A harminc évvel ezelőtt bemutatott Las Vegas, végállomás című mű lenyűgöző módon tükrözi szerzője sorsának tragikus vonásait.

A film inspirációját adó regény szerzője, John O'Brien, valójában még inkább önpusztító életet élt, mint Nicolas Cage karaktere.
Mike Figgis Oscar-díjas alkotása, a "Las Vegas, végállomás" (1995) egy tragikus hős, Ben történetét meséli el, aki egykoron sikeres hollywoodi forgatókönyvíró volt, megformálva Nicolas Cage által. Ben, miután végkielégítése elérkezik, úgy dönt, hogy Las Vegasba utazik, hogy a bűn és szenvedély városában keresse a végső megnyugvást, elmerülve az alkoholfogyasztás tengerében. Itt találkozik a szívében jóságot hordozó prostituálttal (Elisabeth Shue), akinek a sorsa egy rövid időre összefonódik Benével, hiszen a lány megpróbálja megmenteni őt a saját démonaitól. Azonban a küzdelmük hiábavalónak bizonyul. A film John O'Brien 1990-ben megjelent önéletrajzi ihletésű regényén alapul, aki szintén forgatókönyvíró volt, de sosem tudott igazán befutni. Egyedüli filmkreditje a "Fecsegő tipegők" egyik epizódjára korlátozódott, amelyet egy barátjának köszönhetett. Karrierje botrányba fulladt, amikor kiderült, hogy az általa írt történet több részletét is átszerkesztették, ami valószínűleg hozzájárult ahhoz, hogy sosem kapott újabb lehetőségeket.
A súlyos alkoholista O'Brien a környéki elvonóintézetek rendszeres vendége volt, ám 1994-ben rámosolygott a szerencse. A Lumiere Pictures nevű produkciós cég megvásárolta regénye megfilmesítési jogait. Ez hatalmas előrelépés lehetett volna számára, ám ő nem bírta elviselni az ezzel járó nyomást: pontosan két héttel azután, hogy megkötötték az üzletet, főbe lőtte magát. Két lezáratlan regény marad utána, amiket húga, Erin fejezett be, és segített kiadni. A film hatalmas siker lett, Nicolas Cage megkapta a legjobb főszereplőnek járó Oscart. Elisabeth Shue-t Oscarra jelölték, Mike Figgis forgatókönyvíróként kapott Oscart, illetve rendezőként jelölést.
O'Brien jogdíjai pontosan mennyit tettek ki, azt nem lehet tudni, de a Lumiere Pictures körüli botrányok sorozata nem ismeretlen. A cég állítása szerint sem Cage, sem a rendező nem kapta meg a megérdemelt kifizetéseit, mivel a film állítólag veszteséges volt. Ezzel szemben a valóság egészen más: a mindössze három és fél millió dollárból elkészített produkció közel 50 millió dolláros bevételt termelt csak a mozikban, és ebben még nem is számoltuk a DVD- és egyéb kiadványokból származó nyereséget.