A munkahelyi kiégés mögött álló tényezők mélyebb megértése érdekében érdemes a szervezeti szintet vizsgálni. Egy friss kutatás rávilágít arra, hogy a kiégés nem csupán egyéni problémaként jelenik meg, hanem a munkahelyi környezet és a szervezeti kultúra h

A dolgozói kiégés (burnout) és a mentális egészség megőrzése már messze nem csupán a HR szakértők által használt kifejezések sora, hanem a vállalatok stratégiáját is jelentős mértékben befolyásoló tényezővé vált. Az utóbbi évek tapasztalatai, különösen a pandémia következményei, rávilágítottak arra, hogy a munkavállalók jóléte kulcsfontosságú a cégek sikeréhez. Egyre több vállalat ismeri fel, hogy a dolgozók elégedettsége és mentális egészsége közvetlen hatással van a teljesítményre. Ennek érdekében számos cég fektet be jóléti programokba, mint például online jógaórák, meditációs alkalmazások előfizetései és belső tréningek, hogy támogassák munkavállalóik mentális és fizikai egészségét.

Ám a McKinsey Health Institute globális kutatása rámutat: a legtöbb vállalat még mindig csak a "tüneteket" kezeli, miközben a kiégés gyökerei mélyen a szervezeti kultúrában, folyamatokban és vezetői hozzáállásban keresendők.

A MHI átfogó vizsgálata 15 különböző országban készült, amely során közel 15 000 munkavállaló és 1000 HR-döntéshozó véleményét gyűjtötték össze. Az eredmények meglehetősen aggasztóak: a világjárvány utáni időszakban a kiégés jelensége továbbra is tartósan jelen van, és a megkérdezettek egyre nagyobb hányada számolt be mentális kimerültségről. Bár a vállalatok 80%-a prioritásként kezeli a mentális egészséget, a vezetők és a munkavállalók észlelései között átlagosan 22%-os különbség mutatkozik.

Más szavakkal kifejezve:

A cégvezetők általában optimistább képet festenek a helyzetről, mint amit az alkalmazottak tapasztalnak.

A legtöbb vállalat jól-létet támogató programjai, noha a szándékuk nemes, gyakran túlságosan az egyéni szintre fókuszálnak. Például:

Miközben ezek a megoldások hasznosak lehetnek a munkavállalók számára, a kutatás azt mutatja, hogy a valódi kihívások nem az egyéni ellenállóképesség hiányából erednek. Az alkalmazottak gyakran a következő problémákról számolnak be: állandó elérhetőség, igazságtalan bánásmód, túlzott munkaterhelés, alacsony önállóság és a szociális támogatás hiánya. Ezek a kérdések nem orvosolhatók csupán egy fejlettebb meditációs alkalmazás vagy egy új időbeosztási technika bevezetésével.

Ha a vállalati kutatások helyett inkább mindennapi tippekre vágysz, és szeretnél változtatni a napi rutinodon, akkor érdemes megnézned ezt a cikket: → Hogyan tovább? - 8 tipp a kiégés kezelésére.

A kutatás világosan kimutatja, hogy a toxikus munkakörnyezet a kiégés legfontosabb előrejelzője, messze túlszárnyalva más lehetséges faktorokat. A "toxikus" környezet számos formát ölthet, beleértve az igazságtalan bánásmódot, a kirekesztést, a zaklatást, a gúnyos megjegyzéseket, a passzív-agresszív légkört, valamint azokat a vezetői attitűdöket, amelyek a beosztottak megfélemlítésére irányulnak. A statisztikák is figyelemre méltóak:

Ez már valóban komoly üzleti kockázatot jelent: a vállalatok számára a munkavállalói fluktuáció, a toborzási és kiválasztási folyamatok költségei, valamint a csökkenő termelékenység és elkötelezettség mind-mind érezhető hatással bírnak a profitabilitásra. Másképp fogalmazva, a toxikus munkahelyi kultúra nem csupán a munkavállalók mentális állapotát befolyásolja, hanem a pénzügyi teljesítményben is érezhető nyomot hagy.

Talán gondolhatnánk, hogy a megoldás a munkavállalók "megerősítése": reziliencia-fejlesztő tréningek, adaptációs készséget fejlesztő programok. Ezek valóban hasznosak lehetnek, azonban a kutatás fontos árnyalatot mutat: a rugalmasabb, alkalmazkodóképesebb dolgozók ugyan jobban bírják a strapát, de ha toxikus a környezet, ők is hamarabb otthagyják a céget. A leginkább alkalmazkodó munkatársak nem tűrik sokáig a méltánytalan bánásmódot, egyszerűen továbbállnak. Ez azt jelenti, hogy rezilienciával nem lehet elfedni a valós problémát.