Hogyan áll Magyarország 2026-os költségvetése? Egyre inkább aggasztó kérdőjelek merülnek fel - Pénzcentrum

Minden eddiginél korábban adta le ma a kormány a következő évi költségvetési tervet, amit a hivatalos átvétel után hamarosan tárgyalni kezdhet az Országgyűlés. A tervezetben azonban több érdekes pontot is felfedeztünk, így elemzőket kértünk arra, hogy segítsenek megérteni ezeket. Mint megtudtuk: a sietős tempó is okozhatta, hogy bőven maradtak kérdőjelek a tervezetben.

Soha ennyire korán nem adta még be az illetékes minisztérium a következő évi költségvetés tervezetét, mint a 2025-ös évben. Nagy Márton nemzetgadasági miniszter a kormány nevében ma adta le hivatalosan a jövő évi büzsdét, melyet a Költségvetési Tanács előtte átnézett és különböző javaslatokkal is ellátott - ennek lett például az eredménye, hogy a költségvetést készítő NGM az 50 milliárdos rendkívüli tartalékot csaknem a négyszeresére emelte.

Van azonban más is, ami a tervezetben megradathatja a figyelmünket, mégpedig az, hogy a kormányzat nem tervez a makrogazdasági pálya módosításával - annak ellenére sem, hogy a múlt héten kijött, első negyedévre vonatkozó GDP-adatok igen csúnya negatív meglepetést okoztak. Elemzőket kértünk arra, hogy segítsenek rávilágítani egyrészt az eredetileg kijelölt tartalék méretére, másrszt arra, hogy vajon miért nem akarja átírni a kormány a várakozásokat a rossz adatok ellenére sem?

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője hangsúlyozza, hogy a költségvetés tervezetének benyújtása túl korai és túl gyors ütemben történik. Véleménye szerint az adatok is egyértelműen mutatják, hogy számos lefelé irányuló makrogazdasági kockázat áll fent.

Nehezen érthető az az igyekezet, hogy a gazdasági kabinet már áprilisban elkészíti a jövő évi büdzsé első változatát. Ez normál ügymenetben sem megszokott, de a mostani extrém magas bizonytalanságban különösen szokatlan, ugyanis a bizonytalanságok növelik a makrokilátásokat. Az első negyedéves GDP adatok után a márciusi lefele korrigált idei évi növekedési előrejelzése a kormánynak már nem is lehet aktuális. Mi a CIB-nél azt mondtuk a GDP adat előtt, hogy idén 1,5-1,7% között lehet a növekedés. Ha semmi mást nem csinálok, csak technikailag beírom ezt a mínusz 0,2 negyedév/negyedév növekedési ütemet, abból az jön ki, hogy szerencsés esetben elérjük az 1%-ot éves szinten - vagyis máris itt van egy elég komoly elcsúszás a bázisban. Ezek a számok nem reálisak, hogyha csak a GDP-t nézzük, már az idei, 2025-ös bázis sem, a 2026-os is túl optimista

- mondta az elemző. Azt is hozzátette, hogy szerinte a tartalék az először előirányzott 50 milliárdjával valóban kevés, de nem ez az egyetlen, ami még a KT észrevételei előtt megragadhatta a figyelmünket.

Ezt nem lehet másképp csinálni, minthogy megmondják, hogy mennyi lesz a vége, és akkor visszafele "hozzáadjuk a gombhoz a kabátot". Szerintem a tervezet az EU-forrásoknál is egy kicsit optimistán tervez, meg a Költségvetési Tanácsnak is ez volt a véleménye; a béreknél is magasabb adattal számolnak, mint korábban. Van az a bérmegállapodás, melynek értelmében jövőre 7,5 százalék körüli átlagbérnövekedés van, a büdzsé tervezetében viszont 10% fölötti átlagbérdinamika szerepel, ami a piaci konszenzusnál is jóval magasabb. Szerintem a költségvetés most benyújtandó első tervezete így elég gyenge alapokon áll, nem tűnik nagyon reálisnak; ezek alapján a paraméterek alapján a 3,7%-os esetcél nehezen teljesíthető

"Legyél kreatív és formáld át a szöveget a saját stílusodban!" - tette hozzá Trippon Mariann.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője úgy véli, hogy a büzsdét készítő NGM nem annyira makrogazdasági, mint inkább politikai választ adott a KT észrevételére a tartalékkal kapcsolatban.

Úgy vélem, hogy ez a lépés válasz a Költségvetési Tanács kritikájára, és nem mellesleg egy viszonylag költséghatékony megoldás. A kormány egy nyitott keretet hoz létre, amely lehetővé teszi, hogy később hivatkozzanak a tartalékra, ha szükségessé válik. A tartalék tervezése nem úgy zajlik, hogy most hirtelen 400 milliárd forinttal megemeljük a keretet, ami a GDP fél százalékát jelentené, és így automatikusan megemelnénk a hiánycélt is. A kormány, ha jól értem, nem szándékozik emelni a hiánycélt, hanem inkább a meglévő forrásokat átcsoportosítja. Ez azonban nem oldja meg a problémát; ahelyett, hogy a hiánycélt növelnénk, egy olyan tételt hozunk létre, ami a költségvetés módosításakor hivatkozási alapként szolgálhat. Ez önmagában nem nyújt biztonságot, és nem jelent többet, mint egy politikai reakciót a Költségvetési Tanács aggályaira.

- Ezt Virovácz Péter nyilatkozta a témában. Hozzátette, hogy szerinte nem ördögtől való, ha a minisztérium nem frissíti hetente a várakozásokat, hiszen ez nem tartozik a feladatkörébe.

Azt nagyon fontos látnunk, hogy a minisztérium és a kormányzat nem elemző, nem elemzőház és nem bank. Ők nem tehetik azt meg, hogy hetente meg kéthetente rángatják a növekedési előrejelzéseket, és itt nem arról van szó, hogy a minisztériumban gondolnak egyet, és kiadnak egy számot. Emögött számítások vannak, feltételezések vannak, miegymás, és ezt kéthetente lefuttatni nem sok értelme van. Mivel jött egy darab adat, jelen esetben a GDP negatív melepetéssel, részletek nélkül nem látunk semmit, negatív meglepetést okozott, oké, értjük, de hogy erre hivatalosan új makrogazdasági pályát egy minisztérium a világon sehol nem kap föl. Nyilván minisztériumi szinten, tehát amikor ilyen intézményekről beszélünk, ők jó esetben negyedévente vagy félévente szoktak hivatalosan felülvizsgálni a makrogazdasági pályákat. Ez a mindennapi életet nem befolyásolja, tehát a minisztérium pontosan látja, hogy mi történik a bevételi oldalon a költségvetéssel, mi történik a kiadási oldalon, látják a napi adatokat is: sokkal jobban rálátnak arra, hogy mi történik a világban. Az, hogy ők önmagában erre nem fűznek fel minden második héten egy kiadott GDP előrejelzést, azért nem egy annyira meglepő dolog

- vélekedett az ING szakértője. Zárásként azonban kiemelte, hogy véleménye szerint a jelenleg benyújtott költségvetési javaslatban számos olyan tétel található, amelyek finoman szólva is megkérdőjelezik a tervszámok reális teljesíthetőségét.

Az más kérdés, hogy a költségvetési tervek megvalósíthatósága nemcsak az idei évre, hanem a következő évre nézve is erősen kérdésessé válik. Éppen ezért gyakran hangsúlyozzuk, hogy tavasszal és nyáron egy újabb évi költségvetés kidolgozása olyan, mintha sötét szobában, bekötött szemmel próbálnánk tapogatózni – a haszna ennek a folyamatnak meglehetősen kétséges. Bár nyújt valamilyen keretet, a valóságban a számokat legalább hatszor vagy akár tízszer is módosítani kellene, de ezt a problémát a kormányzat is kezelni tudja, hiszen a tavalyi költségvetést sem módosították.

- ezzel zárta le gondolatait Virovácz Péter.

Az elemzők tehát minimum aggályosnak érzik a büzsdében megfogalmazott számokat, és egyetértettek abban is, hogy a lefelé mutató makrogazdasági kockázatok miatt kissé elsietett lépés május elején benyújtani a költségvetést az Országgyűlésnek. Ha azonban a kormány tartja magát az eddigi politikájához, akkor nehezen elképzelhető, hogy átírják a tervszámokat- még akkor sem, ha a legrosszabb forgatókönyvek teljesülnének időközben.