Milyen koleszterinszint számít ideálisnak az idősebb korosztály számára? Egy kardiológus szakértői tanácsait ismerheted meg!

A szakorvos szerint ennyi lenne az ideális koleszterinszint életkoronként és nemenként.

A szervezet természetes módon idővel egyre több koleszterint termel. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa hangsúlyozta, hogy 20 éves kor után legalább ötévente célszerű ellenőrizni a koleszterinszintet.

A koleszterin a testzsírok egy típusa és két úton kerülhet a szervezetünkbe. Egyrészt állati eredetű ételekkel vihetjük be őket, másrészt a májunk is termel ilyen anyagot. A megtermelt koleszterin egy részét aztán a szervezet átalakítja epesavakká, és a koleszterin egy része a széklettel távozik, egy másik része viszont az eperendszeren, bélrendszeren keresztül visszaszívódik.

A koleszterin egy bizonyos mértékig elengedhetetlen a szervezet számára, hiszen alapvető szerepet játszik a sejtek felépítésében, hozzájárul a hormonok termeléséhez, és elengedhetetlen a D-vitamin előállításához is. Azonban, ha a vér koleszterinszintje túllépi az egészséges határt, az komoly kockázatot jelent a szív- és érrendszeri problémák kialakulására.

Az összkoleszterin a vérben található különböző koleszterinformák összességét jelenti, beleértve az alacsony sűrűségű koleszterint (LDL) és a magas sűrűségű koleszterint (HDL) is. Különösen fontos figyelmet fordítani az LDL-re, amelyet gyakran "káros koleszterinnek" neveznek, mivel a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatával szoros kapcsolatban áll. Amikor a vérben túlzott mennyiségű LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem tudja azt megfelelően eltávolítani, a felesleg lerakódik az artériák falán. A hosszú távon magas vérzsírszint következményeként ásványi anyagokból és zsírból álló plakkok keletkeznek az érfalakon, amelyek csökkentik az erek rugalmasságát és szűkítik a keresztmetszetüket. Ez a folyamat pedig súlyos szív- és érrendszeri problémákhoz, például szívinfarktushoz vagy stroke-hoz vezethet.

Az életkor előrehaladtával a koleszterinszint is jellemzően emelkedik. Éppen ezért, ha már fiatalabb korban mindent megteszünk az egészséges szint fenntartásáért, megelőzhetjük, hogy később veszélyessé váljon a helyzet. Ennek a folyamatnak kell, hogy részét képezze a legfeljebb ötévenkénti ellenőrzés. Szív-érrendszeri betegeknek természetesen ennél jóval gyakrabban kell ellenőrizni a koleszterinszintjét és az erek állapotát. Az infarktuson átesett betegnél pedig még alacsonyabbak a célértékek.

Tehát nem szabad azzal megelégedni, hogy szedi a páciens a gyógyszert, hanem a célértéket kell elérni! (És bár gyerekeknél ritka a magas koleszterinszint, több rizikófaktor esetén - mint például öröklődő szív-érrendszeri betegség, elhízás - már gyermekkorban is fontos lehet a laborvizsgálat. Ugyancsak kiemelt figyelmet érdemelnek a menopauzán átesett nők.

A koleszterinszint alakulására több tényező is hatással van, beleértve a genetikai örökséget is. Például a familiáris hiperkoleszterinémia, ahogyan a neve is sugallja, családi vonalon öröklődik, és ezért különösen fontos, hogy megfelelő orvosi figyelem és kezelés kísérje. Ezen kívül a 2. típusú cukorbetegség is hozzájárulhat a magasabb koleszterinszinthez, amelyet életmódbeli változtatásokkal is lehet kezelni. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa hangsúlyozza, hogy számos olyan életmódbeli tényező létezik, amelyek segítségével aktívan befolyásolhatjuk koleszterinszintünket.

Elengedhetetlen, hogy csökkentsük a telített zsírsavak mennyiségét az étrendünkben, és rendszeresen beiktassunk mozgást a mindennapjainkba. Érdemes dietetikus segítségét kérni egy szívbarát étrend kialakításához, különösen, ha testsúlycsökkentési céljaink is vannak. A dohányzásról való leszokás szintén jelentős mértékben hozzájárulhat az erek egészségének megőrzéséhez. Emellett előfordulhat, hogy bizonyos esetekben gyógyszeres kezelésre is szükség van a koleszterinszint csökkentésére, de az egészséges életmódra való törekvés soha nem lehet elhanyagolható.