A Magyar Szövetség elnöke, a Máért esemény résztvevőjeként, a közösségi médiában osztotta meg tapasztalatait és benyomásait.
Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke a közösségi hálón tett bejegyzésében osztotta meg a Magyar Állandó Értekezleten való részvételével kapcsolatos benyomásait, melyet érzelmi és intellektuális szempontból is páratlan élménynek nevezett és egyben hangsúlyozta, hogy megtiszteltetés számára képviselni a Felvidéket a Kárpát-haza és a világ magyarságának gyűrűjében.
Az értekezleten öt jó hírben és öt rossz hírben fogalmazta meg a korszakváltás évének jellemzőit. Jó hírként értékelte a a Magyar Szövetségen belül, illetve a párt szövetséges intézményi hálójában kialakult közösségi békét és stratégiai nyugalmat, továbbá a perspektivikus szakembereket, elemzői és közvélemény-kutató csapat felállítását.
Jó hírnek számít az is, hogy a párt sikeresen megszakította az elszigeteltség állapotát, és folyamatos párbeszédet folytat mind a kormánypártokkal, mind pedig az ellenzék képviselőivel, ügyek mentén.
További jó hírnek nevezte a 13 pontban megfogalmazott közösségi jövőképet, melyet szakpolitikusok képviselnek és bontanak részletekre, valamint azt, hogy még mindig a saját kezünkben van a sorsunk, ám ehhez mindenkinek el kell végeznie a házi feladatát a pártelnöktől a polgármesteren és helyi szervezeti elnökön át egészen a szimpatizánsokig.
Ezzel szemben rossz hír, hogy a béke önmagában nem garancia a sikerre, és a másfél évtizedes testvérháború túlélte önmagát, ennek következtében nem általánosan ismert tény, hogy egyetlen magyar párt maradt a porondon, továbbá túl sok a szunnyadó helyi sejt, gyér önkéntes háló és a modernizálásra szoruló pártstruktúra.
Sajnálatos módon, a szlovák társadalom és a világ polarizáltsága alól a felvidéki magyarság sem tud mentesülni. Pedig az elvi politizálás és a helyi közösségek iránti elköteleződés jelenti a helyes irányt.
Ahogy ő is rámutatott, a magyar-szlovák kapcsolatok államközi szempontból sosem voltak még ilyen kedvezőek, mint jelenleg, azonban a hagyományos "kisebbségvédelmi" problémák és a felvidéki magyarság jogainak kiterjesztésére irányuló igények terén ez nem tükröződik vissza. Ugyanakkor a kormány részéről ez legalább munkalehetőséget biztosít számunkra – tette hozzá.
A klasszikus és a közösségi média világában tapasztalható alulteljesítést bírálja, úgy gondolja, hogy az üzeneteik eljuttatása nem éri el a kívánt szélességet és hatékonyságot. Emellett, mint aggasztó hír, megemlíti a közelgő demográfiai krízist, amely a gyermekvállalási kedv 20%-os csökkenésében mutatkozik meg az utóbbi évek során.
