A halálbüntetés visszaállítása Magyarországon egy rendkívül vitatott téma, amely számos etikai, jogi és társadalmi kérdést vet fel. Azok, akik támogatják a halálbüntetés újbóli bevezetését, gyakran azzal érvelnek, hogy ez egyfajta deterrens lehet a bűncse

Az utóbbi időben több, különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság kapcsán újra felmerült a halálbüntetés visszaállításának kérdése. A közvélemény-kutatások szerint a magyar társadalom többsége támogatná ezt a büntetési formát, ugyanakkor komoly jogi akadályok állnak az útjában.

Ifj. Lomnici Zoltán, az alkotmányjog területén jártas szakember, hangsúlyozta, hogy a halálbüntetés kérdése rendszeresen visszatér a közbeszédbe, azonban ezt a büntetési formát nem csupán Magyarország Alaptörvénye zárja ki, hanem számos nemzetközi egyezmény is. Ezek között található az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Európai Unió Alapjogi Chartája, valamint az ENSZ által kidolgozott vonatkozó dokumentumok is.

A halálbüntetés alkotmányellenessége abban rejlik, hogy sérti az alapvető emberi jogokat és a méltóságot. Az ilyen büntetés alkalmazása ellentétes a jogállamiság alapelveivel, hiszen nemcsak az élethez való jogot korlátozza, hanem a rehabilitáció és a második esély lehetőségét is megvonja az egyéntől. Továbbá, a halálbüntetés gyakorlata sokszor diszkrét, igazságtalan eljárásokhoz vezethet, amelyek aláássák a bírósági rendszerek hitelességét. Ezek a tényezők együttesen azt a következtetést vonják maguk után, hogy a halálbüntetés nemcsak etikailag megkérdőjelezhető, hanem jogi szempontból is problematikus.

- Bár nem minősül jogszabálynak, de érdemes megemlíteni a 3/1990-es AB-határozatot, amelyben az Alkotmánybíróság részletesen értelmezte a halálbüntetés kérdését. A taláros testület érvelésében kifejtette, hogy az alkotmány által deklarált alapjogok lényeges tartalmának korlátozási tilalmát a - megszüntetést és ezzel egyidejűleg egy helyreállíthatatlan állapotot előidéző - halálbüntetés sérti, ezért alkotmányellenes - mondta ifj. Lomniczi Zoltán a Magyar Nemzetnek.

A visszaállítás súlyos politikai és diplomáciai feszültségeket okozna, mivel az Európai Unió és az Európa Tanács határozottan elutasítja ezt a büntetési formát. Ezen kívül a magyar alkotmánybíróság már 1990-ben megállapította, hogy a halálbüntetés ellentétes az alaptörvénnyel.

Bár a társadalmi igény létezik, a halálbüntetés visszaállítása rendkívül összetett és jogi szempontból szinte megvalósíthatatlan kihívásnak bizonyulna.