"Tamást úgy vetették a vízbe, hogy a lábát előzőleg összekötözték" - nyilatkozta Kenderesi ügyvédje az ügyféllel kapcsolatban | M4 Sport.

Kenderesi Tamás, a riói olimpia bronzérmes úszója jogerősen négy évre eltiltást kapott a Nemzetközi Sportdöntőbíróságtól. A sportolót doppingvétség miatt vádolták meg, és a bíróság bűnösnek találta. Az ügy körüli fejlemények számos kérdést vetettek fel a sport világában. Kenderesi ügyvédje, dr. Hergenrőder Tamás, egy interjúban az m4sport.hu-nak elmondta, hogy véleménye szerint a döntéshozó testület súlyos eljárási hibákat vétett, és komoly vádakat fogalmazott meg a procedúrával kapcsolatban.

Kenderesi Tamás 2027-ig nem léphet vízbe versenykörülmények között az ítélet következményeként, ami gyakorlatilag a pályafutása végére is pontosítható. A hosszú kihagyás után, 30 évesen valószínűleg nem folytatja már az úszást. A sportoló a döntés hírére a közösségi médián keresztül jelezte, hogy eltűnik a nyilvánosság elől, hogy időt szánjon a történtek feldolgozására.

"Én sem vagyok biztos a helyszínében, de úgy tűnik, hogy valamilyen okból kifolyólag a saját magára való összpontosításon van a hangsúly" - fogalmazott dr. Hergendőder Tamás, az ügyvéd.

A jogi szakértő meggyőződése szerint az ügy nem zárult le, és várhatóan újabb fejlemények következnek, még ha Svájcban már jogerős döntést is hoztak.

"Innen szép nyerni, de a meccs még korántsem ért véget. A svájci legfelsőbb bírósághoz még mindig lehet fordulni a hatályon kívül helyezés érdekében, ám ennek megvannak a sajátos szabályai. Ezt az eljárást akkor lehet kezdeményezni, ha az egyenlő bánásmód követelménye sérül, vagy ha a bíróság hatáskörének illetékessége kapcsán vitás helyzet áll fenn. Tamás esetében ezek lesznek a kulcsfontosságú érvek. Tehát Svájcban még lehetőség van arra, hogy ezt a döntést hatályon kívül helyeztessük."

Kenderesi ügye a doppinggal kapcsolatosan 2022-ben kapott nagyobb figyelmet, ám érdekes módon az eredményeit már 2017-től kezdődően érvénytelenítették. Ez az első szembetűnő ellentmondás, amely felveti a kérdést, hogyan lehetséges, hogy egy későbbi ügy ilyen korábbi időszakra vonatkozó következményekkel jár.

Az ügy kibontakozása 2022 áprilisában kezdődött, amikor Tamás részt vett egy önkéntes véradáson. Másnap azonban doppingellenőrök keresték fel őt. Tamás jelezte, hogy az előző napon vért adott, de a biológiai útlevelében már rögzítettek egy vércserét. Októberben értesítették, hogy magyarázatot kell adnia a tesztjeiben észlelt eltérésekre. Ő eleget tett a felkérésnek, és Kovács Tímea orvosszakértő részletesen kifejtette, hogy milyen élettani folyamatok állhatnak a változások mögött. Például megemlítette, hogy az olimpia után, pihenőidőszakában Tamás nem tartotta be a megszokott sportolói életmódot, ami befolyásolhatta a vérképet is.

A biológiai útlevélben minden ilyen mintának szerepelnie kell, hogy jól jósolhassák meg azokat a tartományokat, amelybe a sportoló vértartománya esik."

Az ügyvéd elmondta azt is, hogy nemcsak a vérvételnek vannak konkrét szabályai, hanem a szállításnak és a tárolásnak is. A mintáknak meg kell felelniük ezeknek az előírásoknak. Kenderesi esetében 46 minta van, ami soknak minősül, ám ezek közül kilenc nem felelt meg az előírásoknak valamilyen ok miatt. Erre a sportoló fel is hívta a szakemberek figyelmét.

Ugyanakkor a fő probléma, hogy a véradás helyett vérátömlesztés szerepel a biológiai útlevélben.

Tamás azonnal jelezte a hibát, de három hónappal később a helyzet megismétlődött. A biológiai útlevélben a mai napig így szerepel, és az egész ügy egy téves adatbevitel következményeként indult el. A sportoló nem vétett, hiszen okiratokkal igazolta, hogy részt vett egy véradáson. A szabálytalanul kezelt minták ügyében pedig nincs semmiféle magyarázat arra, hogy miért rögzítették ezeket az adatokat.

Kenderesi Tamás ügyét először itthon tárgyalták. A döntés előtt orvosi szakvéleményt is hozott az úszó és jogi képviselője, amivel azt támasztották alá, hogy miért felelnek meg az atipikusnak minősített minták.

Az egyenlő bánásmód és a tisztességes eljáráshoz való jog szempontjából aggasztó, hogy a bizottság a tanúk rövid megszólalásait kérte, mivel ezáltal a bizottság tagjait kímélni igyekeztek, elkerülve a folyamat elhúzódását. Az első tárgyaláson azonnali döntés született volna, ám felmerült egy probléma: egy minta hiányzik, amelynek okát nem tudták megmagyarázni. Egy e-mailben elismerték, hogy a mintát egy adott célra vették le, de sajnos nem került be a biológiai útlevélbe. Nem értem, miért nem történt ez meg, hiszen ez egy abszurd helyzet, aminek nem lenne szabad léteznie. Egy, a biológiai útlevélre épülő eljárás során... A másodfokú eljárásban azt állították, hogy ez csupán minimálisan befolyásolta az eredményeket. Mi azonban úgy látjuk, hogy ennek sokkal jelentősebb következményei lettek volna.

Az ügyvéd egy 14 oldalas beadványban kifejtette, miért lett volna kulcsfontosságú, hogy egy minta ne hiányozzon. A jogász ebben a pillanatban először emelte ki, hogy - sportnyelven szólva - szükséges lenne a szabályok világos rögzítése.

A 2017-es minták alapján zajlik a felelősségre vonás kérdése. Ekkor még a 2011-es kormányrendelet irányelvei érvényesültek a doppingügyekben, ám 2021-ben jelentős változások történtek. Az új szabályozás már a megjelenése után felmerülő doppingesetekre vonatkozik. Fontos megjegyezni, hogy a korábbi rendelkezésben szerepelt az ártatlanság vélelme, továbbá az, hogy az elsőfokú döntést a doppingbizottság hozza, míg a másodfokú döntés a fellebbviteli doppingbizottság hatáskörébe tartozik, és rendkívüli jogorvoslatként lehetőség nyílik a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz való fordulásra. Az új szabályok értelmében a vádlottnak nem kell bizonyítania ártatlanságát, csupán valószínűsítenie kell, míg a sportolónak kell igazolnia, hogy nem követett el jogsértést. A jogorvoslati eljárásban szintén változás történt: a másodfokú eljárás már nemzeti szerv által történik. Ez a helyzet azt is jelenti, hogy a sportolóknak angol nyelven, jelentős költségek mellett, idegen környezetben kell megjelenniük. Elsőre nagyon sérelmeztem ezt a helyzetet.

Kenderesi Tamás önként állt a közvélemény elé azzal, hogy őt vádolták meg doppingvétséggel:

Az ügyvéd állítása szerint a Magyar Antidopping Csoport úgy tiltotta el a sportolót négy évre, hogy a jogász beadványát figyelmen kívül hagyta. "Ebben pedig hivatkoztunk arra, hogy milyen jogszabályok szerint kell eljárni és kérdezzük, hogy hol vannak az eltűnt minták."

Az elsőfokú ítéletben azt írták, hogy a sportolótól nem érkezett érdemi beadvány az üggyel kapcsolatban - mondta el az ügyvéd.

A tárgyaláson és azon kívül is több alkalommal is elhangzott, hogy Kenderesi Tamás ismerje el bűnösségét és tegyen terhelő vallomást másokra: "Mondtam, hogy ezzel ne húzzuk az időt, hiszen soha nem követett el doppingvétséget."

Az elsőfokú határozatot követően 20 napja volt az ügyvédnek, hogy angol nyelven terjessze be a beadványát a svájci központú testületnek: "Az első pillanattól kezdve kifogással éltünk, hogy rossz helyen vagyunk, mert rossz eljárási szabályok szerint ment le az első fok és azzal is kellett volna kezdeni valamit, hogy a biológiai útlevél téves adatai alapján akarnak téves következtetést levonni."

Nem sokkal később az ellenkérelem is megérkezett, amelyben a HUNADO elismerte az egyik hibát.

"Valóban van hiányzó minta a biológiai útlevélben, de ezt majd pótolni fogják - írták a beadványban. Három olyan szakértői vélemény készült, amelyekből kiderült, hogy hiányos adatokkal dolgoznak. A szabálytalanul kezelt mintákkal kapcsolatban többek között,

A másodfokú eljárásban az érintetteknek egy háromtagú bíróságot kell választania. Ez sem ment simán.

Az első körben, akit mi először szerettünk volna a testület tagjának, sajnos nem lehetett jelen, így végül dr. Dávid Gyulát választottuk. A HUNADO Ulrich Haastot, míg a CAS James Drake-et jelölte. Amikor észrevettem Haas nevét, azonnal jeleztem, hogy ő már több mint egy évtizede a WADA munkatársa. Ekkor felmerült bennem a függetlenség és az elfogulatlanság kérdése. Kértem, hogy cseréljük le, de választásomra azt a választ kaptam, hogy nincs ezzel semmi probléma. Érdekes módon a bíró nem írta alá a függetlenségi nyilatkozatot, míg a másik két tag megtette ezt. Voltak kétségeim, de reménykedtem, hogy a védekezésünk megállja a helyét.

Dr. Hergernrőder Tamás a tárgyalás előtti beadványainak sorában több fontos kérdést is felvetett, köztük a hatásköri problémákat, azonban ezek elutasításra kerültek. A bírók viszont arra kérték, hogy csökkentsék a tanúk számát: "Folyamatosan hangsúlyoztam, hogy szükség van a tárgyalásra, de a HUNADO ennek ellenkezőjét kérte. Javasoltam, hogy a nyilvánosságot is vonjuk be a sajtó révén. Sajnos, mivel magyarok vagyunk, szinkrontolmácsot kellett igénybe vennünk, ami miatt a rendelkezésünkre álló idő felére csökkent."

Az ügyvéd elmondta azt is, hogy Kenderesi Tamás édesapjának van egy olyan eltérés a genetikájában, amely a vérképződésre van hatással. Orvosok megállapították ennek az alátámasztottságát, de a tárgyalás előtt a döntőbíróság ezt a bizonyítékot már nem fogadta el.

Az online tárgyalás kezdetén felmerült a kérdés, hogy elfogadom-e az illetékességet. Kifejeztem, hogy tárgyalásra készen állok, azonban fenntartottam a kifogásomat. Az egész fellebbezésem alapját az képezte, hogy meggyőződésem szerint nem a megfelelő helyen tartózkodunk, hiszen a magyar jogszabályok értelmében nem ezen a fórumon kellett volna eljárnunk. A tárgyalás során rákérdeztem az egyik szakértőre, hogy látta-e a biológiai útlevelet. Ő megerősítette, hogy valóban látta, mégpedig egy hónappal az ülés előtt. Ennek ellenére továbbra is kitartott azon véleménye mellett, hogy Tamás 2017 óta folyamatosan vércseréket hajtott végre.

A jogász elárulta azt is, hogy Kenderesi Tamás nem tudta mit is jelent a vércsere, ami ráadásul nem is egy egyszerű folyamat, hiszen szakemberek kellenek hozzá, továbbá igencsak sok pénz.

A kaotikus ügynek, a vége sem volt egyszerű, hiszen nem azon a napon született döntés, amelyről a bíróság korábban nyilatkozott.

Többször is halasztásra került sor. Végül februárban vártuk az ítéletet, de meglepetésünkre egy számla érkezett. 3000 svájci frankot kellett kifizetnünk, különben az elsőfokú ítélet automatikusan jogerőre emelkedett volna.

A Kenderesi Tamás ügyével kapcsolatos események során az úszószövetség anyagi támogatását Wladár Sándor elnök úr ajánlotta fel, ami nagy segítség volt számunkra. Az utolsó számlával kapcsolatban a HUNADO-val közösen teljesítettük a befizetést, majd türelmesen vártunk a bíróság döntésére. Sajnos, március 27-ig elhalasztották a határozathozatalt, ami újra csak a bíróság eljárási szabályzatának megsértését jelenti. Ez a helyzet sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, így várhatóan az Emberi Jogok Európai Bíróságához fogunk fordulni, és a svájci bíróságnál is hasonló lépéseket tervezünk.

Az utóbbi testületnél az ügyvéd kezdeményezheti annak vizsgálatát, hogy az ügyben eljárási szabálytalanságok történtek-e.

Ez egy korlátozott lehetőség, ahol nem szakmai szempontok alapján fognak döntéseket hozni. Azokra a kérdésekre fogunk fordulni, amelyeket korábban említettem. Fontos megemlíteni, hogy Ulrich Haas nem írta alá a függetlenségi nyilatkozatát, így szükségünk lesz egy svájci kollégára is, ami újabb jelentős költségeket von maga után. Nagyra értékelem Tamást, és tisztelem az eltökéltségét. Úgy tűnik, mintha csak úgy bedobták volna a mély vízbe, összekötött lábakkal.

A folytatás kezdeményezésére a bírósági ítélet kihirdetését követő 30 napon belül van lehetőség. Az ügyvéd már jelezte, hogy a csapat már munkához látott ezzel kapcsolatban.