Egyre növekvő aggodalom övezi a mezőgazdasági szektort, ahogy a gazdák egyre inkább illegális növényvédő szerekhez folyamodnak. De mi állhat ennek a hátterében? - Agro Napló
Görögország mezőgazdasági központjában a gazdálkodók a drága növényvédő szerek helyett inkább az olcsóbb alternatívákat választják: címke nélkül, műanyag palackokban csempészett folyadékokat. A Reuters által látott laboratóriumi vizsgálatok szerint ezek a termékek olyan növényvédő szereket tartalmaznak, amelyeket az Európai Unióban már évekkel ezelőtt betiltottak az emberi egészségre vagy a környezetre gyakorolt feltételezett kockázatok miatt.
Az Európai Unió statisztikái alapján a mezőgazdasági területeken alkalmazott növényvédő szerek legalább 14%-a illegális, ami jelentős növekedést jelent a 2015-ös körülbelül 10%-hoz képest. Görögország bizonyos régióiban ez az arány akár 25%-ra is felkúszik, ahogyan azt a görög Növényvédelmi Szövetség (ESYF) is megerősítette. Az Europol legfrissebb jelentése szerint 2022-ben rekordszámú, összesen 2040 tonna illegális növényvédő szert foglaltak le a kontinensen, ami négyszerese a 2019-es mennyiségnek.
A görög gazdák különösen sebezhető helyzetben vannak az illegális növényvédőszer-kereskedelemmel szemben, amelyet a 2010 és 2018 közötti pénzügyi válság és az éghajlatváltozás tartós következményei súlyosbítanak. A növényvédő szerek költségei akár az éves kiadások 50%-át is elérhetik, ami komoly terhet jelent a gazdák számára. Például egy liter elterjedt görög rovarirtó ára akár 380 euróra is rúghat, míg a feketepiacon hamisítványokat 200-230 euróért kínálnak. Giorgos Zeikos, aki almatermesztéssel foglalkozik és szövetkezetet vezet Agia faluban, egy fontos kérdést vetett fel:
A túlélés érdekében valóban felmerülhet a kérdés, hogy egy gazdának bűnözővé kell-e válnia. Az, hogy valaki törvényt szeg, hogy anyagi hasznot húzzon belőle, más megvilágításba helyezi a cselekedeteit, mint az, ha csupán a létezésért küzd. A két helyzet között hatalmas különbség van: az egyik a profitmaximalizálásról szól, míg a másik a létfenntartásért folytatott harcról. Az utóbbi esetén a döntések sokszor a végsőkig feszítik a morális határokat, és megkérdőjelezik, hogy mi a helyes, ha a túlélés a tét.
A termékek Bulgáriából titkos úton, pótkerekek rejtekében érkeznek, míg Törökországból tutajokon hozzák át őket, amelyeket a migránsok Európába juttatására is igénybe vesznek. A gazdák készpénzes tranzakciókban bonyolítják le a vásárlásokat, éjszaka, a sötétség leple alatt végeznek permetezéseket, és az üres tartályokat elégetik, hogy semmiféle nyomot ne hagyjanak maguk után.
A kereskedelem egyre szervezettebb, hasonlít a szervezett gazdasági bűnözéshez - mondta egy magas rangú görög rendőrtiszt. A szerepek megoszlanak az import, a tárolás és a forgalmazás között, miközben a rendőrség nagyrészt bejelentések alapján jár el. A lefoglalt termékeket az athéni Benaki Növénykórtani Intézetbe küldik elemzésre. Sok termék bolgár, török vagy kézzel írt címkével érkezik. Egyes hamisítványok úgy néznek ki, mint az EU által jóváhagyott termékek, de káros helyettesítőket tartalmazhatnak. A görög törvények szerint csak a görög címkével ellátott növényvédő szerek legálisak.
Az EU-ban betiltott növényvédő szerek közül több mint egy tucatot - némelyiket 2009 óta - mutattak ki csak Görögországban 2024-ben. Az elmúlt évben 10 betiltott növényvédő szert észleltek görög termékekben, köztük olajbogyóban, cseresznyében, paradicsomban, szőlőben és narancsban.
Bár az Egészségügyi Világszervezet állítása szerint az alacsony növényvédőszer-szintek által jelentett fogyasztói kockázat elhanyagolható, az illegális vegyszereket alkalmazó gazdák jóval nagyobb veszélynek lehetnek kitéve. A 2000-es évek elején a thesszáliai Larissa Egyetemi Kórház légzőszervi szakemberei észlelték, hogy számos olyan páciens, aki dohányzott és ki volt téve növényvédő szerek hatásainak, a tüdőhegesedés egy ritka formáját alakította ki.
