Fülzúgás, szédülés és hányinger: a szakértők szerint ezek a tünetek meszesedésre utalhatnak, de sajnos daganatos elváltozások is állhatnak a háttérben.

A fülzúgás és a gyakran ezzel együtt járó szédülés egyre több embert érint Magyarországon, mégis kevesen járnak utána annak. Márpedig komoly betegség is állhat a háttérben.

Hazánkban közel félmillió ember él meg hosszabb-rövidebb ideig kellemetlen fülzúgásos tüneteket. Egy korábbi kutatás adatai szerint az érintettek 36 százaléka számára ez nem csupán átmeneti probléma: a csengő, zúgó vagy sziszegő hangok folyamatosan jelen vannak életükben. Megvizsgáltuk, mik lehetnek a fülzúgás mögött húzódó okok, és hogy mikor indokolt azonnal orvosi segítséget kérni.

Míg Magyarországon ma minden nyolcadik ember él állandó fülzúgással, addig az USA-ban tízből egy ember küzd naponta a rövidebb-hosszabb ideig tartó kellemetlen tünetekkel. A szakemberek szerint ez a szám a következő években még magasabb lehet. Az előrejelzések szerint 2025-re 30 százalékkal, 2050-re pedig újabb 30 százalékkal fog nőni az állandó fülzúgásban szenvedők száma.

Egy korábbi nemzetközi kutatás során 76 ezer ember tapasztalatait elemezték, akik valaha fülzúgással küzdöttek. A résztvevők 27%-a több mint 15 éve él ezzel a zavaró tünettel. Érdekes módon, a megkérdezettek 36%-a naponta többször is szembesült a fülzúgás kellemetlenségeivel, ennek ellenére a válaszadók több mint fele soha nem keresett fel orvost a problémájával.

Pedig a miattuk nehezebbé válik a napi tevékenységek végzése, csökken a koncentrációs képesség, akadályozottá válik a gondolkodás és a nyugodt pihenés is.

A modern társadalomban a fülzúgás leggyakrabban nyaki eredetű problémákra vezethető vissza, amelyek szorosan összefonódnak életmódunkkal. Napjainkban sok időt töltünk a számítógép előtt és a telefonunk felett, ami miatt a nyakunk fokozatosan meszesedni kezd. Ezek a kényszertartások a nyakizmok megfeszüléséhez vezetnek, amelyek így nyomást gyakorolnak a kis erekre, ezáltal fülzúgást idézve elő. Míg korábban ezek a problémák jellemzően az 50-60 éves korosztályt érintették, ma már egyre fiatalabbak tapasztalják meg a kellemetlen tüneteket.

„A fülzúgás mögött számos tényező húzódhat meg” – mondta Dr. Lőrincz Anikó, az Affidea fül-orr-gégész szakorvosa. „Az életmódunk mellett olyan okok is szerepet játszhatnak, mint a vírusfertőzések, a keringési problémák, a kiserek elzáródása vagy akár különböző agyi rendellenességek, mint például daganatok. A nyaktorna és a fizikoterápia segíthet a tünetek enyhítésében, de sajnos a fülzúgás teljes megszüntetése rendkívül ritka.”

A fülzúgásnak két típusát különböztetjük meg,

A szubjektív fülzúgás olyan hangélmény, amely kizárólag a páciens érzékelésére korlátozódik. Ez a jelenség megjelenhet egy fülben, de akár mindkét fülben vagy a fej környékén is tapasztalható. Ezzel ellentétben az objektív fülzúgás olyan állapot, amelyet az orvos is képes észlelni, például egy sztetoszkóp használatával.

A fülzúgás és szédülés gyakran kéz a kézben járó tünetek, amelyek különböző egészségügyi problémákra utalhatnak. Például a Ménière-betegség, amely a belső fül rendellenességeként ismert, rendkívül ritka. A világon mindössze ezer emberből körülbelül tizenkettőt érint, mégis jelentős pszichés és fizikai megpróbáltatásokat okoz az érintettek számára.

A fülzúgással kapcsolatban számos olyan tünet vagy tünetegyüttes van, melyeket nem szabad félvállról venni és érdemes azonnal ellátogatni az orvoshoz. Ezek a következők:

A szédülés és a fülzúgás komoly hatással lehet a mindennapi életvitelre, ezért elengedhetetlen, hogy az érintettek minél hamarabb orvosi segítséget kérjenek, és időben részesüljenek a szükséges kezelésben. Az első lépésként ajánlott audiológushoz vagy fül-orr-gégészhez fordulniuk a panaszokkal, hogy a megfelelő diagnózis és terápia mielőbb elérhetővé váljon számukra.

A fülzúgás tüneteinek enyhítésére folyamatosan új gyógyszeres kezelések és technológiák létrehozásán dolgoznak a szakemberek, melyek megoldást nyújthatnak az érintetteknek. A megfelelő kezelést az orvosok mindig az adott probléma kiváltó okához igazítják.

Ez magában foglalhat különböző életmódbeli változtatásokat, hallókészülékek alkalmazását, kognitív viselkedésterápiát, hangterápiát vagy gyógyszeres kezeléseket. Bár bizonyos esetekben a fülzúgás teljes megszüntetése nem lehetséges, sokan megtanulják, hogyan éljenek harmóniában ezzel az állapottal. Különösen súlyos esetekben, amikor a beteg nem reagál a hagyományos kezelésekre és a tünetek intenzívek és gyakoriak, a műtéti beavatkozás lehetősége is felmerülhet.