A kormány nyitott arra, hogy újragondolja a szolidaritási hozzájárulás rendszerét.

A Megyei Jogú Városok Szövetsége által javasolt módosítás értelmében, amennyiben egy településnek szolidaritási hozzájárulást kell teljesítenie, az iparűzési adó túlfizetésének terhe ne háruljon a Versenyképes Járások programra. Szita Károly, Kaposvár polgármestere és a szövetség elnöke, hangsúlyozta, hogy a szolidaritási hozzájárulási rendszer és a Versenyképes Járások program közös átalakítása elengedhetetlen, tekintettel arra, hogy az iparűzési adó után már a program keretein belül is hozzájárulásra kötelezettek.

Kaposvár polgármestere hangsúlyozta, hogy a szolidaritási hozzájárulás az a pénzügyi támogatás, amelyet az iparűzési adóval rendelkező települések kötelesek befizetni az államkasszába. Ezzel a hozzájárulással céljuk, hogy támogassák azokat a településeket, amelyek nem rendelkeznek ezzel a bevételi forrással, így lehetőségük nyíljon fejlesztési forrásokhoz jutni.

"Ez a rendszer már hosszú évek óta működik. Személy szerint nem értem, hogyan lehet az, hogy több baloldali polgármester, élükön a főpolgármesterrel, próbálja meg elutasítani ennek a befizetését" - emelte ki Szita Károly.

A tavalyi évben Budapest számára a szolidaritási hozzájárulás összege 75 milliárd forint volt. A jogszabály előírásainak megfelelően ez az összeg 2025-re 89 milliárd forintra nőtt, ami 14 milliárdos emelkedést jelentett. Amikor a város vezetése a költségvetési javaslatot a Fővárosi Közgyűlés elé terjesztette, már tudni lehetett, hogy idén a szolidaritási hozzájárulás 89 milliárd forintra emelkedik. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy a főváros helyi iparűzési adó bevétele a 2019-es 164 milliárd forintról közel kétszeresére, 322 milliárd forintra nőtt, miközben az állami működési támogatások is emelkedtek. Ennek ellenére Budapest zsebébe 93 milliárd forinttal több pénz került, még a megemelkedett szolidaritási hozzájárulás ellenére is.

Leszavazta a Fidesz javaslatát, hogy a szolidaritási hozzájárulás összegét hiánytalanul be kell fizetni a Magyar Államkincstár számlájára, és úgy döntött, hogy annál sokkal kevesebb pénzt utal át.

Ennek megfelelően a költségvetési egyensúlyt a bevételek ismeretében 51 milliárd forinttal alacsonyabb kiadási szinten állították be. Emiatt fordult a Kúriához a Sára Botond főispán által vezetett kormányhivatal. Ezzel vette kezdetét a szolidaritási adok-kapok politikai bokszmeccse.

A harc szellemében Budapesten, Karácsony Gergely közvetlen utasítására, június 6-án tíz percre felfüggesztették a közösségi közlekedést. Azok a vállalatok, amelyek hivatali kapcsolatban állnak Karácsonnyal, támogatták az akciót, azonban a városlakók hangosan kifejezték elégedetlenségüket a tömegközlekedési rendszer váratlan és nemkívánatos leállása miatt.

A szituációt tovább bonyolítja, hogy a főváros éppen egy óriási rozsdaövezet, a Rákosrendező területének tulajdoni helyzetét próbálja rendezni. Az ingatlan megvásárlása szinte pontosan annyiba kerül, mint amit a Karácsony Gergely vezette önkormányzat a többi településnek a szolidaritási hozzájárulás keretében elutasított. Ráadásul a Rákosrendező területe különösen szennyezett talajjal bír, és a kormány eredetileg egy arab hátterű nemzetközi befektetőnek kívánta értékesíteni, aki vállalta volna a környezeti rekultiváció költségeit. A hirado.hu információi szerint ez a rekultivációs összeg akár tízmilliárdokat is felemészthet. Budapest azonban közbeszólt, bejelentve, hogy élni kíván az elővásárlási jogával, így meg kívánja vásárolni a területet. Ennek következményeként a talaj szennyeződésének megszüntetése is a főváros terheit növeli.

Itt azonban nem ért véget a szolidaritási adok-kapok politikai bokszmeccse, hiszen Budapest azonnali jogvédelmének és az ügyben benyújtott fellebbezésének helyt adott a Fővárosi Törvényszék: még nem jogerős határozatával megsemmisítette a Fővárosi Ítélőtábla határozatát. Eszerint tehát a kormánynak vissza kell utalnia a Budapest számlájáról már leemelt szolidaritási hozzájárulás teljes összegét. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a verdiktre azonnal reagálva kijelentette: "Az adókat és a szolidaritási hozzájárulást mindenkinek be kell fizetnie." A döntés szerinte szembemegy a Fővárosi Ítélőtábla korábbi végzéseivel, melyek egyértelműen kimondják, hogy az azonnali jogvédelem nem szolgálhat átmeneti fizetési könnyítést. Hangsúlyozta továbbá azt is, hogy Budapest ügyében fellebbez a kormány. Hozzátette: "Ha volt pénz Rákosrendező megvételére, akkor legyen a kötelezettségek megfizetésére is."

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója azonnal közölte, hogy a bíróság által biztosított azonnali jogvédelem lehetőséget ad számukra, de a főváros zökkenőmentes működéséhez még számos tényezőre van szükség. Hangsúlyozta, hogy csupán a költségvetés elfogadása nem elegendő; elengedhetetlen a követelésértékesítés és a folyószámla-hitelkeret emelése is.

A Fővárosi Közgyűlés múlt hétfőn rendkívüli ülést tartott, ahol zöld lámpát kapott a város új költségvetése. Ennek eredményeként a főváros húszmilliárd forinttal növelte meg a legnagyobb magyar banknál elérhető folyószámlahitel keretét, így új lehetőségek nyílnak meg a város fejlesztései számára.

A Fővárosi Önkormányzat kötelezettséget vállalt, hogy a megemelt hitelkeret révén biztosítja a folyószámlahitel költségeit az idei költségvetés keretein belül, amíg az hitel igénybevételére és visszafizetésére sor kerül. A városvezetők számításai alapján a főváros pénzügyi helyzete azt jelzi, hogy az április 1-től elérhető 60 milliárd forintos folyószámlahitel-keret várhatóan a nyár folyamán kimerül. Ennek következtében, a már meglévő hitelkeret mellett, további 20 milliárd forintnyi hitelkeret-emelésre lesz szükség, hogy a költségvetési elszámolási számlán jelentkező kifizetési kötelezettségeket a második félévi iparűzésiadó-bevételek szeptember közepén való beérkezéséig teljesíteni tudják.