Gének vagy életmód? A kutatók felfedték, hogy mi befolyásolja jobban a hosszú élet titkát.
Az orvostudomány folyamatos fejlődése révén napjainkban egyre inkább emelkedik az emberek átlagos élettartama világszerte. Ugyanakkor sokakat foglalkoztat a kérdés, hogyan élhetjük meg a századik születésnapunkat, és mi lehet a titka azoknak, akik már túllépték ezt a mérföldkövet. A New York Times egyik cikkében arra a vitatott témára összpontosítanak, hogy vajon az extrém hosszú életet inkább a széles körben elfogadott életmódbeli szokások vagy az örökölt gének határozzák meg.
Számos helyen lehet hallani arról, hogy sok esetben a 100 éves kor felett járó emberek nem élnek kifejezetten egészséges életmódot. A kutatások azonban azt mutatják, hogy
Az életmódbeli döntések jelentős hatással vannak az átlagos élettartamra. Minden egyes választás, amit a mindennapokban meghozunk – legyen szó táplálkozásról, mozgásról vagy stresszkezelésről – hozzájárul a hosszú és egészséges élethez.
A 80-90 éves kor eléréséhez jelentős mértékben hozzájárul az, hogy az egyén milyen életvitelt folytat. Sofiya Milman, az Albert Einstein Orvosi Főiskola orvos-genetikai professzora kiemeli:
Határozottan léteznek meggyőző bizonyítékok, amelyek alátámasztják, hogy az egészséges életmód jelentősen hozzájárul az emberek életének meghosszabbításához a társadalom széles spektrumában.
Egy tavaly közzétett, több mint 276 ezer amerikai veterán életmódját elemző tanulmány kimutatta, hogy nyolc egészséges viselkedési mód elsajátítása akár 24 évvel is meghosszabbíthatja az emberek életét. Ezek közé tartozik az egészséges táplálkozás, a rendszeres tesztmozgás, a megfelelő alvás, a stressz kezelése, az erős kapcsolatok, valamint a káros szenvedélyek mellőzése.
A kutatók emellett hangsúlyozzák, hogy
Ahogy az emberek életkoruk előrehaladtával tapasztalatokat gyűjtenek, úgy egyre inkább a genetikai örökségük kerül a középpontba. Az évek múlásával felerősödik a tudatosság arról, hogy a biológiai adottságok milyen jelentős hatással vannak az egészségre, a viselkedésre és a személyiség fejlődésére.
Thomas Perls, a Bostoni Egyetem orvosprofesszora szerint, általánosan nézve, az élettartamot 25 százalékban a gének, 75 százalékban pedig a környezet és az életmód határozza meg, ez az arány megfordul, ahogy az emberek közelednek a 100 éves korhoz.
A Bostoni Egyetem által készített Long Life Family Study eredményei alátámasztják ezt az elméletet. A kutatás szerint vannak olyan, kifejezetten hosszú átlagos élettartammal rendelkező családok, ahol több egészségtelen életmódbeli faktor is megfigyelhető. Viszont gyakran ugyanezen családok esetén azonosíthatóak olyan génváltozatok is a hosszú élet amelyek segítenek elkerülni a betegségeket és meghosszabbítani az élettartamot.
A kutatók több olyan gént fedeztek fel, amelyek kulcsszerepet játszhatnak a hosszú élet titkának megfejtésében. Ahogy az életkor előrehalad, úgy a súlyos betegségek, például a rák és a demencia, megjelenésének valószínűsége is nő. Ezeknek a géneknek a működése alapvetően befolyásolhatja a várható élettartamot. Például az APOE gén kapcsolatban áll az Alzheimer-kór kockázatával, míg a FOXO3 gén a sejtek egészségének különböző aspektusaiban játszik meghatározó szerepet.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a "hosszú életet elősegítő" gének rendkívül ritka jelenségek; a népesség alig egy százalékában találhatóak meg. Perls véleménye szerint a megfelelő génkészlet birtoklása "olyan, mintha megnyernénk a lottót". A kutatók figyelmeztetnek arra, hogy nem érdemes kizárólag a génekre hárítani a felelősséget a hosszú élet titkában: sokak számára az életmódbeli tényezők is kulcsszerepet játszanak ebben a kérdésben.
