A magyar nyugdíjkorhatár igazságtalanságának kérdése egyre égetőbbé válik, és szakértők szerint sürgős változtatásokra van szükség. A jelenlegi rendszer nem veszi figyelembe a különböző életpályákat és a munkaerőpiac változásait, ami sokak számára hátrány

Magyarországon a férfiak és nők várható élettartama 65 éves korukban lényegesen alacsonyabb az uniós átlaghoz képest. Egy nyugdíjszakértő véleménye szerint ezt a tényezőt célszerű lenne figyelembe venni a nyugdíjkorhatár megállapításának folyamatában.

A nyugdíjkorhatár emelésének általában az a célja, hogy az emberek hosszabb ideig éljenek aktív járulékfizetőként, és csökkenjen a nyugdíjasként töltött évek száma. Dr. Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója szerint ugyanakkor Magyarországon olyan alacsony a várható élettartam, hogy a korhatár csökkentését is meg lehetne fontolni.

Az Európai Unióban egy 65. életévét betöltött nő várható élettartama 21 év, egy férfié pedig 19. Magyarországon ezzel szemben ugyanez az adat a nőknél 18,6, a férfiaknál csak 14,6 év - vagyis egy magyar nő és férfi átlagosan ilyen hosszú ideig nyugdíjas. Az adatokból ugyanakkor az is kitűnik, hogy

Farkas András aggályai szerint a helyzet még kedvezőtlenebb: „A 65 éves korban egészségben eltölthető további élettartam mind a nők, mind a férfiak esetében kevesebb mint öt évre tehető.”

Az Európai Unió számos tagállamában, ahol a nyugdíjkorhatár nem haladja meg a 65 évet, már tervek születtek a korhatár emelésére. E tagállamok általában a 60 vagy 65 éves korra vonatkozó várható élettartam adatainak változásait figyelembe véve alakítják ki elképzeléseiket. Magyarország viszont e tekintetben egy külön utat jár: a korábbi korhatáremelési lépések során soha nem merült fel olyan rugalmas megközelítés, amely figyelembe venné a várható élettartam alakulását. Továbbá hazánkban...