A következő járvány mögött talán a világűr titkai is meghúzódnak.

Egy friss kutatás eredményei azt sugallják, hogy az univerzumból érkező fokozódó sugárzás hozzájárulhat a járványok kialakulásához is.

A közép-afrikai Tanganyika-tó, amely a világ hatodik legnagyobb tava, különleges helyet foglal el a természet csodái között. Mélységét figyelembe véve, ha az édesvíz tartalmát nézzük, a második legnagyobb vízfelület a Bajkál-tó mögött. Érdekes módon 2-3 millió évvel ezelőtt a tóban váratlanul új vírusok bukkantak fel, ami drámai halpusztuláshoz vezetett. Caitlyn Nojiri, a Kaliforniai Egyetem kutatója úgy véli, hogy ennek a jelenségnek kozmikus okai lehettek, ami új megvilágításba helyezi a tó ökológiai történelmét.

Az asztrofizikus hallgató Nojiri szerint az esemény egy 2,5 millió évvel ezelőtt a Naprendszer közelében bekövetkezett szupernóva-robbanás következménye, amely erős sugárzással bombázta a Földet.

A szupernóva-robbanás a csillagok élete végén következik be. Amikor a fényt és energiát biztosító fúziós üzemanyag elfogy, a csillag anyaga a magba zuhan és hatalmas energiájú robbanás következik be. Ez nehéz elemek keletkezésével, hatalmas fénnyel és sugárzással jár, ezért közelsége potenciális veszélyt jelent az élővilágra. A Föld nagyjából egymilliárd évente találkozik egy ilyen eseménnyel, de hogy a biztos távolság száz vagy tíz fényév, az egyelőre spekuláció tárgya.

A friss beszámolók szerint a légkör viszonylag ellenálló és jól szűri a százszorosára erősödő kozmikus sugárzást.

A kaliforniai tudósok felfedezése új fényt vet a csillagrobbanások hatásaira: a Tanganyika-tó üledékeiben egy radioaktív vas izotópot azonosítottak, amely a 2,5 millió évvel ezelőtti időszakra datálható. Ezen kívül egy másik izotópot is találtak, amely 6,5 millió évvel ezelőtt keletkezett. A kutatások szerint ezek az izotópok akkor kerülhettek a Földre, amikor a Naprendszerünk belépett a Lokális Buborék nevű, ritkább anyagú régióba, és áthaladtunk a buborék peremén, amely tele volt csillagporral. Ez a felfedezés nemcsak a múltbeli csillagászati eseményekre, hanem a Föld anyagának összetételére is új perspektívát nyújt.

A közeli szupernóva-robbanás már a buborék belsejében történt, és a modellek szerint ennek következményeként százezer évig tartó megemelkedett sugárzás jellemezte a környezetet. Nojiri érvelése alapján a robbanás során nagy energiájú részecskék csapódtak be, amelyek képesek voltak DNS-molekulák kettétörésére, így a mutációk gyorsabb terjedését eredményezték. Ez a folyamat hozzájárult a vírusok evolúciójának felgyorsulásához, új vírusok keletkezéséhez és elterjedéséhez vezetett.

Ami minket illet, a kozmikus sugarak néha, ha ritkábban is, de csillagrobbanás nélkül is elérik bolygónk felszínét. Legutóbb a világot megrázó koronavírus-járvány kapcsán az amerikai hírszerzés egy kínai biolaborra utalt, mint lehetséges forrásra, miközben hangsúlyozták, hogy a természetes eredet is teljesen valóságos lehetőség. Így a potenciális megoldások sorába az űrből érkező sugárzás is felkerült.