A francia rendőrök elismerték, hogy komoly védelmi hiányosságok járultak hozzá a Louvre kirablásához.

Több mint egy héttel azután, hogy a Louvre-ban, a világ egyik legismertebb múzeumában, fényes nappal végrehajtott rablás történt, a francia rendőrség elismerte, hogy komoly hiányosságok találhatók a múzeum védelmi rendszerében - számolt be róla az AP. Patrice Faure, Párizs rendőrfőnöke a lassú fejlődésről és az elavult technológiákról beszélt, amelyek nem felelnek meg a modern kihívásoknak.

Azt állította, hogy a biztonsági kamerák egy része még mindig zárt rendszerben üzemel, ami miatt alacsonyabb minőségű felvételeket készítenek, és nehezebb őket valós időben megosztani. A rendszer fejlesztését, amelyet már régóta ígérgetnek, valószínűleg az évtized végéig sem fogják befejezni. Ezen kívül megemlítette, hogy a múzeum kameráinak üzemeltetési engedélye júliusban lejárt, és azóta még csak nem is próbálták megújítani.

A rablás mindössze nyolc perc leforgása alatt zajlott, mindeközben a múzeumban turisták is jelen voltak. Két elkövető emelődarus kocsival érkezett a helyszínre, majd gyors léptekkel felkapaszkodtak egy emeleti erkélyre. Onnan, egy ablakot átvágva, bejutottak a kincstári kiállítóterembe, ahol több vitrinből is ellopták a koronaékszereket. Miután sikeresen végrehajtották a rablást, a létrán lemászva megpróbálták felgyújtani az emelődarus járművet, de az akciójuk nem hozott eredményt. Ezt követően gyorsan beugrottak a várakozó robogóra, ahol már két társuk is ott ült, és együtt száguldottak el a helyszínről.

"A rendőrök villámgyorsan a helyszínre érkeztek" - mondta Faure, hozzátéve, hogy a késlekedés a segélyhívó lánc egy korábbi fázisában történt. Úgy tűnik, valahol a múzeum falai között veszett el az információ. A rendőrfőnök szerint az első riasztást nem is a Louvre munkatársai adták le, hanem egy kerékpáros, aki gyanúsnak találta a múzeumba betörő csoportot. A rablás után kiderült, hogy az állam biztosítja a nemzeti múzeumokat, így a Louvre nem részesült kártérítésben az eset kapcsán.

Faure határozottan elvetette azt az ötletet, hogy rendőrök jelenlétére lenne szükség a múzeumban; számára sokkal lényegesebbnek tűnt a riasztási rendszer fejlesztése. Ezzel párhuzamosan a rendőrfőnök arra kérte a törvényhozókat, hogy támogassák az olyan modern technológiák, például az anomália-felismerő, tárgykövető és a gyanús mozgások azonosítására képes mesterséges intelligencián alapuló rendszerek engedélyezését, amelyek jelenleg jogi korlátok között működnek.