Egy kis párt hatalmas lépéseket tett: a Die Linke átalakítja a német politikai tájat.
A 36 éves Heidi Reichinnek vezetésével óriásit hajrázott a német választási kampányban a Baloldal Pártja, és ha vasárnap bejut a Bundestagba, jelentősen megnehezítheti a kormányalakítást.
Három nappal a vasárnapi parlamenti választások előtt Németországban már javában zajlanak az esélylatolgatások és a koalíciós spekulációk. Felszínesen nézve, kevés kétség merül fel afelől, hogy a konzervatív CDU/CSU, valamint a két keresztény párt jelöltje, Friedrich Merz, a legesélyesebb a győzelemre. Ugyanakkor egyértelmű, hogy a kormányalakításhoz nemcsak egy, hanem több koalíciós partnerre is szükség lesz.
A legutóbbi felmérések alapján úgy tűnt, hogy a CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD nagykoalíciójának van a legnagyobb esélye a hatalomra kerülésre. Elemzők szinte egyáltalán nem valószínűsítették, hogy Olaf Scholz kancellár, aki már az utolsó hivatali időszakát tölti, meg tudná tartani pozícióját a választások után. A diskurzus inkább arról szólt, hogy a két, jelentős hagyományokkal bíró párt koalíciója elegendő lesz-e a szükséges parlamenti többség elnyeréséhez. E téren a vélemények megoszlanak, ahogyan az új Bundestag leendő összetételéről is különböző nézetek formálódnak.
A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján a CDU/CSU pártszövetség áll az élen, míg a radikális jobboldali AfD, valamint a jelenlegi kormányt képviselő SPD és a Zöldek Pártja mögött a kisebb pártok feszülnek egymásnak, hogy elérjék a parlamenti bejutáshoz szükséges 5%-os küszöböt. Korábban a legnagyobb lehetőséget a nemrégiben alapított radikális baloldali formáció, a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) kapta, míg a hagyományos liberális FDP és a 2007-ben létrejött Baloldal Pártja (Die Linke) sorsa sokkal biztatatlanabbnak tűnik, hiszen a közvélemény többsége már leírta őket.
Egészen a közelmúltig, különösen az ország keleti részén, valódi csoda zajlott le. Az egykori NDK-s hagyományokat őrző Die Linke párt váratlanul újjáéledt, és támogatottsága mindössze rövid idő alatt 7%-ra emelkedett. A hivatalos statisztikák szerint a párt lendülete olyan mértékűvé vált, hogy tagjaik száma csupán egy hét leforgása alatt 10 ezerrel gyarapodott. Kevesebb mint két héttel a február 23-i választások előtt a párttagok összlétszáma 91 088-ra nőtt. A párt szóvivője kiemelte, hogy 2007 óta nem volt annyi tagjuk, mint jelenleg.
A legfrissebb beszámolók alapján a párt parlamenti képviselőcsoportjának vezetője, a 36 éves Heidi Reichin kiemelkedő szerepet játszott a sikerben. Az 1988-ban az egykori NDK területén született Reichin rendkívüli népszerűségnek örvend, különösen a fiatal választók körében, akiket főként a közösségi média platformjain, különösen a TikTokon sikerült elérnie. Az ARD közszolgálati televízió azonban rámutatott, hogy Kelet-Németország kérdése alig kapott figyelmet a szövetségi választási kampány során. A CDU/CSU és az AfD szinte teljesen figyelmen kívül hagyta ezt a régiót, míg Heidi Reichin vezette Baloldal Pártja ügyesen kihasználta ezt a hiányosságot.
Az ARD szerint a párt volt szinte az egyetlen, amely programjában külön fejezetet szentelt a témának, utalva arra, hogy a régió mielőbbi talpra állítására van szükség. Ennek jegyében többek között szót emelt a keresetek, illetve a nyugdíjak emelése mellett, és ugyancsak központi témaként említette az egészségügy, továbbá a tömegközlekedés helyzetét.
Az Allensbach Intézet legutóbbi elemzése szerint a Baloldal Pártja mellett a liberális FDP népszerűsége is növekszik, miközben a BSW a 5 százalékos küszöb környékén mozog. Ez arra utalhat, hogy a hagyományos kétpárti koalíciók esélye csökken, és a stabil kormányzáshoz valószínűleg három párt együttműködésére lesz szükség. Friedrich Merznek tehát új partnerek után kell néznie. Korábbi információk szerint a CDU kancellárjelöltje a szociáldemokraták mellett a Zöldek Pártját vagy az FDP-t preferálná, azonban a koalíciós feszültségek miatt az SPD számára az FDP választása már nem tűnik olyan vonzónak.
