Index-számítás: Érkezik az 5%-os lakáshitel - milyen hatások várhatóak a piacon? A közeljövőben bevezetésre kerülő 5 százalékos lakáshitel jelentős változásokat hozhat a lakáspiacon. Ez a kedvezőbb hitelkonstrukció nemcsak a vásárlók számára nyújthat kön


Az áprilistól bevezetett 5%-os lakáshitel kamatplafon, melyet kifejezetten a fiatalok számára hirdettek meg, potenciálisan hozzájárulhat az ingatlanpiac túlárazásának mérsékléséhez és a kamatszintek csökkentéséhez. Ugyanakkor a program sikeressége érdekében szükség lehet egy MNB-rendelet módosítására is. Az Index alaposan áttekintette, milyen változásokra és lehetőségekre számíthatunk a hitelpiacon a közeljövőben.

Egy hónap múlva nagyot változik az élet a lakáshitelpiacon. Április 1-től a magyar bankok tavaly év végén tett vállalásaiknak megfelelően legfeljebb 5 százalékos kamatozású lakáshitelt kínálnak majd előre meghatározott feltételek mellett a fiataloknak. A program a kormány tavaly bejelentett új gazdasági akciótervének megfizethető lakhatást biztosító programjának egyik eleme.

A kedvezményes, folyósítási és hitelbírálati díj nélkül elérhető lakáskölcsönt

A lehetőség rendkívül vonzó. Ha egy 30 millió forintos hitelt veszünk fel 20 évre, a havi törlesztőrészlet kedvezményes konstrukció esetén 202-205 ezer forint körüli összegben alakulhat. Ezzel szemben a piacon legkedvezőbb ajánlatot a Gránit Bank kínálja, amely 6,18%-os kamattal és 220 ezer forintos havi törlesztőrészlettel rendelkezik, ahogyan azt a BiztosDöntés.hu kalkulátora is mutatja.

Kétségtelen, hogy a pénzintézetek hamarosan fel fogják venni az új hitelt kínálatukba. Azonban érdemes alaposan megvizsgálni, hogy ez a lépés milyen következményekkel járhat a lakáshitelek és a lakáspiac szempontjából. A részletek áttekintése segíthet tisztábban látni a helyzetet.

Az ingatlanok árai folyamatosan változnak, és számos tényező befolyásolja őket. A piaci kereslet és kínálat, a gazdasági helyzet, a helyi infrastruktúra fejlődése, valamint a környék vonzereje mind-mind kulcsfontosságú szerepet játszanak az árak alakulásában. A befektetők és potenciális vásárlók számára érdemes alaposan megvizsgálni a piaci trendeket és a jövőbeli kilátásokat, mielőtt döntést hoznának. Az ingatlanvásárlás hosszú távú elköteleződést jelent, ezért fontos, hogy a megfelelő információk birtokában lépjünk a piacra.

Sokan úgy vélik, hogy az 1,2 millió forintnál meghatározott négyzetméterár jelentős akadályt jelenthet a kedvezményes hitel széleskörű elterjedésében. Jelenleg ugyanis az új építésű ingatlanok négyzetméterárai meglehetősen magasak. Az Ingatlan.com februári elemzése alapján a körülbelül 3000 budapesti új lakás átlagos négyzetméterára 1,5 millió forint körüli összeg volt. Mindössze öt kerület, nevezetesen a X., XVII., XVIII., XX. és a XXIII. kerület tudta megőrizni az 1,2 milliós határ alatti árat. Ezzel szemben a vidéki megyeszékhelyeken, ahol közel 1000 eladó lakás hirdetése található, az átlagos négyzetméterár 950 ezer forint, és itt még sehol sem lépték át az 1,2 milliós küszöböt.

A fent említetteket természetesen befolyásolhatja az,

A kedvezményes kamatozású hitel áprilisi bevezetése első pillantásra nem biztos, hogy kedvező hatással bír, különösen egy olyan piacon, ahol dinamikus ingatlanár-növekedés tapasztalható. Ennek hátterében áll, hogy az utóbbi hetekben a háztartásokhoz érkeznek azok a rekordösszegű állampapír-kifizetések, amelyek tavalyi befektetéseikből származnak. Az eladók láthatóan kedvezőbb helyzetben érzik magukat, hiszen a leendő vevők vastagabb pénztárcájára számítanak. Ezt támasztja alá az ingatlan.com legfrissebb statisztikája is, amely szerint az árak emelkedése januárban éves szinten már 9,4 százalékra nőtt.

Más nézőpontok alapján a következő hónapokban a piac elbúcsúzhat a túlárazott állapotoktól, hiszen az állampapírokból származó tőke kifutásával egy adott árszint felett csökken a vásárlóerő. Sőt,

2. Ingatlanajánlatok Az ingatlanpiac folyamatosan változik, és a megfelelő otthon megtalálása izgalmas kihívás lehet. Fedezd fel kínálatunkat, ahol különböző stílusú és elhelyezkedésű ingatlanok várnak rád! Legyen szó modern lakásról, családi házról vagy akár nyaralóról, nálunk biztosan megtalálod a számodra ideális helyet. Az ingatlanok részletes leírása és képgalériája segít, hogy könnyebben dönthess. Ne habozz, nézd meg ajánlatainkat, és lépj a következő lépésre az álmaid otthona felé!

A fenti pontban is említettük, hogy önmagában a bekerülési árat növelheti, hogy komoly energetikai követelményeket szabtak meg az 5 százalékos hitel feltételéül.

Az új építésű ingatlanok piacán az ingatlan.com részletes elemzést végzett, miután a legfrissebb szabályok napvilágra kerültek. Megvizsgálták a kínálatot, és megállapították, hogy a 16 ezer, 60 négyzetméternél kisebb lakás közül csupán 5% felelt meg az A+ energiatakarékossági normáknak. A helyzetet tovább szűkítette, hogy ezek közül mindössze 1,6% volt képes az 1,2 milliós négyzetméterár korlátján belül maradni. Érdemes megemlíteni, hogy a megyei jogú városokban az ilyen kategóriájú, 60 négyzetméternél kisebb A+ energiabesorolású lakások közül tízből kilenc az 1,2 milliós négyzetméterenkénti árplafon alatt található.

Ugyanakkor – amint már korábban említettük – a fejlesztők a jövőbeli projektek során a várható kereslet figyelembevételével energiatakarékos lakások kialakítására összpontosíthatnak, ahol a maximális alapterület 60 négyzetméter lesz. Ezen kívül a kormány által a márciusban várható indulás előtt hozott intézkedések is befolyásolhatják a fejlesztők döntéseit.

A forrást hazai fejlesztések támogatására kell felhasználniuk, és fontos, hogy a rendelkezésre álló összeg 60%-át új lakások, bérlakások építésére, valamint kollégiumok fejlesztésére kell irányítani.

A vita arról folyik, hogy vajon a 60 négyzetméteres lakásméret megfelelő-e a fiatal családok számára. Érdemes felidézni, hogy a 20. század végén épült lakótelepi panellakások átlagos alapterülete 54 és 69 négyzetméter között változott, attól függően, hogy mikor és milyen technológiával építették őket. Ebből a szempontból a 60 négyzetméteres méret nem tűnik túl nagynak, főleg ha figyelembe vesszük a 30-40 négyzetméteres "minigarzonokat", amelyek a 2000-es évek második felében megjelent építési boom során is rontották a statisztikákat. A 2005 és 2010 közötti időszakban az újonnan épített lakások átlagos alapterülete évente 62 és 69 négyzetméter között mozgott, ami azt jelzi, hogy a lakásméretek tendenciája folyamatosan változik.

Az 5 százalékos zöldhitel-szabályozás azt sem zárja ki, hogy a feltételeknek megfelelő A+ kategóriás használt lakást vegyenek a fiatalok. Arra vonatkozóan nem találtunk adatot, hány ingatlan bír ma Magyarországon A+ energiatakarékossági minősítéssel, de fontos látni,

3. Kamatok A kamatok világa izgalmas és összetett, hiszen a pénzügyi tranzakciók szerves részét képezik. A kamat nem csupán a kölcsönvett pénz "árát" jelenti, hanem számos tényező hatásának eredménye is. A bankok által alkalmazott kamatlábak változása, a gazdasági környezet alakulása, valamint a pénzügyi politikák mind-mind befolyásolják, hogy mennyit kell fizetnünk a kölcsönért, vagy mennyi hozamot várhatunk a megtakarításainktól. A kamatok típusai is sokfélék: lehetnek fixek, amelyek a kölcsön teljes időtartama alatt változatlanok maradnak, vagy változóak, amelyek a piaci feltételek szerint módosulhatnak. A kamatok mértéke szorosan összefonódik a kockázattal is; minél nagyobb a kockázat, annál magasabb kamatra számíthatunk. A kamatok tehát nem csupán számok, hanem egy gazdasági rendszer működésének kulcsszereplői. Érdemes alaposan megérteni őket, hiszen a pénzügyi döntéseink jelentős hatással lehetnek a jövőnkre.

A legfontosabb kérdés jelenleg ezen a területen azt firtatja: hogyan befolyásolja majd a kedvezményes lehetőség, amely csupán egy meghatározott ügyfélkör számára elérhető, a többi hitel kamatát?

A jelenlegi banki kötelezettségvállalás különösen figyelemre méltó, tekintettel arra, hogy a korábban megállapított thm-plafon bevezetésekor a piaci lakáshitel átlagos kamatai már a megállapított maximum alatt helyezkedtek el. Jelenleg azonban, ahogy azt tapasztalhattuk, a legelőnyösebb ajánlatot is több mint 1 százalékpontos eltérés választja el a kedvezményes kamatszinttől.

Érdemes a kérdést más oldalról vizsgálni: amikor korábban bevezetésre került először a 8,5 majd a 7,3 százalékos thm (teljes hiteldíj-mutató)-plafon, akkor a bankok egymás közötti versenye 2024 tavaszára több mint 80 bázisponttal a vállalás szintje alá, 6,46 százalékra űzte le a 10 évre fix konstrukcióban az átlagos lakáshitel thm-et. (Miután átlagról beszélünk, szép számmal voltak 6 százalék alatti folyósítások is.)

Ezek a kamatok a korabeli referenciakamatok alatt helyezkedtek el, ami azt jelenti, hogy a bankok a piaci verseny következtében hajlandóak voltak alacsonyabb kamatokkal finanszírozni a lakásvásárlásokat, mint amennyiért a bankközi pénzpiacon hasonló futamidő mellett leköthették volna a hitelösszeget.

Jelenleg a korábbi, általános THM-plafonhoz viszonyítva valóban szűkebb réteg számára válik elérhetővé a kiemelkedően kedvező kamatozású hitel, azonban

A zöld lakáshitelek területén egyértelműen érezhető az 5 százalékos hitel hatása az árazásra. Számos pénzintézet már eddig is kedvezményes kamatokat kínált a hagyományos piaci hitelekhez képest, különösen a korszerű, energiatakarékos ingatlanok vásárlásához vagy felújításához. A kedvezményes lehetőségek mellett kiemelendő, hogy az MNB Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény szabályai erőteljesen ösztönzik a bankokat a fenntartható, zöld hitelezés irányába. Ezen felül, egy modern ingatlan sokkal kevesebb kockázatot jelent a finanszírozók számára, mivel nagyobb a valószínűsége az ingatlan értékének megőrzésének.

Áprilistól egy új korszak kezdődik, hiszen a jegybank előírása értelmében minden olyan pénzintézet, amely Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelt (MFL) kínál, köteles a zöld hitelcélokhoz kapcsolódóan legalább 50 bázisponttal alacsonyabb kamatot meghatározni a hagyományos MFL-hitelekhez képest. Ez a lépés nem csupán a fenntarthatóságot támogatja, hanem kedvezőbb feltételeket is biztosít a környezettudatos ügyfelek számára.

Az MFL szabályok értelmében a kedvezményes kamatra vonatkozó előírások szerint...

Ez azt jelenti, hogy minden banknál elérhetővé válik egy kedvezőbb zöld hitelopció, amelynek a versenytársa az 5%-os kamatozású hitel lesz.

A K&H Bank lépései előrejelzést adnak arról, hogy mire számíthatunk a közeljövőben. A pénzintézet már másfél hónappal az áprilisi kettős - MFL-kedvezmény és az 5%-os kedvezményes kamatozású kölcsön bevezetése előtt bejelentette, hogy tovább kedvezőbbé teszi versenyképes zöld hitelét. Az új feltételrendszer értelmében az 5 éves kamatperiódusra vonatkozó zöldhitel kamata 0,9, míg a 10 éves kamatperiódus esetén 1 százalékponttal csökkent. A fix kamatozású 15 és 20 éves konstrukciók esetében pedig 0,5 százalékpontos mérséklés történt. Ennek eredményeként a legkedvezőbb konstrukcióban a kamatszint 5,89%-ra csökkent, ami vonzó lehetőség a hitelfelhasználók számára.

A verseny tehát megkezdődött, és ahogyan azt tapasztalhatjuk, az 5 százalékos kamatozású hitel máris jelentős alkalmazkodásra ösztönzi a pénzintézeteket.

A pénzintézetek egyelőre fél évre, egészen 2025. október 31-ig biztosítanak kedvezményes kamatozást.

Ez azt jelenti – feltéve, hogy nem bonyolult finanszírozási megállapodások születnek –, hogy a piacra visszatérnek az 5 éves kamatperiódussal rendelkező lakáshitelek. Ezek a konstrukciók korábban a fix kamatozású hitelek térnyerésekor a legkeresettebb választásnak számítottak. Azonban 2022-2023 folyamán szinte valamennyi bank megszüntette ezt a terméket, miután a megnövekedett inflációt követően a kamatok emelkedése miatt a törlesztőrészletek jelentősen megdrágultak. A Magyar Nemzeti Bank által bevezetett hitelfékszabályok értelmében a 10 évnél rövidebb időre fixált hitelek esetén 600 ezer forint nettó jövedelem alatt az ügyfél keresetének csupán 35, míg afelett 40 százaléka fordítható a törlesztésre. Ezzel szemben a minimum 10 éves kamatciklussal rendelkező kölcsönök esetében a jövedelem 50, illetve 60 százaléka használható fel a törlesztési kötelezettség teljesítésére – ez a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (jtm) szabályozásának lényege.

Ahhoz, hogy az 5%-os kamatozású zöld hitelek valóban elérjék a kitűzött céljaikat, elengedhetetlen lenne, hogy az MNB rugalmasabban kezelje a hitelfékszabályokat, különösen az 5 évente változó hitelkamatok figyelembevételével. Míg a zöld hitelek esetében, valamint a fiatalok számára, a jegybank lehetővé teszi, hogy akár 10%-os önerővel is 90%-ban hitelből finanszírozzák lakásvásárlásukat, addig az 5%-os lakáshitelek esetében ez problémát jelenthet.

Ezt pedig esetünkben nem tudják semmilyen családpolitikai termékkel biztosítani, hiszen mind a csok, mind a babaváró, de még a munkáshitel törlesztőrészletét is bele kell számítani a jtm-mutatóba.

Összességében ugyan több kérdés van az 5 százalékos kamatozású hitel térnyerésével és piaci hatásaival kapcsolatban, de azt sem érdemes elfelejteni, hogy a lakáspiacon akár néhány ezer megkötött szerződés esetén is sikeresnek lehet értékelni a programot. Tavaly egész évben 75 193 lakáshitel-szerződést kötöttek a bankok, a mostani akciót megelőző kiemelkedően nagy sikerként értékelt energiatakarékossággal összekötött lakáshitel programban, az MNB NHP Zöld Otthon Hitelprogramban 8629 lakás finanszírozása történt meg.

Related posts