EU-elnökség - Orbán Viktor: A nyugati világ egy olyan vezetőt üdvözölhetett Washingtonban, aki patrióta értékeket képvisel, a béke mellett áll ki, elutasítja a migrációt, és a családok erősítésére fókuszál.
A nyugati világ most egy olyan elnököt köszönthet Washingtonban, aki büszkén képviseli a patrióta értékeket, a béke melletti elköteleződést, elutasítja a migrációt és a családok támogatására helyezi a hangsúlyt. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, a magyar EU-elnökséget értékelő budapesti konferencián hangsúlyozta, hogy már csak néhány óra választ el minket attól, hogy Brüsszel felett a Nap új fényben ragyogjon.
"Az Egyesült Államok új vezetőjének hivatalba lépése új reményeket hoz. Brüsszelben egy erős patrióta frakció áll készen, tele szenvedéllyel és elkötelezett hazafiakkal. Most elérkezett az idő, hogy megkezdjük a nagy támadást: bejelentem a Brüsszel elfoglalására irányuló hadművelet második fázisának megindítását!" - jelentette ki Orbán Viktor, amikor Donald Trump hivatalosan is átvette az elnöki posztot az Egyesült Államokban.
A XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium által szervezett, Sikeres magyar elnökség 2024 - esély az Európai Uniónak című tanácskozáson a miniszterelnök azt mondta: Brüsszelt egy oligarchia tartja megszállás alatt, amelyet a balliberális és a transzatlanti elit szervez meg.
Véleménye szerint ez egy olyan hatalmi rendszer, ami nem európai, hanem globális, nem demokrácia, hanem oligarchia, és nem a nemzetállamok szuverenitásán alapul, hanem föderális.
„Így beszélt Orbán Viktor.”
Didier Reynders, az Európai Bizottság korábbi igazságügyi biztosának ügye jó példaként szolgál arra, hogy milyen ellentmondásos helyzetek alakulhatnak ki a politikai diskurzusban. Évek során ő Magyarországot vádolta jogállamiságának megsértésével és korrupcióval, miközben most ő maga néz szembe büntetőeljárással, korrupció és visszaélés vádjával. "Ezek az emberek oktatnak minket, miközben a saját szemük előtt ott a gerenda, amit észre sem vesznek" - tette hozzá ironikusan.
Azt mondta: jól ismerik a "harcmodorukat", és minden lehetséges eszközt bevetnek. Ha szükséges, "ígérgetnek állásokat, ösztöndíjakat, elismeréseket, hírnevet, hatalmat és pénzügyi juttatásokat", de ha arra kerül a sor, akár fenyegetésekkel is élnek: pénzbírságokkal, pénzügyi szankciókkal, vagy éppen szavazati jogok megvonásával. Figyelmeztetett, hogy mindig lesznek olyanok, akik megijednek, és azt hiszik, hogy létezik egy kisebbik rossz, de ha ennek a zsaroló mechanizmusnak nem vetnek véget most, akkor a helyzet csak romlani fog.
Lengyelország példáját hozva a kormányfő úgy folytatta: aztán "jönnek az aktuális kedvencek, akik a zsoldjukban állnak, és a tagállamok nyakára ültetik őket". Úgy értékelt: a lengyel konzervatív kormányt valójában a brüsszeli bürokraták cserélték le a mai liberális lengyel kormányra.
Hangsúlyozta, hogy a jobboldal ereje nem Brüsszelből, és nem is a balliberális elit áldásából származik, hanem az európai polgárok által nyújtott felhatalmazásból. Az európai választások során egy új jobboldali többség reális közelségbe került, amely képes lehet leváltani a brüsszeli elitet. A magyar elnökség pedig világosan demonstrálta a változás szükségességét és lehetőségét.
A miniszterelnök a 2024-es uniós elnökségünk első hat hónapját egy új korszak kezdeteiként jellemezte, hangsúlyozva a lehetőségeket és kihívásokat, amelyek előtt állunk.
Kijelentette, hogy a történelemkönyvek a jövőben úgy fogják emlegetni ezt az időszakot, mint "azt az éra, amikor Donald Trump és az európai patrióták elindították a nyugati világ radikális átalakulását". Ma már széles körben elfogadott nézet, hogy egy "világrendszerváltás" küszöbén állunk, amely a Kelet és Ázsia felemelkedését jelzi, hiszen "az angolszászok által létrehozott és dominált világrend ideje lejárt". A világ főbb hatalmi központjai jelenleg dolgoznak azon, hogy új gazdasági, politikai és kulturális kereteket alakítsanak ki, amelyekben a következő évtizedek során élni fogunk - tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy Brüsszel az a geopolitikai központ, ahol a világpolitikai események és azok hatásai nem kapnak kellő figyelmet. Az Európai Unió még a versenyképesség előkészítésével sem kezdett el foglalkozni, ezért szerinte "az EU-nak sürgősen fel kellene ébrednie".
A miniszterelnök köszönetet mondott annak az ezernél is több embernek, aki a magyar uniós elnökség sikeréért dolgozott, élükön említve Bóka János szakminisztert. Azt mondta, akik pedig az elnökség ellen tettek, azokat "vigye el az ördög", "a Brüsszel megbízásából a magyarok ellen dolgozó magyarokat pedig dugja a pokol legmélyebb bugyrába".
A kormányfő megjegyezte, hogy napjainkban az Európai Unió a kontinens gyenge pontja.
Kiemelte, hogy a problémák jól ismertek, mivel az Európai Unió nem tudja garantálni Európa és közvetlen környezete békéjét és biztonságát. Az EU nem csupán a jólét fenntartására képtelen, hanem az illegális migráció megfékezésére sincsenek hatékony eszközei. Ráadásul, Ukrajna uniós tagságával súlyosan károsíthatja az uniós mezőgazdasági termelők helyzetét, ami további aggodalmakat vet fel a jövőbeli kilátásaik szempontjából.
Ugyanakkor, hangsúlyozta,
"Brüsszelben egyáltalán nem gondolják azt, hogy az unió beteg", szerintük az EU úgy működik, ahogyan kellene, eközben pedig "ma az európai integráció célja az integráció maga", egy nemzetek feletti bürokrácia kialakítása - mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az Európai Unió helyreállításához szükség van változásokra, amelyeket "politikai eszközök révén, külső nyomás alatt, és a Brüsszellel folytatott vitákon keresztül lehet megvalósítani". Ugyanakkor megjegyezte, hogy az unión belüli lehetőségek kihasználása is fontos - kijelentve, hogy "valójában mi, Magyarország, a brüsszeli rendszer kritikáját képviseljük".
A nagyfiúk gőzerővel dolgoznak, és nagy lendülettel készülnek az új korszakra - fogalmazott, példaként az új geopolitikai keretek kialakítását említve, "hogy közvetlen szomszédságukban rendben menjenek a dolgok, ne fenyegesse őket meglepetés vagy veszély", el akarják ismertetni a saját biztonságukhoz szükséges befolyási övezet feletti jogaikat.
Orbán Viktor kijelentése szerint az orosz-ukrán konfliktus középpontjában Ukrajna NATO-tagságának kérdése áll, amelyet Oroszország mindent elkövetve próbál meggátolni. Ennek következtében olyan távoli helyek, mint Grönland, Kanada és Panama is a nemzetközi politikai diskurzus fókuszába kerülnek. Emellett a Dél-kínai-tenger és Tajvan jövője is folyamatosan napirenden van a hírekben.
Az új világrend kialakulásának második színtere a gazdaság, különösen az új iparágak és innovatív technológiák területén mutatkozik meg. Kiemelte, hogy "Kínában a tömegtermelés mellett most már a magas hozzáadott értékű, innovatív high-tech iparágakra is fókuszálnak", mint például az elektromobilitás, űrkutatás, telekommunikáció és mesterséges intelligencia. Ezen folyamatok összefonódása a Donald Trump által képviselt gazdaságpolitika lényegét is tükrözi.
- fejtette ki.
A miniszterelnök megjegyezte: e lépések következtében a gazdasági növekedés megdöbbentő mértékben lelassult, az infláció szárnyalása pedig már-már megfékezhetetlen. A gyárak sorra zárják be kapuikat, a bérek vásárlóereje pedig aggasztó ütemben csökken. Ennek ellenére számukra mindezeknél fontosabb, hogy ők a "jó emberek", akik erkölcsi normáikkal átlépnek a világ problémáin. Példaként említette a zöld átállás és a fenntartható gazdaság programját, amely szerinte éppen most sodorja veszélybe az európai ipart.
Orbán Viktor kiemelte, hogy az Egyesült Államokban rájöttek: ha ez a tendencia folytatódik, az egész világ, különösen Kína, "mellettük fog elvonulni", és csupán a külföldön előállított csúcsminőségű termékek piacára korlátozódhatnak. Ez azt jelenti, hogy "a jövő sorsa már nem az ő kezükben van, legfeljebb a legjobb esetben csak olvashatják, ami mások által íródott."
Ezért az Egyesült Államokban úgy döntöttek, hogy lejönnek a szerről - összegezte a helyzetet Orbán Viktor, hozzátéve, erről szól Donald Trump győzelme és az új amerikai elnök gazdaságpolitikája is.
A jelentős versenyek harmadik legfontosabb aspektusaként az államszervezés területét hozta fel, kiemelve, hogy „a nyugati liberális államszervezési modell, amelyet liberális demokráciaként emlegetnek, kudarcot vallott, és végül összeomlott a saját terhei, vagy inkább a saját gyengeségei miatt.”
A bukás színhelye éppen a szülőhazája, az Egyesült Államok: egy túlbürokratizált állami struktúra, ahol a gazdaságot szigorú szabályozások fojtják meg, és az állam mozgásképtelenné vált. Olyan állam ez, amely végső soron nem a polgárai érdekében, hanem azok ellenében cselekszik. Az amerikaiak ezért emeltek szót - fogalmazott a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy ez a helyzet "megerősíti az államszervezési formák közötti versengést".
A negyedik terepeként az identitást, az összetartó erőt, az önazonosságot szolgáló politikák területét említette, kijelentve, "csak olyan erőközpont lehet sikeres, ahol az állami élet alapja a közös identitás: történelem, nyelv, vallás, csupa olyan dolog, amit a liberális demokrácia leírt, talán le is nézett, és meghaladottnak minősített".
Fél évig közvetlen közelről láttuk, mi folyik Brüsszelben, a velejéig beleláttunk - jegyezte meg a kormányfő, hozzátéve, "amit ott találtunk, az nem volt szép", hiszen ez az egyetlen geopolitikai központ, ahol nem foglalkoznak a világpolitikai változásokkal és azok ránk jelentette következményeivel, az EU a versenyre való felkészülést sem kezdte el.
Ha így megy tovább, az unió a versenyből kimarad, a gazdasága megroggyan, a biztonságos élet feltételei pedig megszűnnek, ezért az Európai Uniónak ki kellene józanodnia, de ehelyett a ráivás korszakában van - összegezte a helyzetet Orbán Viktor.
Orbán Viktor kifejtette, hogy Magyarország csupán nemzeti keretek között tudta ezt végrehajtani, mivel a békét ellenző uniós tagállamok többsége miatt nem volt más lehetőség.
Hozzátette: ennek ellenére kitartottak, és a mai napon büszkén adják át a békestafétát az új amerikai kormánynak. "Szép dolog a jó szándék, a bátorság, a diplomáciai ügyesség, a keresztény kötelességtudat, de a végén a békéhez erő kell" - indokolt.
Orbán Viktor kifejtette véleményét, miszerint a magyar elnökség, még a nehéz vitákat is vállalva, hangsúlyozta, hogy a háború káros hatással van Európára, sőt már "vereséget is elszenvedtünk". Figyelmeztetett arra, hogy nem csupán Ukrajna - amely már mélyen érintett a konfliktusban - hanem minden európai ország gazdasága szenved a háború következményeitől.
Hozzátette, az EU-nak ki kellene józanodnia, de ehelyett még a "ráivás szakaszában" van: nem békét akar, hanem erőlteti a háborút, nem határvédelmet, hanem migránsokat akar, nem a családokat, hanem a gendert védi, nem megfizethető energiát, hanem zöldpolitikát akar.
Felhívta a figyelmemet: "Ez nem egy focimeccs, ahol az a lényeg, ki kinek szurkol, vagy ki kinek az oldalán áll. Itt nem szórakozásról van szó, hanem egy háborúról, ahol a harc kimenetele a mi sorsunkat formálja."
A miniszterelnök a magyar EU-elnökség sikereit ecsetelve hangsúlyozta, hogy Magyarország, figyelembe véve saját geopolitikai érdekeit, sikeresen előmozdította Románia és Bulgária csatlakozását a határmentes európai övezethez. Ezen túlmenően elindította Albánia társulási tárgyalásait, ezzel pedig minden balkáni országot közelebb vonzott az Európai Unióhoz.
Felidézte bennem azt is, hogy:
Orbán Viktor kitért arra is: Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel az élen "lázadást" indítottak a brüsszeli migrációs politika ellen, valamint demográfiai tanácskozást tartottak az EU történetében talán először, és a zsidó élet értékeit elismerő dokumentumokat fogadtattak el az újjáéledő nyugat-európai antiszemitizmus "hullámverése mellett".
A miniszterelnök kiemelte azt is, hogy megalapították a Patrióták Európai Pártját, amely a nemzeti szuverenista gondolat erős képviseletét adja Brüsszelben.
Kitért arra: Magyarország is azon dolgozik, hogy nyertes legyen a most formálódó új világberendezkedésben. Felidézte: a magyar gazdaság alapszerkezetét már a 2010-es évek elején modernizálták, az adórendszer súlypontját a munkáról a fogyasztásra helyezték, egymillió új munkahelyet és teljes foglalkoztatást hoztak létre folyamatos bérnövekedés mellett.
Kiemelte, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődés középpontjába a családokat állították, új alapokra helyezték a kutatási és innovációs folyamatokat, valamint megkezdték a legmodernebb iparágak kiépítését Magyarország területén.
A liberális demokrácia helyett 2010 óta egy új irányt vettünk: olyan nemzeti alapú alkotmányt hoztunk létre, amely a család és a közösség védelmét, valamint a szuverenitás megőrzését helyezi előtérbe, és mélyen gyökerezik keresztény hagyományainkban. A kormányfő hozzátette, hogy Amerikában úgy nyilatkoznak Magyarországról, mint akik "már Trump előtt Trump voltunk".
- tájékoztatta.
A miniszterelnök bejelentette, hogy Magyarország elmúlt másfél évtizedben folytatott harcai teremtették meg az alapot az új gazdasági irányvonalhoz. Ennek politikai megalapozottságát a legutóbbi, gazdasági semlegességről zajlott nemzeti konzultáció adja, amelyet 1 millió 350 ezer ember töltött ki.
Orbán Viktor azt mondta, a liberálisok a gazdasági semlegességet politikai fogásnak tekintik, holott ez a politikai irányzat kijelöli Magyarország helyét és útját, különutas politikáját a nemzetközi térben, egy olyan utat, amely különbözik, sőt ellentétes a brüsszeli elvárásokkal.
Kijelentette, "az Európai Uniót a mai vezetői elszigeteltté tették", nincs még egy olyan kontinens, amely ennyire elszigetelődött volna az új világrend minden fontos szereplőjétől. Ne tévesszen meg senkit, hogy az európai vezetők Magyarországot nevezik elszigeteltnek, ez ugyanis régi kommunista trükk, "mindig azzal vádolják meg az ellenfelüket, amit éppen ők csinálnak"- fűzte hozzá a kormányfő.
Kifejtette, Európa elszigetelte magát az új amerikai vezetéstől: az európai liberálisok démonként festették le Donald Trumpot, és erre az új amerikai kormányzat is emlékszik. Az unió elszigetelte magát Kínától azzal, hogy rendszerszintű riválisnak nevezte, és vámháborút indított ellene - tájékoztatta.
Úgy folytatta, az EU elszigetelte magát Oroszországtól is, miután az európai vezetők a sajátjukként hivatkoznak az orosz-ukrán háborúra, és úgy számolták fel az olcsó orosz energia és a fejlett európai technológia párosát, hogy annak semmit nem tettek a helyébe.
Hozzátette, az EU elszigetelte magát a jövő kontinensétől, Afrikától is. "A józan ész helyett az arrafelé végképp tájidegen LMBTQ- és genderpolitikát" szabják az együttműködés feltételéül - fejtette ki.
A miniszterelnök jelezte, mindeközben a magyar elnökség alatt Magyarország folyamatosan építette a jövőbeli együttműködést "az időközben fölényes győzelmet arató republikánus elnökkel", fenntartotta a kommunikációs csatornát és az észszerű energiabiztonságot garantáló együttműködést Oroszországgal, az Európába irányuló kínai high-tech beruházások csaknem fele Magyarországra érkezik, és a magyar vízipari, mezőgazdasági szaktudást mindenhol örömmel fogadják Afrikában.
- kifejtette, hangsúlyozva, hogy Magyarország a baráti kapcsolatokra, az együttműködésre, valamint a gazdasági kapcsolatokra épít, melyek üzleti előnyöket és hasznot hozhatnak a nemzetközi politikai színtéren.
Nekünk, magyaroknak, szemben Brüsszellel, kimunkált stratégiánk van az elkövetkező világkorszakra; ennek eredményei nyilvánvalóak, ezeket még ellenfeleink is csak kínos szégyenkezéssel szokták vitatni - mondta.
Magyarországon a munkalehetőségek széles spektrumot kínálnak, ami hozzájárul ahhoz, hogy szinte mindenki számára elérhető legyen a foglalkoztatás. Az országban a családok számára a rezsiárak a legalacsonyabbak Európában, ami jelentős könnyebbséget nyújt a mindennapi megélhetésben. Az inflációt sikerült visszafogni, olyannyira, hogy tavaly reálnyugdíj-emelést tudtunk végrehajtani, és ezen felül még 150 milliárd forinttal támogatni tudtuk a nyugdíjasokat. A bérek folyamatosan emelkednek, a családi adókedvezmény megduplázása pedig a kormány támogatását mutatja. Emellett bevezettük a munkáhitelt a diákhitel mellett, a költségvetési hiány csökkenése és az államadósság stabilizálása is a sikeres gazdasági intézkedések eredménye - foglalta össze a miniszterelnök.
Kijelentette, hogy...
Kiemelte, hogy 450 milliárd forint értékben új beruházások veszik kezdetüket, és a magyar kis- és középvállalkozások összesen 1400 milliárd forinthoz férnek hozzá ebben az évben. Ezen kívül a családok megtakarításai is jelentősen meghaladják az uniós átlagot, legalább másfélszeresét képviselve.
Kiemelte, hogy "a magyar elnökség fókuszában nem az uniós feladatok álltak, hanem a magyar polgárok jóléte". A kormányzat ennek szellemében fogja formálni a Brüsszel-Budapest kapcsolatot, és "minden, ami történik, nem az Európai Unió érdekeiből, hanem Magyarország átfogó stratégiájából fog fakadni".
Orbán Viktor azt is megjegyezte, idén már nem lesz tartható az a hozzáállás, hogy mi nem Európát akarjuk formálni, mivel az uniós gazdasági szabályok tartalma és minősége kihat a magyar szereplők teljesítményére is.