A NATO döntése értelmében a tagállamok számára kötelezővé vált, hogy a bruttó hazai termékük (GDP) 5%-át katonai kiadásokra fordítsák.

A találkozón kiemelt döntés született a tagállamok védelmi kiadásainak növeléséről.

A 32 tagország állam- és kormányfői elfogadták a csúcstalálkozó hivatalos nyilatkozatát, amely ugyan kevés újdonságot hozott, mégis lényeges irányváltásokat rögzít. Leginkább a védelmi kiadások új szintjéről született döntés emelkedik ki: 2035-ig a tagállamoknak GDP-jük 5 százalékát kell védelemre fordítaniuk. Ebből 3,5 százalék konkrét hadügyi kiadásokra, míg 1,5 százalék a védelmi ipar fejlesztésére, a kritikus infrastruktúrák védelmére, a polgári felkészültségre és az innovációra jut. A célkitűzéseket 2029-ben felülvizsgálják.

A csúcs középpontjában korábban domináló Ukrajna ezúttal háttérbe szorult, és csupán másodlagos szerepet kapott. A kiadott nyilatkozatban mindössze annyi áll, hogy a szövetségesek "megerősítik tartós szuverén kötelezettségvállalásaikat, hogy támogatást nyújtanak Ukrajnának" – ami lényegében csupán a már meglévő elköteleződéseket erősíti meg. Ez a fogalmazás lehetőséget biztosít Magyarország számára, hogy megőrizze korábbi álláspontját, miszerint csupán humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának. Az ukrán NATO-csatlakozását korábban jelző "visszafordíthatatlan út" kifejezés most teljesen eltűnt a dokumentumból.

A nyilatkozat különösen fontos hangsúlyt fektet a kollektív védelem elvére, egyértelműen megerősítve a NATO ötödik cikkelyét, amely kimondja, hogy "ha egy tagországot támadás ér, az mindenki ellen irányuló támadásnak számít." Ez a megfogalmazás közvetett válaszként szolgál Donald Trump előző napi nyilatkozatára, amely kétségbe vonta a kollektív védelem automatikus alkalmazhatóságát.