A parajdi katasztrófa következtében több Kis-Küküllő menti településen megszűnik a vízellátás, ami halpusztuláshoz is vezethet.

Mircea Fechet, a román környezetvédelmi miniszter, bejelentette, hogy a zeteváraljai és bözödújfalusi víztározókban tárolt víz felhasználásával hígítják a parajdi sóbányából származó, a Kis-Küküllőn keresztül a Nagy-Küküllőbe és a Maros folyóba jutó, magas sótartalmú vizet. Ez a sóval dúsított víz Nagylaknál éri el a román-magyar határt.

Csütörtökön több településen, a Kis-Küküllő környékén leáll a vízellátás, és a térségben halpusztulásra is lehet számítani, mivel a folyó vízének sótartalma drámaian megemelkedett - tájékoztatta a nyilvánosságot Raed Arafat, a román belügyi tárca államtitkára. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes a csütörtöki kormányülésen bejelentette, hogy a parajdi helyzet romlása miatt kérni fogja az érintett állami vállalatok vezetőinek leváltását.

Raed Arafat, a bukaresti sajtótájékoztatóján, bejelentette, hogy szerdán emelkedni kezdett a Kis-Küküllő folyó vízének sótartalma. Ennek következtében csütörtöktől Dicsőszentmártonban, Vámosgálfalván és Szászbogácson, valamint a környező falvakban leáll a vízellátás. Az országos katasztrófavédelmi hatóság (DSU) vezetője a News.ro információi szerint azt is elmondta, hogy a lakosságot mobiltelefonon, Ro-Alert üzenet formájában figyelmeztetik a vízellátás megszűnésére. Kérik, hogy a lakók készítsenek elő víz tartalékokat, és ne fogyasszák a folyó vizét, valamint az abban elpusztult halakat, mivel a megemelkedett sótartalom miatt halpusztulásra is lehet számítani. Az érintett települések lakóinak a vízellátás leállását követően 30 ezer literes tartályokkal háztartási vizet fognak biztosítani, hasonlóan az ivóvízhez - tájékoztatott Arafat.

Parajdon a sóbánya helyzete miatt egy újabb hónappal meghosszabbították a vészhelyzetet.

A Kis-Küküllő vízének sótartalma szerdán nőtt meg jelentősen, miután a parajdi sóbánya fölött folyó Korond-patak elterelésével megbízott cég munkához látott, és elbontotta a külföldi szakértők javaslatára felépített vízhozamlassító gátakat, valamint úgy terelte el a patak vizét, hogy az ideiglenes medret nem szigetelte le.

Tánczos Barna, a miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter, a Maszol hírportálnak adott interjújában kifejtette, hogy a csütörtöki kormányülésen javaslatot fog tenni Catalin Predoiu ideiglenes kormányfőnek a parajdi katasztrófában érintett két állami vállalat, a sóipari társaság (Salrom) és a vízügyi hatóság vezetőinek leváltására. Az RMDSZ politikai vezetője véleménye szerint a két cég vezetősége felelős a helyzet romlásáért, és a közöttük fennálló folyamatos konfliktus akadályozza a hatékony munkavégzést.

A miniszterelnök-helyettes tájékoztatása szerint sikerült helyreállítani a kivitelező által eltávolított vízhozamlassító gátakat, ami pozitív hatással volt a patak felső szakaszának sókoncentrációjára, hiszen az jelentősen csökkent. "Reméljük, hogy ebből az emberi tévedésből nem következik be természeti katasztrófa" - mondta Tánczos Barna a Maszolnak.

Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) által üzemeltetett parajdi sóbányába májusban ismét betört a Korond-patak vize, amely jelentős károkat okozott. Az áradás néhány nap leforgása alatt teljesen elöntötte a bánya minden részét, beleértve a légúti betegségek kezelésére és a látogatók fogadására szánt turisztikai szintet, valamint a legújabb fejlesztést, a Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya nem csupán Székelyföld egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, hanem évente százezrek látogatják, ami nemcsak a bányászok, hanem a településen és környékén működő számos vendéglátóhely üzemeltetőinek és munkatársainak megélhetését is jelenti.

322 millióval segíti Magyarország a Székelyföldet a parajdi sóbánya katasztrófája miatt

Mircea Fechet, a román környezetvédelmi miniszter, bejelentette, hogy a zeteváraljai és bözödújfalusi víztározókban tárolt víz felhasználásával hígítják a parajdi sóbányából származó, a Kis-Küküllőn keresztül a Nagy-Küküllőbe és a Maros folyóba jutó, magas sótartalmú vizet. Ez a sóval dúsított víz Nagylaknál éri el a román-magyar határt. A tárcavezető a kormányülést követően úgy nyilatkozott: folyamatos kapcsolatban állnak a parajdi munkálatokat koordináló illetékesekkel, akiknek meg kell érteniük, hogy az ottani intézkedések hatásai több száz közösséget érinthetnek, és emberek tízezreinek az ivóvizét veszélyeztetik. A szakember szerint a román hatóságoknak ezért nem csak a parajdi katasztrófahelyzet kezelését kell ennek tudatában végezni, hanem a sóbányák működtetését és az ásványianyag-kitermelést általában.

Az Agerpres híradása alapján a miniszter bejelentette, hogy a parajdi sóbánya közelében a Korond-patak vizében 30 gramm sótartalmat mértek literenként. A sótartalmú víz tovább áramlik, folyamatosan hígulva, és Nagylaknál lépi át Románia határát. A tárcavezető elmondta, hogy a Kis-Küküllőbe került sós víz másodpercenként fél métert halad, és a déli órákban már Szovátánál tartózkodott. Várakozások szerint nyolc órán belül Balázsfalvánál a Nagy-Küküllőbe érkezik, majd újabb nyolc óra elteltével Gyulafehérvár közelében a Maros folyóba ömlik.

A folyók vize a zeteváraljai és a bözödújfalusi víztározóból származó víz keverésével kerül hígításra. A miniszter hangsúlyozta, hogy ezt a megoldást csupán sürgősségi helyzetekben, rövid időtartamra lehet alkalmazni, mivel a bözödújfalusi mesterséges tó 14 millió köbméternyi vízének közel egymillió köbmétere már elhasználódott a parajdi bányakatasztrófa következtében.

A tárcavezető a román vízügyi hatóság költségvetését és a tervezett árvízvédelmi munkálatokat ismertetve elmondta, 3,1 millió lejt (247 milliárd forint) hagytak jóvá a parajdi sóbánya biztonságossá tételére, és a héten várhatóan aláírják a szerződést a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. A többi beavatkozással párhuzamosan zajló munkálatokkal árvíz esetén biztosítanák a sóbánya védelmét.

Mircea Fechet újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy jelenlegi legfőbb céljuk az, hogy megóvják a Kis-Küküllő alsó szakasza mentén élők biztonságát. Ennek érdekében elengedhetetlen, hogy a Korond-patakot eltereljék a sóbánya közeléből, függetlenül attól, hogy ez milyen költségekkel jár. Ha ez a lépés nem valósul meg, akkor komoly kockázatot jelenthet, hogy áradások idején ökológiai katasztrófa történik, amely hatalmas sókoncentrációt juttathat a Maros folyóba egészen a román-magyar határig. Ezt a veszélyt mindenáron el kell kerülni - tette hozzá.

A magyar Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) csütörtöki tájékoztatása szerint hazaérkezett négy magyar szakértő, akik az Európai Unió Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központja által irányított küldetés keretében támogatták a parajdi sóbányánál kialakult helyzet kezelését. A közlemény kiemeli, hogy ezek a szakemberek két német, egy holland és egy spanyol mérnökkel együtt dolgoztak, miután Románia június 4-én az EU Polgári Védelmi Mechanizmusán keresztül szakértői segítséget kért a tagállamoktól. A magyar delegáció munkáját a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága különböző felszerelésekkel és háttértámogatással segítette.

Hozzátették, a nemzetközi szakértőkből álló csapat a helyszínen elemezte a kialakult helyzetet, különböző javaslatokat dolgozott ki, valamint olyan közép- és hosszú távú terveket vázolt fel, amelyek a lakosság biztonságát, valamint a bánya állékonyságának megőrzését szolgálhatják. Az ötnapos munka során a szakértők vizsgálták a bánya és környékének kőzetmechanikai összetételét, elemezték a katasztrófahelyzet környezeti hatásait, az ivóvíz szennyezettségét, valamint a bánya körüli növényzetet - írták. Az OKF június 4-én tudatta, hogy négy szakértő - két geológus és két mérnök - indult el Romániába, hogy szakmai támogatást nyújtson a parajdi sóbányánál keletkezett károk felmérésében.

A parajdi katasztrófa következtében közel 40 ezer ember ivóvize ihatatlanná vált. Nicușor Dan román elnök a vízzel elöntött parajdi sóbányához látogatott, ahol a helyzet felmérése mellett vizsgálat is indul, hogy kiderüljön, ki vonható felelősségre az eseményekért.