A mesterséges intelligencia árnyékos aspektusai: ezek a problémák generálják a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátást.
Mennyire fenntartható az, ha emberek milliói naponta kérdezik meg, mi történt Napóleonnal, hogyan készül a lasagne, vagy miként írjanak e-mailt? Egy új tanulmány alapján a válasz – legalábbis a környezeti hatásokat tekintve – nem éppen kedvező.
A müncheni Hochschule München kutatói érdekes vizsgálatot folytattak arról, hogy milyen mértékű szén-dioxid-kibocsátással jár a ChatGPT és más hasonló nyelvi modellek válaszadása. A kutatás eredményei azt mutatták, hogy egy bonyolultabb kérdés - mint például egy filozófiai téma körüljárása vagy egy logikai feladat megoldása - akár ötször-hatszor annyi energiát igényelhet, mint egy egyszerű, tényszerű kérdésre adott válasz. Ez azt jelenti, hogy egy információ, adat vagy esemény kapcsán feltett kérdés megválaszolása lényegesen kevesebb erőforrást emészt fel.
Ez az eltérés közvetlenül összefügg azzal, hogy mennyi számítási kapacitást igényel a kérés feldolgozása a mesterséges intelligencia rendszerében.
Bár egyetlen kérdés megválaszolása csupán néhány gramm szén-dioxid kibocsátásával jár - a kutatók szerint ez az érték 2 és 5 gramm között mozog -, a globális felhasználás mértéke sokkal aggasztóbb képet mutat. A ChatGPT és hasonló nyelvi modellek naponta több százmillió kérdést kapnak, ami már egyáltalán nem elhanyagolható környezeti terhelést jelent.
Egyes becslések szerint ez naponta akár 1000-1500 tonna szén-dioxidot is jelenthet, ami közel 100 ezer háztartás teljes napi áramfogyasztásának felel meg.
Vizsgáljuk meg most a gyakorlati részletet:
A háttérben rejtőző adatközpontok hatalmas mennyiségű elektromos energiát igényelnek a működésükhöz. Ezek a rendszerek nem csupán erőteljes szerverek segítségével operálnak, hanem elengedhetetlen számukra a megfelelő hűtési megoldások alkalmazása is. Érdekes adat, hogy a GPT-3 modell betanítása során például több mint 700 ezer liter víz fogyott - és ez csupán a betanítási folyamatra vonatkozik.
Az egyik legnagyobb probléma, hogy az iparág jelenleg nem átlátható. Sem az OpenAI, sem más nagy technológiai cégek nem közölnek rendszeres, részletes jelentéseket a mesterséges intelligencia rendszereik energiafogyasztásáról vagy karbonlábnyomáról. Emiatt jelenleg leginkább becslésekre lehet hagyatkozni. Az viszont biztos, hogy a mesterséges intelligencia és a hozzá kapcsolódó adatfeldolgozás arányaiban egyre nagyobb szeletet hasít ki a globális energiafelhasználásból.
A Nemzetközi Energiaügynökség prognózisa alapján az adatközpontok energiafogyasztása 2030-ra kétszeresére nőhet. Ennek motorja pedig a mesterséges intelligencia fejlődése lesz, amely jelentős hatással bír a technológiai infrastruktúrára.
A mesterséges intelligencia kétségtelenül forradalmasítja a világot, de ahogyan minden forradalomnak, ennek is ára van. A kérdés most már nem csak az, hogy mit tudnak ezek a rendszerek - hanem az is, hogy mennyibe kerülnek a bolygónknak.
