Európa egységének hiánya egyre inkább érzékelhető, és ez kedvező alkalmat teremt Putyin számára, hogy érvényesítse érdekeit.

A szerző véleménye szerint a védelmi fejlesztések terén továbbra is Európa meghatározó katonai hatalmainak kell vezető szerepet játszaniuk, mivel az uniós színtéren különféle feszültségek tapasztalhatók. Például több EU-tagállam, mint Ausztria, Írország, Ciprus és Málta katonailag semleges, míg Magyarország, Szlovákia és esetleg a közeljövőben a Cseh Köztársaság Oroszország iránti rokonszenvéről ismert. Ezzel szemben az Egyesült Királyság, amely már kilépett az EU-ból, továbbra is kulcsszereplője az európai védelemnek. Az úgynevezett tettre kész koalíció, amely francia-brit vezetés alatt működik az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciák érdekében, potenciálisan az európai újrafegyverkezés alapját képezheti. Ugyanakkor a tagállamok közötti ipari versengés komoly veszélyt jelent a közös erőfeszítések sikerére.

A Guardian vendégkommentátora szerint a viták hátterében a kölcsönös bizalmatlanság húzódik meg, amit súlyosbít az Európa melletti amerikai elköteleződés bizonytalansága a Trump-kormányzat alatt. Az elemzés konklúziója: az európai vezetőknek abba kellene hagyniuk azt, hogy bűnbakként állítják be az Európai Bizottságot. Sürgősen össze kellene fogniuk, mert Európa támadás alatt áll.

A Politico Jamie Dettmer átfogó véleménycikkében arról ír, hogy a populista politikai mozgalmak Európában ünnepelhetnek, hiszen a közelmúlt eseményei újabb csapásokat mértek centrista riválisaikra. A szerző hangsúlyozza, hogy az európai centristák úgy tűnik, elvesztették iránytűjüket, a talaj pedig egyre inkább kicsúszik a lábuk alól, politikájuk pedig zűrzavaros helyzetbe kerül. Felmerül a kérdés: elérkeztek-e ahhoz a ponthoz, ahonnan már nincs visszaút?

Dettmer figyelme lényegében két fontos esemény köré összpontosul: az elmúlt hétvégén lezajlott csehországi parlamenti választás eredményeire, valamint a francia kormány e hét elején bekövetkezett összeomlására. Emellett azonban egy harmadik fejleményt is prognosztizál: Portugáliában helyi választásokra készülnek, ahol a Chega nevű ellenzéki párt, amely az "Isten, haza, család" mottót hirdeti, kedvező eséllyel pályázik a sikerre.

A cikk emlékeztet arra, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tavaly nyáron még magabiztosan állította, hogy a centrista politikai tábor megőrzi pozícióit. Az európai parlamenti választások során ugyan a jobboldali populista és nemzet konzervatív pártok jelentős előretörést mutattak, de a várt nagy áttörés végül elmaradt. A választók túlnyomó többsége továbbra is a centristákat részesítette előnyben. Von der Leyen azonban a Politico elemzésében önelégültnek tűnik, ami a bal- és jobboldali centrista fősodor közös vonása lett a Brexit és Donald Trump 2016-os választása óta. Ezeket a fejleményeket sokan aberrációnak tartották, abban a hitben, hogy a világ magától helyre fog állni. A centristák, baloldaliak és jobboldaliak egyaránt, túlságosan sok magyarázkodást kerestek, miközben sajnálkoztak azon, hogy a populisták a bevándorlás, az identitás és a megélhetési költségek kérdéseit fegyverként használják. Sokan könnyen arra a következtetésre jutottak, hogy balszerencséjük forrása az orosz dezinformáció és a demagóg manipuláció volt.

Végül is, vajon megállíthatatlanok a nemzeti konzervatívok? Jamie Dettmer szerint elképzelhető, hogy így van, de csak addig, amíg a jelenlegi politikai feszültségek nem csillapodnak. A kérdés az, hogy ezek a politikai erők képesek-e valódi megoldásokat kínálni Európa komoly gazdasági problémáira, mint például a gyenge versenyképesség és a felhalmozódott közadósság. Ha nem, akkor lehet, hogy a látszólagos erejük hamarosan meginog.

Szeretném kiemelni a közelmúltban megjelent EUObserver brüsszeli portálcikket, amely új jogállamisági feszültségeket tárgyal az Európai Unión belül, és ezúttal Bulgária áll a középpontban. Ez a helyzet eltér a korábbi magyar és lengyel példáktól: Bulgáriában nem manipulálják a politikai hatalom érdekei szerint az alkotmányos kereteket, és nem állnak nyíltan szembe Brüsszellel sem. A demokrácia aláásását inkább a jogszerűség köntösébe öltöztetik; megőrzik a jogi formákat, de a tartalmukat kiüresítik. A portál két konkrét esetet emel ki. Az egyik Blagomir Kocev, Várna ellenzéki polgármesterének letartóztatása, amely korrupciós vádakra hivatkozik. Bár a vád alapját képező tanúvallomást később visszavonták, Kocevet még sokáig nem engedték szabadlábra. A másik példa Boriszlav Szafarov legfőbb ügyésszé történt kinevezése, kezdetben csak ideiglenesen, később azonban véglegesen, aki gyanús ingatlanügyekbe keveredett, és politikai függetlensége erősen megkérdőjelezhető.