Kolumbiában aggasztó jelenség bontakozik ki, ahol gyerekeket toboroznak merényletek végrehajtására. Legutóbb egy 14 éves fiú került a figyelem középpontjába, aki megpróbálta megölni a szenátort. Az eset rávilágít arra, hogy a fiatalok milyen frusztráló kö

Horrorisztikus esemény zajlott le múlt héten a kolumbiai főváros szívében, ahol egy kampányrendezvény résztvevői szemtanúi voltak a történelem egy sötét pillanatának. A 2026-os elnökválasztás egyik esélyes jelöltje, a Konzervatív Demokrata párt politikai képviselője, Miguel Uribe Turbay szenátor éppen beszédet mondott, amikor váratlanul hátulról lövések dördültek. Az esemény pánikot keltett a résztvevők körében, és rávilágított a kolumbiai politikai légkör feszültségeire.

A 39 éves politikus Bogotá Fontibon kerületének egyik parkjában tartotta meg beszédét, amikor hirtelen lövések hallatszottak, és a szónok a földre zuhant. A megdöbbentő felvételek tanúsága szerint két lövés érte, mindkettő a fején, és az orvosok szerint az állapota rendkívül súlyos.

A támadót a helyszínen azonnal sikerült elfogni, és a személyazonossága legalább annyira megdöbbentő, mint a merénylet maga. Egy mindössze 14 éves fiú áll a tette mögött. Letartóztatása után elismerte bűnét, elmondva, hogy a megbízást egy bogotái drogelosztóponton kapta egy férfitól. Az elfogása során szenvedélyesen kiabálta:

- Elnézést, de a pénz motivált, hiszen a családom jövője érdekében tettem.

Az eset egyáltalán nem ritka a dél-amerikai országban. Egyre gyakoribb, hogy bűnszervezetek kiskorúakat bérelnek fel arra, hogy elvégezzék a piszkos munkájukat. A kolumbiai hatóságok adatai szerint 2024-ben 409 kislányt és kisfiút szervezetek be, és ezek csak azok, akik a hatóságok látkörébe kerültek, számuk minden bizonnyal jóval magasabbra tehető.

Bár az utóbbi évek során a közbiztonság terén pozitív irányú változások történtek, Kolumbia továbbra is a gerillaszervezetek, mint például a FARC, valamint a kábítószer-kereskedők harcainak színtere. Gyakran előfordul, hogy e két csoport érdekei összefonódnak. A helyzet 2002 és 2010 között, Álvaro Uribe, a Demokratikus Központ párt elnökének hivatalba lépésével kezdett javulni. Az emberrablások és gyilkosságok száma jelentősen csökkent, ami kedvező hatással volt a gazdaságra és a turizmusra is. Sajnos azonban ez nem jelenti azt, hogy a politikai élet teljesen mentes lenne a bűnszervezetek befolyásától. Uribe maga is megvádolták korrupcióval és bizonyítékok manipulálásával, politikai ellenfelei szerint pedig kapcsolatban állt paramilitáris szervezetekkel. E vádak ügyében a mai napig nem indult eljárás.

Max Yuri, az Antioquia Egyetem politikatudományi professzora a BBC en Españolnak adott interjújában rámutatott arra, hogy a gyerekeket nem csupán a bűnbandák alkalmazzák, hanem a kormány is, különösen annak védelmi szárnya.

- A konfliktus minden egyes szereplője használt már gyerekeket a céljuk elérésére

„Kérlek, tedd különlegessé a szavaimat!” – kérte Yuri.

A trend nem újkeletű, a nyolcvanas években ismertek voltak a hírhedt drogbáró, Pablo Escobar bérgyilkos fiataljai. A Medellín kartell idejében úgy nevezték őket, hogy a "svájciak", kiskorúak és tinédzserek voltak, akiket öngyilkos küldetésekre küldtek, sokszor tudtuk nélkül. Az egyik legismertebb a Pinina fedőnevű fiú volt, akit többek közt az egykori igazságügyi miniszter, Rodrigo Lara Bonilla 1984-es meggyilkolásával, és az Avianca légitársaság 203-as járata elleni 1989-es merénylettel is összefüggésbe hoztak. Utóbbiban 110-en haltak meg. Pininát 1990-ben ölték meg a rendőrök, ekkor is még csak 29 éves volt.

A gyerekek toborzásának gyökerei szinte minden országban hasonlóak. Általában a társadalom peremén élő, mélyszegénységben tengető vagy elhagyatott fiatalokat céloznak meg. Azokat, akik ellenállnak, gyakran megfélemlítik, és súlyos fenyegetéseket kapnak: ha nem hajlandók részt venni a tevékenységekben, családtagjaik vagy akár ők maguk is életveszélybe kerülhetnek.

A fiatal, akit az Uribe elleni merényletben érintett a helyi hatóságok szerint, a nagynénjével élt a Villas de Alcalaba szegénynegyedben. Gustavo Petro elnök megerősítette, hogy a fiú édesanyja elhunyt, míg apja önkéntesként csatlakozott az ukrán hadsereghez az orosz agresszió ellen. E körülmények miatt a kolumbiai gyámhivatal kapcsolatba lépett vele és nagynénjével, hogy ösztönözze őket a bogotái önkormányzat által indított szociális programokban való részvételre. Ezek a programok arra hivatottak, hogy a mélyszegénységben élő gyermekeknek jövőképet nyújtsanak, és alternatívát kínáljanak a bűnözés vonzó, ám veszélyes életformájával szemben. A merénylettel vádolt fiú azonban nem élt e lehetőséggel.

Ha bűnösnek nyilvánítják, nem börtönbe vonul, hanem javítóintézetbe irányítják, ahol a jelenlegi jogszabályok értelmében legfeljebb 8 évig tartózkodhat. Ezzel párhuzamosan a bűnözők gyakran azzal ösztönzik a fiatalokat, hogy ha el is fogják őket, nem kell hosszú időt rács mögött tölteniük.

Ennek a törvénynek a megváltoztatása merült fel most a kolumbiai politikában.

Miguel Uribe Turbay szenátor továbbra is kritikus állapotban van, és nem nagyon reagál a beavatkozásokra. A merénylő ellen gyilkossági kísérlet és illegális fegyvertartás miatt emeltek vádat.