A Kúria végre meghozta a döntését a devizahitelesek ügyével kapcsolatban – számos ember számára kedvező hír, mivel visszaigényelhetik a pénzüket!
Ezek a csillagjegyek mindig fiatalabbnak látszanak a koruknál: hiába telnek az évek, rajtuk nem fog az idő
A Kúria legújabb jogegységi határozata szerint, ha az adós nem részesült megfelelő tájékoztatásban az árfolyamkockázatokkal kapcsolatban, akkor jogosult az összes olyan pénzösszeg visszatérítésére, amelyet a kölcsön törlesztése mellett a banknak fizetett. Ez a döntés a „mindent vissza” elv érvényesítését jelenti, azonban csak abban az esetben, ha a tájékoztatás hiányát sikerül bizonyítani.
Ez viszont csupán a devizahitelesek egy kis csoportjára vonatkozik, míg a többiek helyzete érintetlen marad. Mindez annak ellenére történt, hogy az Európai Unió Bírósága már korábban világosan megállapította: ha a tájékoztatás nem volt kielégítő, akkor ezek a szerződések teljes mértékben érvénytelenek.
Marczingós László ügyvéd, aki hosszú ideje foglalkozik devizahiteles ügyekkel, hangsúlyozta, hogy a Kúriának nincsen joga értelmezni az uniós bíróság határozatait, mivel ezek közvetlenül kötelező érvényűek a nemzeti bíróságok számára. Véleménye szerint a legfrissebb intézkedés célja az, hogy a magyar igazságszolgáltatás elkerülje az uniós jog tényleges alkalmazását a hazai jogi eljárások során.
Marczingós véleménye szerint a Kúria eljárása mögött politikai és pénzügyi indíttatás áll, mivel a döntés révén a bankok érdekeit védik a fogyasztókkal szemben. Kiemelte, hogy amennyiben a magyar kormány nem teljesíti uniós kötelezettségeit, az kötelezettségszegési eljáráshoz vezethet, ami akár százmillió eurós bírságot is vonhat maga után az ország számára.
A nemzetközi jogász Lattmann Tamás az ATV műsorában még keményebben fogalmazott: a Kúria jogegységi határozatát nettó csalásnak nevezte. Mint mondta, az Európai Unió Bíróságának ítéleteit tilos átértelmezni, és ebben az esetben a Kúria mégis ezt tette, amikor összemosta az uniós jogot a tisztességes tájékoztatás kérdéskörével, amely nem volt része az EUB döntésének.
Lattmann megfogalmazása szerint a jelenlegi helyzet közvetlen következménye annak, hogy a Fidesz 2010-ben a Kúriára hárította a devizahitel-válság kezelésének felelősségét, ahelyett, hogy jogszabályi úton kereste volna a megoldást. A devizahiteles törvények (DH-törvények) ugyanis úgy lettek megalkotva, hogy a szerződések nem nyilvánítják teljesen tisztességtelennek, csupán részben – így ezek a megállapodások még mindig érvényben maradhatnak.
Ezt a megközelítést azonban az uniós bíróság idén tavasszal egyértelműen elutasította: ha egy szerződés tisztességtelen, az teljes egészében érvénytelen - sem kamatot, sem árfolyamveszteséget, sem egyéb díjat nem követelhet a bank az adóstól.
Az ügyvéd álláspontja szerint a Kúria helyett a magyar Országgyűlés feladata lenne, hogy rendezze ezt a problémát. Az uniós döntés ugyanis jogi űrt hagyott maga után, amelyet csak törvényalkotás útján lehet megszüntetni. A Kúria viszont, ahelyett hogy továbbította volna a kérdést a jogalkotók felé, saját hatáskörben értelmezte a nemzeti és uniós jog viszonyát, amivel komoly ellentmondásokat generált.
A devizahiteles ügyek erkölcsi és jogi értékelésekor nemcsak a bankokat és az ügyfeleket kell megvizsgálni, hanem az állam szerepét is - erről beszélt Magyar György ügyvéd ugyanabban a műsorban. Szerinte háromszoros felelősség van a történtekben:
Magyar úgy látja, a mostani kúriai döntésben az állam kibújik a felelősség alól, és a következményeket a másik két félre hárítja. Holott a polgári jog lehetőséget adna a "kármegosztás" alkalmazására, vagyis az érintett felek közös felelősségvállalására.
A két jogász véleménye szerint nem elképzelhetetlen, hogy a közelgő választások fényében a kormány új jogszabályt léptet életbe, amely a bankokat kártalanítási kötelezettség alá vonja. Ezáltal lehetősége nyílna arra, hogy politikai hasznot húzzon a devizahitelesek ügyéből. Egy ilyen intézkedés révén a Fidesz jelentős számú szavazót nyerhetne vissza a hosszú évek során a törlesztőrészletekkel megküzdő emberek körében, akik most az uniós bírósági döntésben látnak reményt az igazságos megoldásra.
Az Európai Unió Bíróságának döntése világos: ha a tájékoztatás nem volt megfelelő, a szerződés semmis. Ennek ellenére a magyar Kúria egy szűkebb értelmezést vezetett be, és korlátozta a jogorvoslat lehetőségét. Ez nemcsak a devizahitelesek számára jelent csalódást, hanem jogi szempontból is komoly problémákat vet fel: kérdés, hogyan lehet összeegyeztetni a nemzeti ítéletet az uniós joggal. A jogalkotás most kulcsszerepbe került - de vajon lépni fog-e a Parlament?
