Ez a felfedezés forradalmasíthatja az űrkutatást! Magyar tudósok innovatív találmánya új távlatokat nyithat a világűr tanulmányozásában – mi pedig elsőként kaptunk lehetőséget, hogy megismerjük ezt a lenyűgöző eredményt!

Magyarország számos lenyűgöző geometriai innovációval gazdagította a világot, köztük a híres Gömböcöt, amelynek egyik tervezője, Domokos Gábor, a monostabil tetraéder megalkotásáért is felelős.

Nem Kapu Tibor az egyetlen, akire ma büszkék lehetünk. Domokos Gábor a BME professzora és a Gömböc egyik feltalálója, illetve Almádi Gergő frissen záróvizsgázott építészmérnök mutatta be szerdán azt az új geometria testet, amelyet nemcsak megterveztek, hanem meg is építettek.

A megalkotott tetraéder a neves brit matematikus, John Horton Conway 1984-ben megfogalmazott sejtésének bizonyítékát szolgáltatja. Conway állítása szerint létezik olyan geometriai forma, amely négy lapból áll, és bármikor képes visszatérni az eredeti helyzetébe. Eddig senkinek sem sikerült ezt az elméletet bizonyítani, ám a két magyar kutató most nem csupán elméleti számításokkal, hanem a valóságban is megvalósította ezt a koncepciót.

A felfedezés lényege abban rejlik, hogy ha négy lap segítségével képesek voltak létrehozni egy ilyen geometriai formát, akkor elméletileg bármennyi lapból megvalósítható hasonló konstrukció. Ez azt jelenti, hogy olyan testeket is létrehozhatunk, amelyek bármilyen helyzetben stabilan talpra állnak. Ráadásul mindehhez csupán geometriai eszközökre van szükség, ami új távlatokat nyithat meg különböző élethelyzetekben és tudományos területeken.

Domokos Gábor a holdkompokat emelte ki példaként. A professzor megjegyezte, hogy jelenleg három holdkomp található a Hold felszínén, de sajnos mindegyik felborult. Az újonnan kifejlesztett eljárás és az arra épülő módszerek segítségével a jövőben elkerülhetők lesznek hasonló problémák, akár az űrben, akár a Földön.

Conway már korábban bizonyította, hogy homogén anyagból nem lehet hasonló szerkezetet alkotni, de arra nem volt válasz, hogy mi történik, ha több anyagból készítik. A professzor és a hallgatója, Almádi Gergő ezen az úton indultak el 3 évvel ezelőtt. Először számítógéppel igazolták, hogy létezik a keresett tetraéder, majd addig dolgoztak, amíg végül kézzelfoghatóvá nem tették az állításukat.

A szerdán bemutatott szerkezetet karboncső vázból és wolfram-karbid (keményfém fajta) magból építették nagyon pontos számításokkal és kivételezéssel.

A két magyar kutató nagy kockázatot vállalt, amikor belevágott a projektbe. A professzor elmondása szerint még a kollégák sem hitték, hogy sikerülhet nekik, de végül egy olyan felfedezést tettek, ami nagy hatással lehet a világra.

Ez nem az első olyan geometriai test, amelyet magyar kutatók fedeztek fel, és amely jelentős hatást gyakorolt a tudományos közéletre. A 2000-es évek végén a Gömböc felfedezése révén a világ figyelme Magyarországra irányult. Ezt a különleges formát sokan a magyar bölcsek köveként is emlegették, és Domokos Gábor neve fémjelzi a találmányt. A professzor 2007-ben Várkonyi Péterrel együtt dolgozta ki ezt a különleges geometriai testet.

Vlagyimir Igorjevics Arnold matematikus úttörő munkájában a tökéletes egyensúly elméletét tárta elénk. Főbb megállapítása szerint létezik olyan test, amely csupán két egyensúlyi ponttal rendelkezik. A Gömböc pontosan megfelel ennek a leírásnak, hiszen összesen két egyensúlyi helyzete van: egy stabil és egy instabil. De miért is fontos ez? A gömbölyű forma lehetővé teszi, hogy bármilyen pozícióból mindig visszatérjen a stabil oldalára, így számos alkalmazási lehetőséget kínál, például a tervezés és a mechanika területén.

A találmány igazi szenzációt jelentett: a 2010-es sanghaji világkiállítás egyik legemlékezetesebb pillanata volt. Az Expo alatt 6 millió látogató érkezett a magyar pavilonhoz, hogy megcsodálja a Gömböc 2,5 méteres lenyűgöző változatát.

Később nem csupán művészi inspirációkat nyújtott, hanem az orvostudományban is forradalmi áttörést eredményezett. A Gömböc mögött rejlő elmélet alapján olyan innovatív kapszulát fejlesztettek ki, amely szájon át bevehető, így alternatívát kínál az inzulininjekciók vagy a vírusellenes oltások mellett.

A Szilassi-poliéder, amely a szegedi matematikus, Szilassi Lajos nevét viseli, egy igazi magyar tudományos különlegesség. 1977-ben született meg ez a lenyűgöző geometriai test, amely hét hatszögletű lapból, 21 éldből és 14 csúcsból áll. Érdekessége abban rejlik, hogy a tetraéder mellett ő az egyetlen ismert poliéder, amelynél bármely két lapnak közös éle van. A Gömböc-höz hasonlóan a Szilassi-poliéder is világszerte népszerűvé vált, és Franciaországban, Ausztráliában, valamint az Egyesült Államokban is csodájára járnak a geometriai csoda szobor formájában.