A magyar érsek beszámolt a pápánál tett látogatásának tapasztalatairól.
A keleti egyházakkal való kapcsolattartás fontosságát hangsúlyozza, hogy XIV. Leó pápa már az elsők között találkozott ezek püspökeivel és híveivel. Ezt Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek, metropolita emelte ki a 250 fős görögkatolikus magyar zarándoklat zárónapján Rómában.
A Hajdúdorog, Miskolc, Nyíregyháza és Szeged keleti egyházmegyéjéhez tartozó zarándokcsoport egy különleges élmény részese volt, amikor az olasz főváros egyik legrégebbi és legimpozánsabb templomában, a Santa Maria in Cosmedin-bazilikában fejezte be többnapos látogatását. A templom varázslatos atmoszférája és gazdag történelme mély nyomot hagyott a zarándokokon, akik a város kulturális örökségének felfedezése mellett lelki megújulásra is leltek.
A Kocsis Fülöp által irányított szertartáson a bazilikát vezető József melkita pátriárka üdvözölte a magyar zarándokokat. Ezt a fontos eseményt megelőzte XIV. Leó pápa fogadása, ahol a keleti egyházak püspökei, papjai és hívei, köztük a magyar delegáció is részt vett.
Kocsis Fülöp elmondta: Ferenc pápa meghívására érkeztek a keleti egyházak püspökeinek, papjainak és híveinek május 11. és 14. közötti jubileumi zarándoklatára, amely
az egyházfő halála miatt végül az új pápa megválasztása utáni napokra esett.
"Amikor elindultunk, a Vatikán tájékoztatott bennünket arról, hogy az új egyházfő, sűrű programja miatt, nem tudja fogadni a világ minden tájáról érkező több ezer zarándokot. Később azonban újabb hírt kaptunk: XIV. Leó pápa, felülírva a megszokott protokollt, úgy döntött, hogy a legelső általános audiencián mégis fogad minket" - emlékezett vissza Kocsis Fülöp.
Kiemelte, hogy XIV. Leó pápa is hangsúlyozta ennek a lépésnek a fontosságát és tudatosságát, amikor elsőként a keleti egyházak képviselőit fogadta, akik sok szenvedés és üldözés áldozatai voltak.
Kocsis Fülöp a katolikus egyházfő szavait idézve kifejtette: a keleti egyházak tagjai a keresztényüldözés, a háborúk és a migrációs nyomás miatt egyre gyakrabban kerülnek más országokba, és XIV. Leó pápa éppen azt szorgalmazta, hogy a befogadó országok helyi latin egyháza segítse a keleti testvéreket a rítusaik és a saját egyházukhoz való tartozás megőrzésében.
"Az új pápa nagy erővel akarja folytatni a keleti egyházakkal való szoros kapcsolattartást, amelyet elődei, köztük Ferenc pápa indított el.
XIV. Leó hangoztatta, hogy a keleti egyházakért felelős vatikáni dikasztériumot bízza meg a feladattal annak érdekében, hogy a földjüket elhagyó keleti hívek meg tudják őrizni identitásukat, hiszen úgy tudjuk gazdagítani a katolikus egyházat, ha megmaradunk annak, akik vagyunk" - mondta Kocsis Fülöp.
A hajdúdorogi metropolita, érsek úgy vélte, XIV. Leó névválasztását nem kizárólag az indokolta, hogy XIII. Leónak a Rerum Novarum kezdetű szociális enciklikáját tartotta szem előtt. "Ne feledjük XIII. Leó pápának a keleti egyházakról írt Orientalium dignitas kezdetű enciklikáját sem" - hangoztatta Kocsis Fülöp.
