Újabb botrány robbant ki Parajdon, ezúttal a sóbánya részvényesei kerültek a figyelem középpontjába.
A Hargita megyei sóbányában bekövetkezett vízbetörés komoly fenyegetést jelent a bányarendszer stabilitására. Eközben a részvényesek elutasítják a közgyűlés összehívását, amely lehetőséget adna a vezetőség felelősségre vonására. A román gazdasági minisztérium és civilek bűnvádi feljelentést tettek, hangsúlyozva, hogy a szakértők már évek óta figyelmeztettek a katasztrófa bekövetkezésére.
A parajdi sóbánya körüli tragikus események hatására a román gazdasági minisztérium jogi lépéseket tett, és bírósághoz fordult. Ennek hátterében az áll, hogy az Országos Sóipari Társaság (Salrom) részvényesei elutasították a közgyűlés összehívását, amelynek célja a vezetőség leváltása és felelősségre vonása volt.
Radu Miruta gazdasági miniszter véleménye szerint a részvényesek törvénytelenül léptek fel, amikor megakadályozták a közgyűlés lebonyolítását, holott a jogszabályok egyértelműen előírják ennek szükségességét. A miniszter kiemelte, hogy a katasztrófa veszélye nem volt előre látható, ez pedig nem más, mint félrevezetés, mivel...
A bányakatasztrófa következtében több mint négymillió köbméter víz zúdult a sóbányába, ezzel súlyosan megingatva a bányarendszer stabilitását. Szakértők hangsúlyozzák, hogy elengedhetetlen a víz további beáramlásának megakadályozása, valamint a sóoldatok hígulásának megfékezése, hiszen ezek kulcsszerepet játszanak a helyreállítási folyamatokban. A bányát üzemeltető Salrom és a román vízügyi hatóságok már évek óta tisztában voltak a fenyegetéssel, de a megfelelő lépéseket nem tették meg. Emiatt civilek bűnvádi feljelentést tettek ellenük a román legfőbb ügyészségnél, kérve a felelősségre vonást.
A helyi lakosok számára a katasztrófa közvetlen következményei is súlyosak voltak. A Hargita megyei katasztrófavédelmi bizottság augusztus 13-án felfüggesztette a kilakoltatási rendelkezést, így a helyiek visszatérhettek otthonaikba. A szakemberek két gát építését javasolták a Korond-patak vízsebességének csökkentésére, hogy megelőzzék a további áradásokat és biztosítsák a bányarendszer stabilitását, főleg, hogy az ideiglenes elterelőgátat a víz áttörte.
Júliusban a Bálványosi Szabadegyetemen két neves szakember, Geréb László, a megyei önkormányzat képviselője, valamint Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, a legfrissebb fejleményekről osztotta meg véleményét. Geréb László megjegyezte: "Mostanában mindenkinek a Parajd körüli állami vagyon eltékozlása jut az eszébe," utalva arra, hogy a helyzet körüli kérdések és aggodalmak egyre inkább a hűtlen kezelés gyanújának árnyékában bontakoznak ki.
Zakariás Zoltán kifejtette, hogy a bányában dolgozó munkavállalók nem nyilatkozhatnak a témával kapcsolatban, mivel a bányavállalat ezt kifejezetten megtiltotta számukra. Elmondta továbbá: "Információim szerint a sókitermelés 100 évre volt biztosítva, és a cél az volt, hogy ezt a periódust 20-40 évvel meghosszabbítsák. Ez mindenképpen egy kockázatos vállalkozás volt, de sajnos a végkifejlet gyorsabban érkezett, mint ahogyan azt vártuk."
A hétmillió köbméter víz tizenöt évnyi sótermelési kapacitást szüntetett meg a bányában. A kétezer szálláshely, amely a helyi lakosok otthonaiban volt, most kihasználatlanul áll, míg az éves 10 millió eurós bevétel eltűnt. Zakariás megjegyezte: "A Korond-patak vizét elvezetik, így már nem folyik át a bánya felett, de a bányát sajnos nem lehet megmenteni. Jelenleg nem tudom, hogy lehetséges-e új bányát nyitni, ez még erősen kérdéses."
