Elbúcsúzhatunk ettől a növényfajtól? Valóban eltűnhet a földjeinkről? - Agrárszektor

Az erdők kulcsszerepet játszanak bolygónk biodiverzitásának fenntartásában, és a szén-dioxid megkötésében is jelentős hatással bírnak. Sajnos azonban a világ erdőségei évről évre egyre nagyobb mértékben tűnnek el. A helyzet súlyosságára vonatkozóan az utóbbi időben egyre inkább tisztába kerülünk, és a valóság megdöbbentő.

A fák helyzete rendkívül aggasztó, és a számok egyértelműen figyelmeztetnek minket a sürgető problémára. Tavaly ősszel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) először tette közzé a globális faállomány részletes felmérését, amely sokkoló eredményeket tárt fel. A 47.282 fafaj közül, amely a vörös listára került, 16.425 faj már veszélyeztetettnek számít. Ez azt jelenti, hogy a világ fáinak 34%-a komoly veszélyben van a kihalás szélén. A jelentés rámutatott, hogy a globális fafajok többsége 2024-ben először volt jelen a vörös listán, és azóta ez a szám drámaian nőtt, már több mint egynegyedét képviselik a veszélyeztetettek. Érdekes és szomorú tény, hogy a fák nemcsak nagy létszámú csoportot alkotnak a természetvédelmi nyilvántartásban, hanem egyben az egyik legsebezhetőbb kategóriát is képviselik. Valójában 192 országban a fák kihalásának kockázata kétszer akkora, mint az emlősök, hüllők és kétéltűek együttesen. Ez a helyzet sürgős intézkedéseket követel, hogy megőrizzük ezt az elengedhetetlen ökológiai értéket.

A tavalyi jelentéshez több, mint ezer szakértő vett részt a fafajok gondos lajstromozásában. Az eredmények alapján pedig nem egyenletes a fákra leselkedő veszély a bolygón. Először is, a világ szigetein élő fafajokat érinti legsúlyosabban a kihalás. Ennek oka a mezőgazdaság miatti erdőirtás és a terjeszkedő emberi települések miatt elvesző élettér, azonban a szigetek ökoszisztémáját különösen durván megrázzák az invazív fajok, a behurcolt kártevők és betegségek is. Aztán, a másik hatalmas kihívás a megváltozott klíma, ez pedig különösen a trópusi égöv fáit fenyegeti, az emelkedő tengerszint, valamint, az évről évre egyre nagyobb, és egyre pusztítóbb trópusi viharok miatt.

Az IUCN szakértői szerint rendkívül fontos, hogy megőrizzük a fafajokat és élőhelyeiket. Dr. Grethel Aguilar, az IUCN főigazgatója hangsúlyozta, hogy a fák kulcsszerepet játszanak a bolygónk életfenntartásában. Ezek a növények nem csupán a tápanyagok körforgásának alapvető elemei, hanem a szén- és vízkörforgás szempontjából is elengedhetetlenek. Továbbá, a fák a különböző ökológiai rendszerek középpontjában állnak, így a különféle fafajok eltűnése komoly következményekkel járhat, ami más növények, állatok és gombák kipusztulásához is vezethet. Az élővilág védelme érdekében sürgős lépésekre van szükség.

A fák kihalása egyébként a hosszú távú hatásokon túl közvetlen gazdasági és társadalmi károkhoz is vezetne. Nem csak a biodiverzitás csökkenése miatt, hanem azért is, mert a listán lévő fafajokból 5 ezer olyan van, amit építkezéshez használnak, 2 ezer faj pedig gyógyszerek, élelmiszerek, valamint tüzelő és üzemanyag előállításához kell.

A fák védelme szempontjából kiemelkedő fontosságú az élőhelyek rekonstrukciója, de nem elhanyagolható az ex situ fajmentés szerepe sem. Az ex situ fajmentés során a veszélyeztetett fajokat az élőhelyükön kívül, gyakran mesterséges környezetben próbálják megóvni. E területen a magbankok munkája kiemelkedő példaként szolgál, mint például a Spitzbergák Nemzetközi Magbunker, amely a haszonnövények esetében világszerte ismert. Ezen kívül a botanikus kertek is nélkülözhetetlen szereplői a fajok megőrzésének. A fafajok sokszínűségét tekintve Dél-Amerika a világ éllovasa, ahol a 13.668 ismert fafaj közül 3.356 faj a kihalás szélén áll, főként a mezőgazdasági célú, széleskörű erdőirtások következtében.

A magyar erdők világában a cseres-kocsánytalan tölgyes a legelterjedtebb növénytársulás. Azonban a nyolcvanas évek óta tapasztalt 2 Celsius-fokos nyári középhőmérséklet-emelkedés következtében a klímaváltozás hatásai egyre inkább érezhetővé válnak hazánkban is. Az ország magasabb, hűvösebb területein található erdőtársulások folyamatosan háttérbe szorulnak. A bükkösök területének csökkenése aggasztó mértékű, és előrejelzések szerint 2041 és 2071 között teljesen eltűnhetnek Magyarországról. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont 2023-ban arra figyelmeztetett, hogy a fenyvesek is drámai visszaesésen mennek keresztül: 20 év leforgása alatt területük 2400 négyzetkilométerről 500 négyzetkilométer alá csökkent.

A fenyő alapvetően elég ritka természetes körülmények közt a mai Magyarországon, főleg a trianoni békeszerződés után kezdték meg a rohamos betelepítését, főleg a faipar számára. Az egyetlen őshonos fenyőnk ma az erdeifenyő. Leginkább az Őrségben lehet természetes fenyvesekkel találkozni, írja a kutatóintézet. Az ország klímája pedig egyre kevésbé kedvező a fenyők számára, a gyakori hőség, de a szárazság is betesz nekik, mivel kevesebb gyantát termelnek és így a kártevőkkel szemben is védtelenné válnak.

Miközben a világ fáit kihalás fenyegeti, nem kis mértékben az erdőirtás miatt, a fásítási programok pont, hogy segíthetnének a klímaváltozás lassításában. Ez egy evidens gondolat, azonban nehéz felmérni, hogy mennyit segíthet az erdőtelepítése valójában. Egy 2019-es tanulmány a világ lehetséges erdősítése kapcsán például nagy figyelmet kapott. A kutatók szerint a bolygó ökoszisztémája a jelenlegihez képest további 900 millió hektár erdőt is képes lenne fenntartani, ez a Föld erdeinek méretét összesen 25 százalékkal növelné. Ez 500 milliárd új facsemete ültetését jelentetné. Az új erdők 205 gigatonna (205 milliárd tonna) szenet tudnának megkötni, amivel a légköri szén-dioxid 25 százalékkal csökkenne. Ez az emberiség körülbelül 20 évnyi teljes szén-dioxid kibocsátását negálná.

Természetesen, a kérdés, hogy mennyire megvalósítható ez a megközelítés, igen érdekes. Egy 2024-es kutatás rávilágított arra, hogy bizonyos esetekben célszerűbb lehet hagyni, hogy a természet saját magát regenerálja, mintsem aktívan erdőket telepíteni. Az erdők önálló regenerálódásának támogatása számos helyszínen nemcsak egyszerű, hanem költséghatékony alternatívát is jelenthet, ami különösen fontos szempont a fejlődő országokban. A tanulmány szerint azok a területek, ahol ez a megoldás életképes lehet, a következők: az Andok széles körű térsége, Nyugat-Mexikó, Közép-Afrika, India, Dél-Kína, Malajzia és Indonézia.