Útba esik jövet menet a Takarékszövetkezet – hát, egy lócitromot!

A Korona Takarékszövetkezet kivonul a kisebb falvakból Borsod és Heves megye területén.

Más bank híján az embereknek utazniuk kell, ha pénzükhöz akarnak jutni. Az intézkedés a legszegényebbeket sújtja. (Nyilván.)

A bekölcei polgármesteri hivatalba nemrégiben két „takarékos asszony” érkezett, s arról tájékoztatták a polgármestert, hogy ezentúl hetente csak egyszer lesz nyitva a faluban lévő kicsi bank, ahol szinte minden lakos, s maga az önkormányzat is a pénzügyeit intézi. Nehéz szívvel, de ezt még elfogadták volna valahogy. Csakhogy később a fiók dolgozóit e-mailben arról tájékoztatták: szeptemberben végleg bezár a helyi kirendeltség. Hasonló tartalmú levelet kaptak a környékbeli kisebb települések – Egercsehi, Balaton, Mikófalva – is, de több más Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyei fiókot is érint az intézkedés.

– Ez nem egyszerűen arról szól, hogy bezár egy pénzintézet, mert nem gazdaságos a működése. Itt idős és szegény emberek élnek: egy nyolcvan éves asszony hogyan fog elbuszozni a járási központba, Bélapátfalvára, hogy felvegye a nyugdíját?! Eddig a takarékba még csak-csak elballagott, de a közlekedés sokaknak megoldhatatlan akadályt jelent már ebben a korban – mondja Gálné Mátrai Ágnes, Bekölce független polgármestere. Bajban lesznek a közmunkások is, akiknek szintén számlára utalja a járandóságát a hivatal – őket arra kényszerítik ezzel, hogy az utazási költségek miatt feleslegesen dobjanak ki pénzt az ablakon amúgy is csekélyke fizetésükből.

A szegényebb régiókban lévő önkormányzatokat egyenesen ellehetetleníti a fiók bezárása. Százezer forintnál több pénzt ugyanis nem tarthatnak készpénzben a hivatalban, ha mégis ezt tennék, egy számvevőszéki vizsgálat után alaposan megbüntetnék őket. Márpedig ez problémák sorát hozza majd. Vannak napok, amikor egyszerre sok pénz érkezik be a hivatalba: például a napközis, óvodás térítési díjak befizetésekor. Eddig ezt a pénzt egyszerűen átvitték a takarékszövetkezetbe, most azonban a pénzügyes munkatársnak buszra kellene ülnie, átmenni a tíz-tizenöt kilométerre lévő járási székhelyre, visszabuszozni, majd másnap vagy harmadnap reggel – amikor például a beszállítói számlákat kell rendezni – ugyanezt a túrát újból meg kell tennie. Csakhogy akadnak olyan, a fősodorból kieső falvak, ahova naponta mindössze két buszjárat megy: egy reggel, egy pedig este, s ha arról lemaradnak, a pénzükhöz sem jutnak hozzá.

– Ez az intézkedés is jelzi, hogy a kormányzat lemondott a vidéki falvakról. Sőt, gyakran már olyan érzésünk van, mintha direkt hoznának olyan döntéseket, amelyek még nehezebbé teszik a mindennapi életünket. Talán a kivéreztetésünkre játszanak, s arra, hogy 2019-ben már fásultan legyintsünk csak, ha tényleg megszületik a döntés az aprófalvakban eddig működő hivatalok végleges bezárásáról – mondta lapunknak egy dél-borsodi polgármester.

– A Korona Takarék jelenleg két megyében, Hevesben és Borsod-Abaúj-Zemplénben 57 fiókkal működik, minden negyedik településen ott vagyunk, míg más pénzintézetek jelenléte ennél jóval ritkább. Részben ez is oka annak, hogy az elmúlt években a bankszektor egészéhez képest a fiókfenntartási költségeink jelentősen meghaladták a tartósan finanszírozható mértéket, üzleti vállalkozásként azonban nem lehet célunk a veszteséges működés – reagált lapunk kérdéseire az érintett takarékszövetkezet. A hálózat modernizációja során a jövedelmezőséget veszik figyelembe, s a tartósan veszteséges fiókokat összevonják. “Tudomásul kellett vennünk, hogy a vidék is változóban van: akadnak olyan falvak, amelyek az elmúlt években elveszítették lakosságuk jelentős hányadát. Az elnéptelenedett településeken található, alig használt, veszteséges fiókok fenntartására nincs lehetőségünk” – tették hozzá.

A szeptemberre tervezett összevonások után tizenhárommal kevesebb fiók lesz a két megyében, ám dolgozókat nem bocsátanak el, a munkatársak többnyire a szomszédos településen lévő másik telephelyre kerülnek át. Átlagosan 7,5 kilométerre „költöznek odébb” a megszüntetett fiókok: lesz köztük olyan, ahol csak 3 kilométer a távolság, egy esetben viszont 17 kilométerre kerül a legközelebbi elérhető takarék.

Már nem esik útba jövet-menet
Nem volt előjel nélküli a kistelepülések takarékszövetkezeti fiókjainak megritkítása. Vida József, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének elnöke már tavaly kijelentette: az elmúlt sikeres három év után jelenleg a finomhangolás időszaka tart a takarékszövetkezeti integrációban. “A 2017-es év az integráció közép távú jövőjére való felkészülés jegyében telik majd, így 2018-ban már egységes képpel, egységes termékstruktúrával, egységes koncepcióval és akarattal tudjuk majd a vidék bankja hálózatát kialakítani.” – fogalmazott. Mindez azt jelenti, szigorúan csak az üzleti érdekeiket tartják szem előtt, fittyet hányva arra, hogy az egyetlen helyi pénzintézeti kapcsolatot jelentik a kistelepülések önkormányzata, intézményei, vállalkozói és a lakossága számára. Vida József akkor kijelentette azt is: “A régi szlogent, miszerint ‘Útba esik jövet-menet a takarékszövetkezet’ meg kívánják tartani, hiszen a takarékok egyik legnagyobb értéke, hogy helyben vannak, ismerik a helyi értékeket, a helyi közösségek részét képezik.” (A takarékoknak több mint 800 ezer lakossági és több mint 150 ezer vállalati ügyfelük van.)
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Szigorúan az üzleti érdekek motiválják azt is, hogy számos helyen – a nem megfelelő forgalomra hivatkozva – a kereskedelmi bankok leszerelték az ATM-automatákat – mondta a Népszavának Homa Péter. A Bankkártya.hu ügyvezető igazgatója szerint így a készpénzfelvétel a postákra és ha van ilyen, a takarékszövetkezetekre korlátozódik, aminek költsége van. Az országban 2000 darab ATM működik.
A vidéken élők már 2014-ben, a takarékszövetkezeti rendszer és központi bankjuk a TakarékBank átszervezésének kezdetén érezhették, hogy a takarékszövetkezeti tagok jogkörének drasztikus csorbításával a helyi érdekek is sérülnek. A mozgalom vezetőivel találkozva Orbán Viktor ugyanis akkor kijelentette: “A TakarékBank és a takarékszövetkezeti rendszer emberei, akik végigharcolták az elmúlt másfél-két év átalakítását, kétségkívül tudják, hogy mit akarnak.” Ezzel a miniszterelnök arra utalt: akik hajlandóak voltak együttműködni a kormány felülről kierőszakolt terveivel, azok számára fontosnak tartja, hogy “minden tekintetben jól járjanak”, sőt, számukra ez kifizetődő is lesz. Ugyanakkor nem rejtette véka alá azt sem, hogy akik nem működtek együtt az átszervezésben, vagyis takarékszövetkezeti elnökként nem voltak hajlandóak az orbáni elképzeléseknek megfelelően parírozni, “az egy másik tészta.” A takarékszövetkezetiek előtt is egyértelműen kifejtette a nemzeti bankrendszerről szóló, soha nem igazolt nézeteit arról, hogy az ország nem szuverén, ha nincs saját pénzügyi rendszere. Éppen a TakarékBank és a takarékszövetkezetek állami irányításának kialakítása révén vált teljessé a kormányfő rögeszméje, az, hogy többségbe kellett kerülnie a magyar tulajdonnak a pénzrendszerben. – Bonta Miklós

népszava.hu

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.