Az elektromos autóipar fényes jövője mögött ott rejtőznek árnyak: kik azok, akik a zöldebb jövőért megfizetik az árat?

Bár az elektromos autók ígéretesen tisztább és fenntarthatóbb jövőt vetítenek előre, az Amnesty International legfrissebb jelentése felfedi az iparág rejtett problémáit és árnyoldalait.

A "Recharge for Rights" című jelentés alapján a világ vezető elektromos autógyártói nem tudják hatékonyan kezelni az emberi jogi kockázatokat az akkumulátoraikhoz szükséges nyersanyagok beszerzési láncában.

A legfrissebb jelentés szerint a BYD, a Mitsubishi és a Hyundai, mint jelentős nagyvállalatok, meglehetősen gyenge teljesítményt nyújtottak az emberi jogok védelme terén. Az Amnesty International által elemzett 13 elektromos autógyártó közül ezek a cégek a legrosszabb eredményeket produkálták, mivel nem tudták megfelelően bemutatni, hogy miként kezelik az emberi jogi kihívásokat a beszállítói láncaikban. Különösen aggasztó a BYD teljesítménye, amely csupán 11 pontot ért el a lehetséges 90-ből, ami ékes bizonyítéka a problémának.

A lítium-ion akkumulátorok előállításához szükséges kobalt kitermelése komoly etikai és környezeti kihívásokat jelent. A globális kobaltellátás több mint kétharmada a Kongói Demokratikus Köztársaságból érkezik, ahol a lakosság körülbelül 70%-a napi kevesebb mint 2,15 dollárból kénytelen megélni. Az Amnesty International becslése szerint a kobalt forrásainak egynegyede kisüzemi bányászatból származik, ahol a munkakörülmények rendkívül veszélyesek, és sok esetben gyermekmunka is előfordul. Ez a helyzet felveti a felelősség kérdését a technológiai fejlődés és az emberi jogok védelme között.

Az Amnesty legújabb jelentése egy 90 pontos skálán értékelte a gyártókat, figyelembe véve az emberi jogi politikájukat, a beszállítói láncok átláthatóságát és a kockázatok kezelésének hatékonyságát. A legkiemelkedőbb teljesítményt a Mercedes-Benz nyújtotta, 51 pontot elérve, míg a Tesla és a Stellantis "mérsékelt" eredményeket könyvelhettek el. A Renault és a General Motors ugyan javult a rangsorban, de továbbra is hiányoztak a meggyőző bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy hogyan integrálják emberi jogi vállalásaikat a beszállítói lánc működésébe.

"A vállalatok által tett elköteleződések gyakran homályosak, és kevés konkrét bizonyítékot nyújtanak arra, hogy valódi lépéseket tettek volna a nemzetközi normák elérése érdekében" - hangsúlyozta Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára.

Az Európai Unió, az Egyesült Államok és Japán szigorúbb szabályozásokat vezettek be annak érdekében, hogy az iparágat érzékenyebb működésre ösztönözzék az emberi jogi és környezeti problémák kezelésében. Az Európai Unió 2023 júliusában elfogadta a Vállalati Fenntarthatósági Átvilágítási Irányelvet, amely szigorú követelményeket támaszt a vállalatokkal szemben beszállítói láncaik ellenőrzésére. Az irányelv célja, hogy biztosítsa a megfelelő munkakörülmények, az etikai normák és a környezetvédelmi előírások betartását. Az előírások megsértése súlyos szankciókat vonhat maga után, beleértve akár a vállalat globális bevételeinek 5%-át kitevő bírságot is.

Kapcsolódó tartalom: Euro 7, elektromos autózás: így sodorta az EU az autózást a szakadék szélére

Az Egyesült Államokban a Biden-adminisztráció által bevezetett Inflációcsökkentő Törvény (IRA) jelentős nyomást helyez az autógyártókra, elsősorban protekcionista megközelítéssel. Az IRA előírásai kizárják a kínai érdekeltségű vállalatokat az amerikai ellátási láncokból, ami arra kényszeríti a cégeket, hogy alaposan feltérképezzék és szükség esetén megtisztítsák beszállítói hálózataikat a nemkívánatos szereplőktől.

Az Amnesty International jelentése nem csupán a problémákra hívja fel a figyelmet, hanem alternatív megoldásokat is javasol. A szervezet hangsúlyozza, hogy az autógyártók komoly hatással bírnak a globális ásványianyag-piacra, és ezt a befolyást felelősségteljesen kellene kihasználniuk. Céljuknak kellene lennie, hogy javítsák a bányászok munkakörülményeit, valamint biztosítsák az emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartását.

Az olyan kezdeményezések, mint a SteelZero - amely fosszilis tüzelőanyag-mentes acél használatára ösztönzi az iparágat -, reményt adhatnak egy zöldebb és etikusabb jövőre. A Volvo és a Mercedes-Benz már bejelentette elkötelezettségét a fosszilis tüzelőanyag-mentes alapanyagok iránt.

Chris Alford, a klímaigazságossági kezdeményezés, a Sunrise Project szakértője, hangsúlyozza, hogy az elektromos autókra való áttérés páratlan lehetőséget nyújt az autóipar átfogó reformjára. "Az elektromos járművek gyártása új ellátási láncok kialakulását vonja maga után, ez pedig lehetőséget biztosít arra, hogy ezeket a láncokat fenntarthatóbb és etikusabb elvek mentén alakítsuk ki."

Az Amnesty jelentése komoly figyelmeztetés az autóipar számára, ugyanakkor némi pozitív elmozdulást is tükröz. Az új szabályozások és a fogyasztói igények egyre inkább arra sarkallják az autógyártókat, hogy fokozott figyelmet fordítsanak az emberi jogi és környezeti normák betartására. A következő évek fogják megmutatni, hogy az iparág valóban hajlandó-e vállalni a felelősséget, és érdemi lépéseket tenni a beszállítói láncok átfogó reformjának érdekében.