaly szeptemberi központi intézkedések következtében – 21,9%-kal, míg a szociális ellátásban 20,5%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Áralakulás

A magyar gazdaságot az elmúlt három évben folyamatosan deflációhoz közeli belső környezet jellemezte, ez a helyzet azonban az idén megváltozott. Az ipari termelői árak trendje hosszabb ideig – 2016 decemberéig – csökkenő volt, mivel a világpiaci nyersanyagárak mérséklődtek, az energiaárak pedig csak lassan mozdultak el az alacsony szintről; ugyanakkor e területen érzékelhető változások indultak az elmúlt hónapokban. A mezőgazdasági termelői árak közül a növényi termékeké továbbra is csökkenő tendenciát követ, az élőállatoké és az állati termékeké azonban az utóbbi évben – 2016 novembere óta folyamatosan – emelkedett. A fogyasztói árak összességében hosszabb ideig stagnáltak, míg a múlt év vége óta – hullámzó dinamikával – határozott növekedés mutatkozik azokban. Számottevő emelkedés egyelőre az élelmiszerek és élvezeti cikkek, az üzemanyagok, valamint a szolgáltatások fogyasztói árában mutatkozik. Az év egészében a fogyasztói árak várhatóan a jelenlegi érték közelében lesznek.

Az ipari termelői árak augusztusban 0,2%-kal emelkedtek az előző hónaphoz, és 2,4%-kal az egy évvel korábbihoz képest; az első nyolc hónapban a termelői árak 2,8%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Augusztusban a kőolaj-feldolgozásban 11,3%-kal, a vegyiparban 7,6%-kal, az egyéb feldolgozóiparban és a javításban 4,9%-kal, a kohászatban 4,8%-kal, az élelmiszeriparban 3,9%-kal, a gyógyszeriparban 2,2%-kal emelkedtek, míg a gépiparban 1,9%- kal csökkentek a termelői árak az egy évvel korábbihoz képest. Összességében a feldolgozóiparban 2,6%-kal, az energetikai szakágazatokban 1%-kal nőttek egy év alatt a termelői árak.

Az ipari export értékesítési árai augusztusban 0,1%-kal csökkentek az előző hónaphoz, és 1,6%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest; az első nyolc hónapban pedig 1,9%-kal nőttek az árak ebben a relációban. Augusztusban a kiviteli árak a kőolaj-feldolgozásban 21,3%- kal, az egyéb feldolgozóiparban és a javításban 5,7%-kal, a vegyiparban 4,8%-kal, a kohászatban 4,5%-kal, a fa-, papír- és nyomdaiparban 4%-kal, a gyógyszergyártásban 2,1%- kal nőttek, míg a gépiparban 2,2%-kal csökkentek a megelőző év azonos időszakával összehasonlítva. A feldolgozóipar értékesítési árai ebben a relációban összességében 1,6%-kal, az energetikai ipariak 1,1%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest.

Az ipar belföldi értékesítési árai augusztusban 0,9%-kal emelkedtek az előző hónaphoz, és 4,1%-kal a 2016. augusztusihoz viszonyítva; az első nyolc hónapban az árak ebben a relációban 4,9%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Augusztusban a vegyiparban 11,9%-kal, a kőolaj – feldolgozásban 7,5%-kal, a villamos berendezés gyártásban 5,9%-kal, az élelmiszeriparban 5,3%-kal, a kohászatban 5,2%-kal, az egyéb feldolgozóiparban és a javításban 3,5%-kal, a gyógyszeriparban 3,3%-kal emelkedtek, míg a számítógép-, elektronikai- és optikai-termék gyártásban 7,7%-kal mérséklődtek a belföldi értékesítési árak az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A feldolgozóiparban összességében 5,5%-kal, az energetikai iparban 1%-kal emelkedtek az értékesítési árak ebben a relációban.

A mezőgazdasági termelői árak augusztusban 3,2%-kal, az első nyolc hónapban 3%-kal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. A növénytermesztési és kertészeti termékek ára augusztusban 0,6%-kal, a gabonaféléké 0,7%-kal emelkedett; az első nyolc hónapban a búzáé 7,2%-kal nőtt, a kukoricáé 7%-kal visszaesett. Az ipari növények termelői ára 2,7%-kal, ezen belül az olajos növényeké 3,2%-kal csökkent a 2016. augusztusi árakhoz képest. A zöldségfélék termelői ára ezen relációban 4,9%-kal nőtt, a burgonyáé számottevően, 12,4%-kal csökkent. Ezzel szemben a gyümölcsök termelői ára 9,8%-kal, az élőállatoké és állati termékeké 7,4%-kal emelkedett; a vágóállatok termelői ára összességében 3,1%-kal, ezen belül a vágósertésé az első nyolc hónap átlagát tekintve jelentősen, 18,8%-kal nőtt, míg a vágóbaromfié 2,9%-kal csökkent; az állati termékek ára 18,7%-kal, ezen belül a tejé 29,5%-kal, a tojásé 14,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az adatok azt mutatják, hogy a sertéshús áfa-kulcsának csökkentése nem egészen egy évig tartotta alacsonyan az árat, május óta az áfa mérséklésénél is nagyobb mértékben nőtt a termék termelői ára.

A fogyasztói árak szeptemberben 0,1%-kal nőttek az előző hónaphoz, és 2,5%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Az első háromnegyed évben 2,4%-kal emelkedtek a fogyasztói árak. Az élelmiszerek ára 0,1%-kal csökkent augusztushoz mérten. Az idényáras élelmiszerek egy hónap alatt – az évszaknak megfelelően – 4%-kal olcsóbbá váltak; a többi élelmiszer ára átlagosan 0,4%-kal emelkedett. Egy hónap alatt a csokoládé és a kakaó ára 2,2%-kal, a rizsé 1,3%-kal, a cukoré 1,1%-kal, a párizsié, a felvágotté, a kolbászé 1%-kal mérséklődött, míg a vajé 3,8%-kal, a tejé 2,3%-kal, a liszté 1,3%-kal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkek ára augusztushoz képest 0,1%-kal, a ruházati termékeké jelentősen, 1,8%-kal nőtt.

Az élelmiszerek fogyasztói ára szeptemberben az átlagos inflációnál 0,6 százalékponttal nagyobb mértékben, 3,1%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A vaj ára 16,5%-kal, a sajtféléké 9,5%-kal, a sertéshúsé 8,5%-kal, a halé 7,7%-kal, a kávéé 7,1%-kal, a sertészsiradéké 6,7%-kal, a péksüteményeké 6,3%-kal, a margariné 6,2%-kal, a kenyéré 5,9%- kal, a párizsi- és kolbászféléké 5,8%-kal, az éttermi étkezésé 5,4%-kal, a munkahelyi étkezésé 4,8%-kal, a szalámié, a szárazkolbászé és a sonkáé 4,3%-kal, a marhahúsé 3,8%-kal, a tejé 3,1%-kal, a cukoré 2,3%-kal emelkedett, míg a baromfihúsé – az áfa-kulcs év eleji csökkenésének következtében – 12,9%-kal, a burgonyáé – a termelői árcsökkenést követve, annál 3,5 százalékponttal alacsonyabb mértékben – 8,9%-kal, a csokoládéé és a kakaóé 2,4%- kal csökkent. A dohányáruk ára 8,8%-kal, az égetett szeszesitaloké 5,6%-kal, az újságoké és a folyóiratoké 5,9%-kal, a virágoké és dísznövényeké 4,4%-kal, a gyógyszereké 2,9%-kal, a tanszereké és az írószereké 2,3%-kal, a ruházkodási cikkeké 1,1%-kal emelkedett.

A tartós fogyasztási cikkek ára szeptemberben összességében 0,1%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban; ezen belül a szezonalitást követve a kerékpároké 3,3%-kal nőtt, a televíziókészülékeké 3,3%-kal mérséklődött. A háztartási energia csoportba tartozó termékek ára összességében 1%-kal emelkedett, ezen belül a palackos gázé 5,8%-kal nőtt, a távfűtésé, a vezetékes gázé és az elektromos áramé változatlan maradt, míg a széné 1,8%-kal, a tűzifáé pedig 8,8%-kal nőtt. A járműüzemanyagok ára 5,3%-kal emelkedett. A szolgáltatások 1,8%- kal drágultak; a sportrendezvény és a múzeumi belépő 2,5%-kal, a lakbér 3,5%-kal, a színházjegy 3,3%-kal, a járműjavítás 3,6%-kal, a lakásjavítás és karbantartás 5,4%-kal, a háztartási szolgáltatás 5,9%-kal, az üdülési szolgáltatás 3,3%-kal, ezen belül a belföldi 5,2%- kal, a postai szolgáltatás 5,9%-kal került többe, mint egy évvel azelőtt, míg a szemétszállítás díja nem változott.

A nyugdíjas fogyasztói kosárral számított árindex szeptemberben 0,1%-kal emelkedett az előző hónaphoz, és 2,6%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Az első három negyedévben a – hatósági árak, nyers élelmiszerek és üzemanyagok figyelmen kívül hagyásával éves összehasonlításban számított – maginfláció 2,9% volt, ami a következő hónapokban a fogyasztói árindex nagyon lassú emelkedését vetíti előre.

Jövedelem és fogyasztás

A kiskereskedelmi forgalom negyedik éve dinamikusan bővül, a növekedés mértékére vonatkozó statisztikai adatok jelentős bizonytalansága mellett. Augusztusban az eladások volumene – szezonálisan és naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 0,6%-kal nőtt az előző hónaphoz, és 4,7%-kal az egy évvel korábbihoz képest; az első nyolc hónapban 4%-kal erősödött a forgalom volumene. Ebben a relációban az élelmiszerforgalom 2,3%-kal, ezen belül az élelmiszerláncoké 3,3%-kal emelkedett, a dohányüzleteket is magukba foglaló szakboltoké 1,1%-kal csökkent. Évkezdettől a vegyes iparcikkek forgalma számottevően, 10,5%-kal, a könyveké és újságoké 6,8%-kal, a számítástechnikai és egyéb iparcikkeké 8,4%-kal, a gyógyszerforgalom 4,9%-kal, az illatszereké 6,4%-kal, a bútoroké és a műszaki cikkeké 4,2%- kal, a ruházati termékeké 2,1%-kal nőtt. A korábbi évekhez hasonlóan jelentősen, 22,6%-kal emelkedett – a kiskereskedelmi forgalomból csupán 3,6%-os részesedéssel rendelkező – internetes és csomagküldő kereskedelem, míg az előző évi jelentős bővülést követően 1%-kal nőtt a használtcikkek forgalma. Az üzemanyagok eladásának volumene 3,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

A KSH közzétette a háztartások idei elsőfélévi fogyasztásának előzetes adatait. A háztartások egy főre eső átlagos fogyasztási kiadása havonta 79 600 forint volt, folyó áron 7%-kal, reálértéken 4,5%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában. Élelmiszerekre és alkoholmentes italokra változatlan áron számolva 5,9%-kal, szeszes italokra és dohányárukra 5,1%-kal többet költött a lakosság, mint a tavalyi év első felében. A jelentősebb fogyasztási csoportok közül a legnagyobb mértékben a hírközlésre fordított kiadások nőttek, 6,6%-kal, valamint a kultúrára és szórakozásra szánt ráfordítások, 6,4%-kal. A lakberendezésre és háztartásvitelre fordított kiadások 6,2%-kal, a közlekedéshez szükséges kiadások 5,7%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A vendéglátásra és turizmusra szánt kiadások reálértékben számottevően, 9,2%-kal emelkedtek. Az idei első félévben az árváltozás kiszűrésével egészségügyre 3,7%-kal, oktatásra 2,6%-kal többet költött a lakosság, mint egy évvel korábban. Ruházati termékekre 5,3%-kal, lakásfenntartásra és háztartási energiára 1,2%-kal szántak nagyobb összeget a háztartások, mint a múlt év azonos időszakában.

A lakosság egy főre jutó kiadása kenyérből és cereáliákból az első félévben havonta 3 300 forint volt, 7,1%-kal több, mint egy évvel korábban. Az egy főre jutó hús- és halfogyasztásra fordított havi 6 100 forint 9,9%-kal, a 3 400 forintot kitevő tej-, tejtermék és tojás-fogyasztás 7,1%-kal haladta meg a múlt év azonos időszakában mért értékeket. Az egy főre eső havi 900 forintos olaj- és zsiradék fogyasztás 6,3%-os, az 1 400 forintos gyümölcsfogyasztás 8,1%-os, a 2 300 forintos zöldség- és burgonya fogyasztás 7,8%-os emelkedést jelent. Az első félévben a háztartások egy főre eső kiadásaik 26,8%-át költötték élelmiszerekre és alkoholmentes italokra, míg egy évvel korábban 26,5%-át.

A háztartások tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága valamelyest tovább bővült az első félévben. Gyakorlatilag minden háztartásban, azok 95,1%-ában volt színes tv, míg 94,1%-ában mosógép, mégpedig többségében, 84,3%-ában automata vagy félautomata mosógép, míg 54,3%-ában plazma vagy LCD-televízió. Színes tv-ből a háztartások többségében több készülék is található, 100 háztartásban átlagosan 153 színes, ebből 73 plazma, illetve LCD-tv található. A családok döntő többsége, 92,2%-a mobiltelefonnal is rendelkezett, ezen belül saját okostelefonnal 38,5%. A mobilt használó családok átlagosan két készülékkel rendelkeztek, ugyanis 100 háztartásra 186 telefon, ezen belül 72 saját okostelefon jutott. A mobiltelefonok 5,1%-a céges telefon: a mobillal rendelkező háztartások 7,4%-a céges telefont (is) használt. A családok fele vezetékes telefont is üzemeltetett, ilyen a háztartások 46,8%-ában volt az első félévben. Minden második család /a háztartások 52,8%-a/ rendelkezett személygépkocsival, némelyek kettővel is; ugyanis 100 háztartásra 63 személygépkocsi jutott, amiből 3 volt cégautó. Asztali számítógéppel a családok 40,6%-a, hordozható számítógéppel /laptop, notebook/ 41,9%-a, míg kézi számítógéppel /netbook, tablet/ 14,3%-a rendelkezett. Digitális fényképezőgép a háztartások közel egyharmadának, 31,5%-ának volt birtokában, míg mosogatógép a háztartások 18,2%-ában volt az idei első félévben.

A családok életkörülményeinek, fogyasztási szerkezetének vizsgálata a háztartásstatisztika alapvető feladata. Az Európai Unió minden tagországában egységes módszertan szerint, évenként végeznek vizsgálatot. A magyar KSH ezúttal — nem először — semmilyen adatot nem közölt az egyes társadalmi csoportok jövedelmi pozíciójáról, a területi különbségekről, a jövedelmi szegénység alakulásáról. A nyilvánosságra hozott statisztikai adatokból egyértelműen következtetni lehet arra, hogy ebben az évben (is) a jövedelmek emelkedése csak bizonyos rétegeket érintett kedvezően, és az alacsonyabb keresettel rendelkezők fogyasztása nem nőtt érdemben, míg a magas jövedelműek helyzete jelentősen javult, azaz a társadalmi különbségek tovább nőttek. Az utóbbi években a kormány szociálpolitikájának következtében egyenesen nőtt az alultápláltak, sőt a szükséget szenvedő gyermekek száma. A háztartásstatisztikai felvétel adatai szerint az igen jelentősnek minősíthető 10%-ot elérő reálkereset emelkedést nem követte a kiskereskedelmi forgalom, és a háztartások fogyasztásának akárcsak ezt megközelítő mértékű bővülése. Ennek egyik oka az, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum fentebb taglalt kétszámjegyű emelkedése a bérek – kétségtelenül fontos – fehérítését, és nem valóságos növekedését jelentette. A másik figyelemre méltó jelenség a magas keresetűek jövedelmének számottevő bővülése, aminek következménye nem a fogyasztás, hanem a megtakarítások szintjének emelkedése.

A lakosság betétállománya szeptember folyamán 4 milliárd forinttal emelkedett, és a hónap végén 7 554 milliárd forintot tett ki. A forintbetétek volumene 2 milliárd forinttal, a devizabetéteké tranzakciók eredményeként 19 milliárd forinttal csökkent, míg árfolyamváltozások következtében 25 milliárd forinttal emelkedett. A háztartások betétállománya összességében tranzakciók eredményeként – a szezonális hatások kiszűrése után – 32 milliárd forinttal emelkedett. Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint szeptember végén a lakosság birtokában 6 514 milliárd forint értékű állampapír volt, 28,5%- kal több az év eleji állománynál.

A lakosság hitelállománya augusztusban 21 milliárd forinttal emelkedett, és a hónap végén 5 870 milliárd forintot tett ki. A növekedés kizárólag a forinthiteleket érintette, a devizahitelek állománya nem változott. A lakossági devizahitelek hó végi aránya a teljes lakossági hitelvolumennek mindössze 0,7%-át jelentette. A háztartások hitelállománya tranzakciók eredményeként – szezonálisan kiigazítva – 17 milliárd forinttal emelkedett.

Államháztartás, külgazdasági egyensúly

A külkereskedelmi forgalom negyedik éve dinamikusan bővül. Augusztusban a kivitel volumene munkanaphatással korrigált adatok alapján 7,7%-kal, míg a behozatalé 10,1%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Évkezdettől az export volumene 6,4%-kal, az importé 8,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A külkereskedelmi mérleg aktívuma az első nyolc hónapban 1 727 milliárd forintot, illetve 5 592 millió eurót tett ki, 362 milliárd forinttal, illetve 1 084 millió euróval kevesebbet, mint a megelőző évben. Az első nyolc hónapban a külkereskedelmi forgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 1,4%-kal, a behozatalban 2,1%-kal nőtt, a cserearány 0,7%-kal romlott. A forint az euróhoz képest 1,3%- kal, az amerikai dollárhoz viszonyítva 0,1%-kal erősödött.

A külkereskedelmi termékforgalom felét képviselő gépek és szállítóeszközök kivitelének volumene az első nyolc hónapban nyers adatok szerint 4,9%-kal, a behozatalé 9,6%-kal emelkedett. Az árufőcsoporton belül egyik meghatározó termékkör, a közúti járművek exportja euró értékben számítva 3,4%-kal, a híradástechnikai készülékeké 9%-kal, az energiafejlesztő gépeké és berendezéseké 1,2%-kal, a villamos gépeké és készülékeké 6,5%-kal bővült. A második legjelentősebb árufőcsoport, a feldolgozott termékek exportvolumene nyers adatok szerint 7,4%-kal, az importé 7,5%-kal nőtt. Az árufőcsoporton belül meghatározó gyógyszerek kivitele euróban mérve 11,3%-kal, behozatala 7,5%-kal, míg a másik szintén fajsúlyos termékcsoporté, a szakmai, tudományos ellenőrző műszerek kivitele számottevően, 14,4%-kal, behozatala 9,4%-kal bővült. A járműiparhoz kapcsolódó gumigyártmányok exportja szerény mértékben, 1,7%-kal nőtt, importja stagnált, a műanyag alapanyagok euróban számolt kivitele 16,4%-kal, míg behozatala 4,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az energiahordozók importvolumene az első nyolc hónapban 10,4%-kal emelkedett; csökkenő árak mellett euróban mérve a földgáz behozatala csaknem másfélszeresére, 43,8%-kal, a villamos energiáé – az alacsony bázishoz képest – 50,3%-kal, a kőolajé 35,3%-kal nőtt. A kivitelben harmadik legnagyobb árufőcsoport, az élelmiszerek, italok és dohánytermékek exportvolumene az első nyolc hónapban 10,6%-kal, a behozataluké 6,6%-kal emelkedett. A gabona és a gabonakészítmények euróban számított exportja 34,7%-kal, a tejtermék- és tojásexporté 24,2%-kal, az élőállatoké 6,1%-kal emelkedett, míg a hús- és húskészítmények kivitele 0,7%-kal mérséklődött a múlt év azonos időszakához képest.

Az első nyolc hónapban az Európai Unió tagállamaival folytatott külkereskedelem 1 870 milliárd forint, illetve 6 055 millió euró aktívummal zárult. Az oda irányuló export volumene 5,7%-kal, az onnan érkező importé 7,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A régi tagállamokba irányuló kivitel mennyisége 5,5%-kal, az új belépők felé történt exporté 6,1%- kal volt magasabb, mint a múlt év azonos időszakában. A 15 tradicionális tagállamból érkező behozatal volumene 7,4%-kal, az újonnan csatlakozottaktól származó 6,7%-kal volt magasabb az egy évvel azelőttinél. Az Unión kívüli államokkal folytatott külkereskedelem 143 milliárd forint, illetve 462 millió euró passzívummal zárult. Az Európai Unión kívüli országokba irányuló kivitel 9,3%-kal, az onnan származó behozatal volumene 13,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

Az államháztartás – önkormányzatok nélküli – pénzforgalmi szemléletű konszolidált hiánya a harmadik negyedév végén túllépte az éves hiánycélt; összege 1 236 milliárd forint, a törvényi előirányzat 106%-a volt. Az első kilenc hónapban a központi alrendszernek 13 007 milliárd forint bevétele keletkezett, amely a törvényi előirányzat 72,8%-a, és 14 243 milliárd forint kiadása, az éves előirányzat 74,8%-a teljesült. A központi költségvetés deficitje a harmadik negyedév végén 1 281 milliárd forint volt, az éves előirányzat 106,7%-a.

A gazdálkodó szervezetek az első háromnegyed évben 998 milliárd forint adót fizettek, 2%-kal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. Befizetéseik legnagyobb tételét, 34,2%-át a 341 milliárd forintos társasági adó képezte, amely azonban jelentősen, 12%-kal elmaradt a múlt év azonos időszakában befolyt összegtől. A gazdálkodó szervezetek befizetéseinek további egyharmada egyéb központosított bevételek címén folyt be, a múlt év azonos időszakáét 8,7%- kal meghaladva 325 milliárd forint volt. A központosított bevételek legnagyobb hányadát változatlanul az elektronikus, valamint az időalapú útdíjak képezik, e jogcímeken 178 milliárd forint, a múlt évinél 9,8%-kal magasabb összeg realizálódott.

Fogyasztáshoz kapcsolt adókból szeptember végéig 3 471 milliárd forintot fizettek be a kötelezettek, 2,1%-kal többet, mint egy évvel korábban. Általános forgalmi adóból 2,6%-kal nagyobb, jövedéki adóból 0,2%-kal kevesebb, ezen belül a jármű üzemanyagok jövedéki adójából 7,1%-kal magasabb, a dohánytermékekéből 12,9%-kal alacsonyabb bevétel keletkezett, előbbi esetében a forgalom bővülésének, valamint az adómérték emelésének, utóbbinál pedig a cigarettacsempészet következtében. A pénzügyi tranzakciós illetékből származó 161 milliárd forintos bevétel 6,2%-kal több az egy évvel korábbinál, amely az államkincstár és a kereskedelmi bankok növekvő befizetésének köszönhető.

A lakosság az év első három negyedévében 1 582 milliárd forint adótfizetett, 11,7%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Személyi jövedelemadóból a lakossági összbefizetés múlt évhez viszonyított növekedésével azonos mértékű, 11,7%-kal, illetékekből 9,1%-kal, gépjárműadóból 4,4%-kal több bevétel keletkezett az egy évvel azelőttinél. A társadalombiztosítási alapok bevétele évkezdettől 3 900 milliárd forintot tett ki, amely 2,1%- kal több az egy évvel korábbinál. Azon belül a nyugdíjbiztosítási alap összes bevétele 1%-kal, míg az egészségbiztosítási alapé 3,8%-kal emelkedett. A jelentős különbséget az okozza, hogy – miután a kormány már régen megszüntette a társadalombiztosítási alapok önállóságát, és a korábbi munkáltatói járulékbefizetéseket felváltotta a szociális hozzájárulási adó, ami köztudottan nem nevesíthető konkrét közösségi szolgáltatás forrásaként – a két alap közötti, illetve a társadalombiztosítási alapok terhére és a foglalkoztatási alap javára megállapított bevételi arányok a pillanatnyi költségvetési érdek szerint változnak. A nemzeti foglalkoztatási alap 394 milliárd forintot meghaladó bevétele a fenti arányváltoztatás eredményeként is 9,1%- kal magasabb a múlt év kilenchavi összegénél.

A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai az első háromnegyed évben együttesen 6 635 milliárd forintot tettek ki, számottevően, 27,3%-kal többet az egy évvel azelőttinél. A költségvetési szervek kiadásai 16,5%-kal, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatokéi 42,2%-kal, míg azok uniós kiadásai 43,4%-kal emelkedtek. A külön kezelt előirányzatok kiadásai részben bizonyos normatív támogatások, így a hitoktatás finanszírozásának, az egyházi és más nem állami intézmények támogatásának bővítését, a kormány által erőteljesen hangsúlyozott terrorellenes intézkedések megvalósításához, az állítólagos tömeges bevándorlások kezeléséhez, és a 2017. évi vizes világbajnokság lebonyolításához kapcsolódó jogcímeken teljesített működési kiadásokat, részben pedig a kormányzati presztízsberuházások felgyorsítását tükrözik. Az uniós források bevonásának jelentős emelkedése azt jelzi, hogy a kormányzat – főként előleg kifizetésével, amelyet a jogcím bevételeinek ugyanezen időszakra vonatkozó mindössze 19,3%-os teljesítése is mutat – próbálja gyorsítani a megcélzott, általa preferált programok megvalósulását. A helyi önkormányzatok támogatására 508 milliárd forintot fordított a kormány, 5%-kal többet az egy évvel korábbinál. A támogatás mérsékelt növekedése az év közben létrejött új jogcímek kiadásainak részbeni állami ellentételezése, míg a megmaradt hagyományos önkormányzati feladatok támogatása stagnált, vagy csökkent.

Szociális és családtámogatásokra az első három negyedévben 495 milliárd forintot költött a központi költségvetés, 3,9%-kal kevesebbet, mint a megelőző évben. A családok támogatására fordított összeg 0,2%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A politikai rehabilitációs nyugdíj – kiegészítésekre fordított kiadások 9,9%-kal nőttek, miután a kormány ez év elején 60%-kal megemelte az e jogcímen járó juttatásokat. A foglalkoztatási alap kiadásai 303 milliárd forintot tettek ki, 1,1%-kal kevesebbet az egy évvel azelőttinél. Az alap kiadásainak legnagyobb tétele, 61,2%-a a közmunkaprogram finanszírozását szolgálta. A nyugdíjbiztosítási alap 2 354 milliárd forintos kilenchavi kiadása 2,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az egészségbiztosítási alap kiadása ugyanebben az időszakban 1 607 milliárd forint volt, 7%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában. Az alapon belül a legnagyobb összegű a gyógyító megelőző ellátások kiadása, erre 821 milliárd forintot fordítottak, folyó áron 11,9%-kal többet, mint egy évvel korábban. E növekmény részben a háziorvosok többlettámogatása, a múlt év utolsó harmadában végrehajtott béremelések, részben finanszírozás-technikai intézkedések következménye. Ez utóbbiak közé tartozik, hogy az egészségügyi szolgáltatók januárban – a jogszabályi változások miatt – kéthavi támogatást kaptak, valamint a különkeretes gyógyszerek finanszírozását is itt számolják el a gyógyszertámogatási keret helyett.

A költségvetési szervek lejárt határidejű tartozásállománya szeptember végén 50,6 milliárd forint volt, 11,7%-kal több, mint egy hónappal korábban, ugyanakkor az egy évvel azelőttinek alig több mint kétharmadára, 67,6%-ára csökkent. A tartozásállomány egy évvel korábbi értékhez viszonyított 24,3 milliárd forintos csökkenése – mint a korábbi időszakokban is – a mindenkori – jelen esetben a több jogcímen végrehajtott 2016. decemberi – központi konszolidációs intézkedések időzítésének következménye. A tartozások csaknem négyötöde, 78,9%-a az Emberi Erőforrások Minisztériumának felügyelete alatt álló intézményeknél halmozódott fel. Azon belül az egészségügyi szolgáltatók szállítóik felé fennálló tartozásai képviselték a tárca teljes tartozásállományának 86,5%-át, míg a – klinikai központtal nem rendelkező – felsőoktatási intézményeké annak 6%-a volt. A Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó Egészségügyi Központ, a klinikummal rendelkező felsőoktatási intézmények, valamint a bizonyos feladatokban az OEP helyébe lépett Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adósságát is beszámítva az egészségügyi ágazatba sorolt állami fenntartású intézmények összesített tartozása szeptember végén 38,8 milliárd forintot tett ki, egy hónap alatt 4,2 milliárd forinttal nőtt. Ez azt jelenti, hogy az állami fenntartású kórházak, rendelőintézetek és a kiegészítő (mentő-, illetve vérellátó szolgálat, közegészségügyi intézmények) egészségügyi szolgáltatást nyújtók adóssága kilenc hónap alatt 25,8 milliárd forinttal, 198,5%-kal, közel háromszorosára emelkedett, azaz a tavaly év végi – mondhatni szokásos – konszolidáció ismét csak tűzoltás volt, a normális működés feltételei változatlanul hiányoznak, ami önmagában is magyarázza az egészségügyi ellátás romló színvonalát. A három klinikummal rendelkező integrált egyetem, valamint hét kórház egyenként is milliárdos tartozásállományt halmoztak fel a harmadik negyedév végére, további három intézményé erősen közelíti ezt a nagyságrendet, tíz kórházé pedig 500-900 millió forint közötti volt. Az egészségügyi intézményrendszer működőképességére nézve további kockázatot jelent, hogy a kormányzati programként meghirdetett fizetésemelések jelentős részének a 2017. évi költségvetésben változatlanul nincs fedezete. Az emelkedő illetmények forrásának megteremtéséhez a dologi kiadások átcsoportosítására adott kormányzati engedély csak átmeneti megoldást nyújt, valójában fedezet nélküli kötelezettségvállalásra kényszerítve a munkáltatói joggyakorló intézményvezetőket.

A harmadik legszámottevőbb adósságállományt felhalmozó költségvetési fejezet, a Miniszterelnökség irányításával működő intézmények lejárt határidejű tartozásai szeptember végén 1,9 milliárd forintot tettek ki, ami az állami fenntartású intézménykör teljes tartozásállományának 3,7%-át jelentette. A minősített, azaz 60 napnál régebben fennálló tartozásuk képezte a teljes állomány 40%-át. A Miniszterelnökséghez tartozó intézmények adósságának 95,7%-a a közszféra törvényes módon történő működésének felügyeletét is feladatai között tudó fővárosi és megyei kormányhivataloknál keletkezett. Decemberben a költségvetés csaknem teljes egészében kiegyenlítette a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium tartozásállományát, a két tárca ezt követően háromnegyed év alatt ismét 1,5, illetve 3,8 milliárd forint adósságot halmozott fel.

Az intézményi gazdálkodás zavarai a múlt év végi, különböző jogcímeken folyósított konszolidációval csak átmenetileg mérséklődtek. Szeptember végén a költségvetési intézmények felének, 51,6%-ának volt lejárt határidejű tartozása. E tartozások közel kétharmada, 63,3%-a egy hónapnál régebbi volt, és a teljes állomány közel kétötöde, 39,5%-a a 60 napos késedelmet is meghaladta. Az állami intézmények szeptember végén 48,2 milliárd forinttal fizetési határidőn túl tartoztak a vállalkozói szféra felé, tartozásuk egyetlen hónap alatt 5,3 milliárd forinttal, 12,4%-kal nőtt, az államháztartás működésének kényszerfinanszírozóivá téve a velük szerződött államháztartáson kívüli szervezeteket.

Az államháztartás szeptember végi adatai ellentmondásos helyzetet tükröznek. A pénzforgalmi hiány meglehetősen magas, ami részben a választást megelőző – rögtönzésekkel terhes – költekezés következménye, részben az uniós fejlesztések értelmetlen felgyorsítását ösztönző kormányzati magatartás velejárója. A valós pénzügyi folyamatok ugyanakkor mást mutatnak. Az uniós fejlesztések mielőbbi lekötése érdekében főként a közösségi nagyberuházásokat erőlteti a kormány, és ezen belül is az ígérvényekre és nem a tényleges előrehaladásra helyezik a hangsúlyt. Mivel az uniós források tényleges lehívására csak a projektek megvalósulásának arányában van lehetőség, a kormány ezért – úgymond – a hazai költségvetés terhére megelőlegezi a pályázók számára megítélt támogatást. A fejlesztések megvalósulásának ütemében az Európai Uniótól megérkezik az elnyert összeg, így az eredményszemléletű hiány a pénzforgalminál lényegesen kisebb lesz. Ugyanakkor a viszonylag magas pénzforgalmi deficit is virtuális, és nem igényel valódi finanszírozást. A kormány az említett módon a közösségi nagyberuházásokat ösztönzi, ezek számára nyújt jelentős előleget. Ezeknek a beruházásoknak az előkészítése ugyanakkor nincs olyan stádiumban, hogy a források ténylegesen felhasználásra kerülhetnének. Így a megelőlegezett pénzeszközök jelentős hányada csupán az államkincstári számlák között mozog, azaz csak az uniós források felhasználásának példamutató ütemét sugalló statisztikát javítja anélkül, hogy ténylegesen terhelné az államháztartás forrásait.

A beruházások előkészítetlensége a jelen gyakorlat ismeretében várhatóan azok megvalósítási költségeinek jelentős növekedését vonja maga után részint a felhasználásra kerülő anyagok és energia árváltozásának érvényesítése, részint a munkaerő árának emelkedése miatt. A kormányzat viszonylag rövid időszakra összesűrített nagy mennyiségű kiviteli projekt­megrendelése a megrendelői oldal irányába keresleti többletet teremt, ezzel árfelhajtó folyamatot indít el. Már ma is látszik, hogy a korábban megtervezett bekerülési költségek átlagosan mintegy 30%-kal alatta maradnak a jelen árakkal átszámított műszaki tartalom megvalósítás pénzügyi forrásigényének. Kétséges tehát a projektek uniós forrásból történő változatlan műszaki tartalmú megvalósíthatósága, ami végső soron a források visszafizettetését eredményezheti, tovább növelve az államháztartás terheit.

Lakásépítés

A lakásépítési tevékenység hosszú ideig mélyponton volt, két éve azonban szerényebb ütemű, míg a múlt évben érzékelhető változás kezdődött. Az idei első három negyedévben 8 ezer új lakás épült, – a rendkívül alacsony bázishoz képest – 51,5%-kal több, mint egy évvel korábban. Budapesten 17,6%-kal, a megyei jogú városokban 42,3%-kal, a többi városban 82,6%-kal, míg a községekben 73,7%-kal nőtt az épített lakások száma.

Az első háromnegyed évben 28 400 építési engedélyt adtak ki, illetve bejelentést fogadtak az illetékes hatóságok, – a rendkívül alacsony bázishoz képest – jelentősen, 32,7%-kal többet, mint egy évvel korábban. A fővárosban kétszer annyi, 103,5%-kal több, a megyei jogú városokban 4,6%-kal kevesebb, a többi városban 11,6%-kal, a községekben pedig 30%-kal több lakás építése kezdődhetett meg, mint a múlt év azonos időszakában. Az új lakások 45,4%-a családi házban, 40,5%-a többszintes, többlakásos épületben épült fel. A családi házakban újonnan épített lakások aránya 0,5 százalékponttal emelkedett, a többlakásos épületekben létesítetteké 0,1 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 96,5 m2 volt, 3,6 m2-rel nagyobb, mint egy évvel korábban.

Ipar, építőipar

Az ipari termelés ez év eleje óta — kismértékű havonkénti ingadozással – a múlt évinél magasabb dinamikával bővül. Az ipari kibocsátás volumene augusztusban – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint – jelentősen, 5,5%-kal emelkedett az előző hónaphoz, és munkanappal kiigazított adatok alapján 6,8%-kal a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Évkezdettől 5,1%-kal nőtt az ipari termelés volumene. Az első nyolc hónapban nyers adatok szerint a feldolgozóipari kibocsátás 5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, az energetikai iparé megegyezett azzal. A feldolgozóipar közel egyharmadát adó járműgyártás termelése 1,9%-kal nőtt, a második legnagyobb súlyú alágat jelentő számítógép-, elektronikai- és optikai-termék gyártásé – az alacsony bázishoz viszonyítva – 8,4%-kal, a harmadik legnagyobb alág, az élelmiszeripar termelése 2,8%-kal emelkedett. A kisebb súlyú alágak közül a gépgyártás kibocsátása – a nagyon alacsony bázishoz viszonyítva – 18,7%-kal, a fémfeldolgozásé 9,6%-kal, a textil- és bőriparé 6,8%-kal, a gumi- és műanyagiparé 6,4%-kal, a gyógyszergyártásé 5,9%-kal, a villamos berendezés gyártásé 4,4%-kal, a papír- és nyomdaiparé 3,7%-kal, a kőolaj-feldolgozásé 3,6%-kal bővült, míg a vegyiparé 1,6%-kal visszaesett.

Az ipari export augusztusban – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint – 6,3%-kal emelkedett az előző hónaphoz, és – munkanaphatással korrigált adatok alapján – 9,1%-kal az egy évvel korábbihoz viszonyítva; az első nyolc hónapban – nyers adatok figyelembe vételével – 5,6%-kal nőtt a kivitel. A vegyipar exportja 12,6%-kal, a gépgyártásé 12,2%-kal, a fémfeldolgozásé 8,7%-kal, a számítógép-, elektronikai- és optikai-termék gyártásé 7,7%-kal, a textil- és bőriparé ugyancsak 7,7%-kal, a gyógyszergyártásé 7,4%-kal, a papír- és nyomdaiparé 5,9%-kal, az élelmiszeriparé 4,2%-kal, a villamos berendezés gyártásé 3,4%-kal, a járműgyártásé 1,8%-kal nőtt, míg az ipari berendezések üzembe helyezéséé és javításáé 0,6%- kal visszaesett. A feldolgozóipar kivitele az első nyolc hónapban – nyers adatok szerint – 5,1%- kal, az energetikai iparé – a rendkívül alacsony bázishoz képest – 22,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az ipar belföldi értékesítése augusztusban – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint – 2,3%-kal emelkedett az előző hónaphoz, és – munkanaphatással korrigált adatok alapján – 4,5%-kal az egy évvel korábbihoz képest; évkezdettől – nyers adatok szerint – 3,7%-kal nőtt. A számítógép-, elektronikai- és optikai-termék gyártás belföldi értékesítése – az alacsony bázishoz viszonyítva – több mint egyötödével, 20,3%-kal, a gépgyártásé 15,6%- kal, a bőr- és textiliparé 14,1%-kal, a gumi- és műanyagiparé 11,3%-kal, a villamos berendezés gyártásé 9,2%-kal, a fémfeldolgozásé 7,7%-kal, az ipari berendezések üzembe helyezéséé és javításáé 7,4%-kal, a járműgyártásé 3,5%-kal, az élelmiszeriparé 2,9%-kal emelkedett, míg a gyógyszeriparé 0,3%-kal, a vegyiparé csaknem egynegyedével, 23,6%-kal visszaesett. Az első nyolc hónapban a feldolgozóipar belföldi értékesítése – nyers adatok szerint – 2,7%-kal, az energetikai iparé 3,1%-kal nőtt.

A legalább ötfős vállalkozásoknál az egy főre jutó ipari termelés az első nyolc hónapban 1,6%- kal emelkedett a foglalkoztatottak létszámának számottevő, 3,2%-os bővülése mellett. A két mutató ütemkülönbsége egyben jelzi azt is, hogy a termelékenység növekedése kevésbé a gyártási technológia korszerűsödésének hatása. A termelékenység a gépgyártásban 12,8%-kal, a textil- és bőriparban 11,6%-kal, a fémfeldolgozásban 6,8%-kal, a gumi- és műanyagiparban 3,4%-kal, a számítógép-, elektronikai- és optikai-termék gyártásban 3,3%-kal emelkedett, míg az ipari berendezések üzembe helyezésében és javításában 3,6%-kal, a vegyiparban 3,7%-kal, a járműgyártásban 4,5%-kal csökkent. A jelentős súllyal rendelkező feldolgozóipari ágazatok új rendeléseinek volumene augusztusban 15,8%-kal, az exportrendeléseké 17,4%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A teljes rendelésállomány a nyolcadik hónap végén 0,4%- kal maradt el az egy évvel korábbitól. A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások rendelésállománya ez év áprilisa óta folyamatosan alatta marad az egy évvel korábbinak; ez az előző négy évben egyszer sem fordult elő. Az exportrendelések volumene augusztus végén 2,1%-kal volt kisebb az egy évvel korábbinál, ezen belül a – nem jelentős arányt képviselő – papírgyártásé számottevő mértékben, 48%-kal, a fémfeldolgozásé 31,8%-kal, a villamos berendezés gyártásé 18,6%-kal, a járműgyártásé 2,2%-kal emelkedett, míg a gépgyártásé 28,9%-kal, a számítógép-, elektronikai- és optikai-termék gyártásé 3,4%-kal, a gyógyszergyártásé 1,6%-kal mérséklődött. A belföldi rendelések volumene 26,3%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az első nyolc hónapban – nyers adatok szerint – minden régióban nőtt az ipari termelés volumene: legnagyobb mértékben Észak-Alföldön 8,8%-kal, míg a legalacsonyabb ütemben Dél-Alföldön 2,5%-kal.

Az építőipari termelés két évig tartó dinamikus bővülése 2015 közepén – az uniós források lehívásának csökkenése miatt – stagnálásba fordult, a múlt évben pedig zuhant a kibocsátás. Ehhez a rendkívül alacsony bázishoz képest az idei évben ismét jelentős ütemű a növekedés. Augusztusban az építőipari termelés volumene – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok alapján – 9,8%-kal emelkedett az előző hónaphoz, és 36,8%-kal az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az első nyolc hónapban több mint egynegyedével, 27,9%-kal nőtt az építőipar kibocsátása. Az épületek építése – többek között a sportlétesítmények erőltetett ütemű építése következtében – 26,5%-kal, míg az egyéb építményeké – az ismét megindult uniós finanszírozású út- és vasútfejlesztéseknek köszönhetően – 32,5%-kal emelkedett.

Az építőipari vállalkozások új szerződéseinek volumene augusztusban közel másfélszeresére, 46%-kal nőtt, ezen belül az új épületek építésére irányulóké csaknem kétszeresére, 95,4%-kal, az egyéb építményeket célzóké 18,9%-kal emelkedett. Az ágazat teljes szerződésállománya a nyolcadik hónap végén 89,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbi rendkívül alacsony bázist; ezen belül az épületek építésére irányulóké 22,2%-kal, az egyéb építményeket célzóké – a fent említett körből újabb nagyberuházások indulásával – közel két és félszeresére, 134,6%-kal nőtt.

Mezőgazdaság

A mezőgazdasági termékek felvásárlása az első nyolc hónapban 6%-kal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. A növényi és kertészeti termékek értékesítése 2,6%-kal, ezen belül a búzáé – az alacsony bázishoz képest is – 0,4%-kal csökkent, a kukoricáé 10%-kal nőtt. Az ipari növények értékesítése 22,8%-kal, a gyümölcsök felvásárlása 1,2%-kal visszaesett, a zöldségféléké 11,3%-kal emelkedett. Az élőállatok és állati termékek felvásárlása 9,1%-kal mérséklődött; a vágóállatok értékesítése 13,1%-kal visszaesett, ezen belül a vágómarháé 2%- kal, a vágósertésé 17%-kal, míg a vágóbaromfié 8,2%-kal. Az állati termékek felvásárlása 1,7%-kal emelkedett, ezen belül a tojásé 12,2%-kal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest.

Turizmus

A turistaforgalom előző három évben megfigyelt dinamikus bővülése ez évben is folytatódik. Az első nyolc hónapban 8 189 ezer vendég 20 922 ezer éjszakát töltött el magyarországi szálláshelyeken; a vendégek és a vendégéjszakák száma azonos mértékben, 6,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A külföldi-vendég éjszakák száma 8,9%-kal nőtt. Átalakulóban van a külföldi vendégek küldő ország szerinti összetétele: egyre több vendég érkezik Európán kívüli országokból. A legtöbb, 1 469 ezer vendégéjszakát változatlanul a német turisták töltötték el a hazai szálláshelyeken, 9,4%-kal többet, mint egy évvel korábban. Brit vendégek 681 ezer éjszakára vettek igénybe magyarországi szálláshelyeket, 3,7%-kal hosszabb ideig, mint a múlt év azonos időszakában. A cseh turisták által nálunk töltött 600 ezer vendégéjszaka 9,1%-os dinamikus, az osztrák turisták 563 ezer vendégéjszakája 2,5%-os emelkedést jelent. A lengyel turisták 609 ezer vendégéjszakája 10%-kal, az olasz turisták 481 ezer vendégéjszakája 3,8%- kal haladta meg az egy évvel korábbit. Két és féléves visszaesést követően ismét nő az orosz vendégek száma: az első nyolc hónapban 462 ezer éjszakát töltöttek el Magyarországon, kiemelkedően, 32,1%-kal többet az egy évvel azelőttinél. A román turisták 382 ezer vendégéjszakája 5,6%-os, a szlovákok 360 ezer vendégéjszakája 6,8%-os, a hollandok 348 ezer éjszakája 4,9%-os, a franciák 310 ezer vendégéjszakája dinamikus, 9,8%-os bővülést jelez. Az Ázsia országaiból érkezett vendégek 1 043 ezer éjszakát töltöttek el hazai szálláshelyeken, egynegyeddel, 22,5%-kal többet, mint egy évvel korábban. Figyelemre méltó, hogy izraeli turisták 253 ezer éjszakán át tartózkodtak magyarországi szálláshelyeken, ami 10,7%-os, a kínaiak 242 ezer vendégéjszakát, ami 23,2%-os, valamint a Koreai Köztársaságból érkezők 149 ezer éjszakát, ami kiemelkedő, 25,5%-os növekedést jelent. Az Amerikai Egyesült Államokból érkezők 501 ezer vendégéjszakát töltöttek kereskedelmi szálláshelyeinken, 11,5%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában.

A belföldi vendégek az első nyolc hónapban 10 597 ezer éjszakára vették igénybe a kereskedelmi szálláshelyeket, amely 5,1%-os emelkedést jelent. A szállodák átlagos foglaltsága 59,1% volt, 3,9 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Az ötcsillagos hotelek kihasználtsága augusztusban 76,2%, a négycsillagosoké 84,1%, a gyógyszállóké 83,8% volt. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele az első nyolc hónapban 310 milliárd forintot tett ki, folyó áron 16,7%-kal többet, mint egy évvel korábban.

Népmozgalom

Az év első nyolc hónapjában 60 200 gyermek született, 0,6%-kal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A születési arányszám 9,2%o volt, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Évkezdettől 36 ezer házasságot kötöttek, jelentősen, 3%-kal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. A házasságkötési arányszám 5,5%o volt, amely 0,2 ezrelékpontos csökkenést jelent a múlt év első nyolc hónapjához képest.

Január-augusztus folyamán 89 100 halálesetet anyakönyveztek, számottevően, 6,9%-kal többet, mint egy évvel korábban. A halálozási arányszám 1 ezrelékponttal 13,7%-re emelkedett. A csecsemőhalálozási arányszám kedvező, 3,6% volt, számottevően, 0,5 ezrelékponttal alacsonyabb az egy évvel azelőttinél. A természetes fogyás évkezdettől 29 ezer fő, arányszáma 4,4%-et mutatott, ami jelentősen, 0,9 ezrelékponttal magasabb, mint a múlt év azonos időszakában.

Bűnügyi helyzet

A Belügyminisztérium eddig közölt adatai szerint az első tíz hónapban 166 400 bűncselekményt regisztráltak, ez 57,2%-a a tavalyi, egész évben regisztrált eseteknek. Az elkövetők számát 53 ezer főben jelöli a rendőrségi statisztika, amely a múlt év egészéhez viszonyítva annak 52,7%-a. Az időarányosnál alacsonyabb mutatók azonban nem jelentik azt, hogy a közbiztonság javult volna, illetőleg a rendőri szervek munkája hatékonyabb lenne, tekintettel arra, hogy más érdemi, főleg összehasonlítást megalapozó adatot, ami alkalmas lehetne a közbiztonság, a bűnügyi helyzet megítélésére, a hivatalos szervek – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII., valamint a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény előírásait megszegve – gyakorlatilag nem tesznek közzé.

Budapest, 2017. november 6.

Dr. Katona Tamás

Az adatok forrása: KSH, MNB, NGM, BM, NFSZ, ÁKK, MÁK, Eurostat, IMF, OECD.

Megjegyzés: A statisztikai adtagyűjtési rendszerben az évközi adatok kisebb része a tárgyhót követő hónapban rendelkezésre áll, ilyen a fogyasztói ár, az államháztartási adatok; a statisztikai információk többsége a tárgyhót követő második hónapban kerül nyilvánosságra. Bizonyos adatok negyedéves gyakorisággal készülnek, és általában a tárgyidőszakot követő második hónapban állnak rendelkezésre, ilyen a bruttó hazai termék és a beruházások, de a folyó fizetési mérleg adatait csak a 90. napon lehet megismerni. Ezért az elemzés a készítést megelőző két hónap, illetve az előző negyedév rendelkezésre álló adatait vizsgálja.

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.