Az AI-forradalom átalakítja a magyar gazdaságot: fontos, hogy ki hova áll - Pénzcentrum

A megkérdezett vállalatok 45%-a szerint az elmúlt 3 évben az AI egyáltalán nem hatott a piacukra, míg további 23% szerint a mesterséges intelligenciának csak mérsékelt hatása volt. A hazai cégek 19%-a közepes, 9%-a erős hatásról számolt be, ugyanakkor csupán 3%-uknak alakította át teljesen a piacát az új technológia.

Az ágazatok közötti eltérések figyelemre méltóak: a szolgáltató szektor és a kereskedelem területén az AI hatása sokkal kifejezettebb, míg az ipar és az építőipar esetében a változások mérsékeltebbek. A szolgáltató szektorban a válaszadók körülbelül fele észleli az AI által generált hatásokat, és közülük 22% olyan jelentős, vagy akár teljes piaci átalakulásról számolt be, amely alapjaiban változtatja meg a működést. A kereskedelemben szintén sokan érzékelik az AI hatásait (41%), ám itt csupán 13% az azok aránya, akik nagymértékű, vagy teljes mértékben új piaci környezetet tapasztalnak.

Más a helyzet az iparban: a válaszadók közel 60%-ának piacára egyáltalán nem volt hatása az AI-nak, mindössze 6% jelzett erős vagy nagyon erős hatást. Az építőiparban több, mint 60% egyáltalán nem gondolja, hogy piacát átalakította a mesterséges intelligencia, ugyanakkor 13% érdemi hatásról számolt be.

A válaszoló vállalatok 8%-a úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia szinte minden tevékenységben alkalmazható, míg 16% azt tapasztalja, hogy a feladatok jelentős része integrálható az AI segítségével. 38% közepes mértékű hasznosíthatóságot említ, míg 25% csupán korlátozott előnyöket lát az új technológiában. Ezzel szemben 13% egyáltalán nem tartja megfelelőnek az AI alkalmazását a saját működésében. Ez alapján elmondható, hogy a legtöbb cég számára az új technológia legalább részben kiteljesíthető. Mindez óriási piaci lehetőségeket nyithat meg az mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozó vállalkozások előtt.

Leginkább a szolgáltató szektorban látják úgy a vállalatvezetők, hogy a feladatok nagy részébe be lehet vonni az AI-t (37%). A kereskedelemben ez az arány 20%, az iparban 15%, míg az építőiparban 8%.

A mesterséges intelligencia megbízhatóságával kapcsolatos vélemények a cégvezetők körében meglehetősen vegyes képet mutatnak. A válaszadók 9%-a úgy véli, hogy az AI által generált tartalmak egyáltalán nem megbízhatóak, míg 19% inkább pesszimista. A legtöbben, 47%, a kérdésben középúton állnak, míg 22% mérsékelten optimista a mesterséges intelligencia teljesítményével kapcsolatban. Érdekes megjegyezni, hogy csupán 2% vallotta magát teljes mértékben megbízhatónak a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmak tekintetében.

Az elemzések alapján az iparágak közötti különbségek leginkább a szektorok sajátos jellemzőivel magyarázhatók. Az ipar és az építőipar esetében nem csupán a cégvezetők hozzáállása áll a háttérben, amikor az AI alkalmazásának alacsonyabb mértékéről van szó. Sokkal inkább a tevékenységek természeténél fogva adódik akadály a mesterséges intelligencia széleskörű elterjedése előtt.

A GKI legfrissebb elemzése szerint a magyar gazdaságban kétsebességes AI-forradalom bontakozik ki: míg a szolgáltatási szektor már a gyorsítósávban száguld, az ipari és építőipari területek egyelőre a leállósávból figyelik a történéseket. Az elemzés alapján a cégek közel fele (45%) még nem tapasztalt semmilyen piaci hatást, és a technológia iránti bizalom is meglehetősen alacsony, hiszen mindössze 2%-a a vállalatoknak bízik meg teljes mértékben az AI-ban. A szektorok közötti különbség is szembetűnő: míg a szolgáltatói szférában a cégek 22%-a már lényeges piaci átalakulásokkal büszkélkedhet, addig az ipari és építőipari vállalkozások közel 60%-a szerint az AI eddig nem gyakorolt hatást a piacukra. A lassabb alkalmazkodás hátterében nem csupán a vezetők elutasítása áll, hanem inkább a tevékenységek jellegzetessége, ami egyben rávilágít a jövőbeli növekedés legfőbb kihívásaira és lehetőségeire is.

A Pénzcentrum egy átfogó kutatást indított, amelynek célja, hogy részletes képet nyújtson arról, hogyan látják a magyarok a saját pénzügyi helyzetüket, valamint milyen tényezők alakítják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés során a résztvevők véleményét kérjük ki a kiadásaik fedezéséről, a meglévő adósságaikról és megtakarításaikról, továbbá arról is, mennyire érzik stabilnak a pénzügyi helyzetüket. Nagyra értékeljük, ha a válaszoddal támogatod a munkánkat!