A magyarérettségi egyik feladata még a tapasztalt szaktanárt is próbára tette.
Németh Nikolett, a magyartanár, úgy gondolja, hogy a szövegértési feladat keretében bemutatott interjú világosan érthető volt. Emellett a műveltségi tesztben található példák is hasonlítottak az előző éviekhez, ami megkönnyítette a diákok dolgát.
Németh Nikolett, a Százhalombattai Széchenyi István Technikum és Gimnázium magyartanára az Eduline-nak elmondta, hogy a középszintű magyarérettségi írásbeli feladatlapja pontosan azt hozta, amit vártak: a tavalyi években megismert struktúrával és tendenciákkal találkozhattak a diákok, meglepetések nélkül.
A vizsga első szakaszában a résztvevőknek Daniss Győző és Raátz Judit között folytatott interjút kellett tanulmányozniuk, majd a szöveghez kapcsolódó kérdésekre válaszolniuk. Az idei évben a szövegértési feladatok között szerepelt táblázatos formátum, aláhúzós megoldás és indoklást igénylő példák is, így összesen 40 pontot lehetett megszerezni. Ezt követően egy irodalmi műveltségi teszt várta a vizsgázókat, amely további 20 pontot kínált, és amelyben stílusirányzatok, műfajok, irodalmi fogalmak, valamint Arany János és Zrínyi Miklós életműve is középpontba került.
Németh Nikolett véleménye szerint a szövegértési részben akadt néhány olyan feladat, amely igényelt egy kis odafigyelést. Ilyenek voltak például a KSH-adatokat tartalmazó 7-es és 10-es feladatok, valamint a főnévi igenevet, minőségjelzős szószerkezetet és alárendelő összetett mondatot megkövetelő 12-es kérdés. Ezek a példák azonban nem voltak különösen nehezek; inkább a feladatok leírásainak megfogalmazása tűnt bonyolultnak, ami megnehezítette a pontos értelmezést. Ennek ellenére Németh úgy véli, hogy a szöveg összességében könnyen érthető volt.
Az irodalmi műveltségi tesztről a magyartanár azt mondta, a feladattípusok többsége a tavalyihoz hasonló volt, és egyedül az irodalmi dominós példa okozhatott fejtörést a vizsgázóknak. Szerinte kifejezetten nehéz szereplők alapján kellett felismerniük adott irodalmi műveket és azok szerzőit a 2-es példában is. A memoriterekről - Himnusz, Góg és Magóg fia vagyok én..., Jónás imája - pedig úgy fogalmazott: "aki nem tudja őket, nem volt jelen a magyarórákon."
A feladatlap második szakaszában a diákok két lehetőség közül választhattak: elemezhették Örkény István „Meddig él egy fa?” című novelláját, vagy egy általános esszét írhatnak a történelmi események irodalmi feldolgozásáról. Ezzel a részfeladattal összesen 40 pontot gyűjthettek.
A novelláról Németh Nikolett azt mondta: mivel 20. századi novella, ezért a szövege könnyebben értelmezhető a diákok számára, mint a 19. századi művek. Emellett a Meddig él egy fa? szerinte kifejezetten élvezetes novella és a szerző is kedvelt, ismert a diákok körében. A vizsgázóknak egyedül azért kellett résen lenniük, mert Örkény általában az egyperces novelláiról ismert, az érettségiben kapott mű viszont nem ilyen.
Elsőre kedvező, jó feladatnak találta emellett a magyartanár az általános témakifejtő esszé témáját is, a feladat kidolgozása végül azonban még őt is némileg megizzasztotta, szerinte ugyanis kérdéses, hogy a hivatalos megoldókulcs mit tekint majd olyan műveknek, amelyek történelmi eseményt dolgoznak fel.
