Újabb írók alkotásai kerülnek holnaptól ingyenesen elérhetővé | Vajdaság MA

Holnaptól, azaz 2025. január 1-jétől a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) Magyar Elektronikus Könyvtárában (MEK) 250 új közkinccsé váló mű válik ingyenesen és szabadon elérhetővé. Az év során folyamatosan újabb alkotások fognak megjelenni, így a MEK 2025-ben is igazi kincsesbányaként szolgál majd mindazok számára, akik az irodalom, a tudomány és a művészet világában keresnek inspirációt.

A MEK, Magyarország legrégebbi elektronikus könyvtára, immár három évtizedes múltra tekint vissza, és a magyar írásbeliség kiemelkedő kincseit őrzi. Az MNMKK OSZK által fenntartott szolgáltatás nem csupán a nemzeti örökség megőrzéséhez járul hozzá, hanem biztosítja az értékes művek elérhetőségét a jelenlegi és jövőbeli olvasók számára is. 2024-ben a MEK látogatottsága közel húszmillióra emelkedett, míg az MNMKK OSZK egyéb digitális tartalomszolgáltatásai összesen mintegy tízmilliós érdeklődést generáltak. A nemzeti könyvtár digitalizáló központja pedig továbbra is az európai élvonalban teljesít, több mint 14 millió levilágított oldallal büszkélkedhet.

A 2025. január 1-jétől hozzáférhető gyűjteményrész a kultúra és a tudomány terén tevékenykedett, 1954-ben elhunyt szerzők életművéből merít. Herczeg Ferenc (1863-1954) a két világháború közötti időszak egyik legnépszerűbb magyar írója, akinek Az élet kapuja című regényét háromszor is jelölték irodalmi Nobel-díjra. Drámái és regényei a magyar és nemzetközi színpadokon is maradandók.

Nagy Lajos (1883-1954) a szatirikus próza egyik kiemelkedő alakja, akinek írói zsenialitása a Nyugat című folyóiratban bontakozott ki, ahol főmunkatársként tevékenykedett. Művei, különösen novellái, a humor és a társadalmi kritika mesteri ötvözésével váltak népszerűvé, és számos Baumgarten-díjat is elnyertek, ezzel is megerősítve helyét a magyar irodalom pantheonában.

Robert Capa (1913-1954), a világhírű magyar-amerikai fotográfus és haditudósító, a 20. század egyik legjelentősebb dokumentaristája. Fényképei máig a háborús fotográfia ikonikus alkotásai.

Gerevich Tibor (1882-1954) a művészettörténet és kultúrpolitika jelentős személyisége volt, aki akadémiai rangját és tudományos tevékenységét a magyar és a nemzetközi műemlékvédelem területén is maradandó nyomot hagyott. Munkássága nemcsak a tudományos közéletben, hanem a kulturális örökség megőrzésében és népszerűsítésében is kiemelkedő szerepet játszott.

Huszti József (1887-1954) a klasszika-filológia és a magyar humanizmus elismert szakértője volt, aki különösen Janus Pannonius életművének mélyreható elemzésével vívta ki magának a szakmai elismerést. Kutatásai révén jelentős hozzájárulást tett a magyar irodalom történetének megértéséhez és értékeléséhez.

Papp Viktor (1881-1954) zenekritikus, zenetörténész és irodalmár kiemelkedő szerepet játszott a zenei kultúra népszerűsítésében. Munkássága során elkötelezetten támogatta a zene iránti érdeklődés növelését és a zenei értékek széleskörű megismertetését.

Rapaics Raymund (1885-1954) a magyar növényföldrajz és történeti botanika úttörője, akadémikus, akinek művei a magyar Alföld ősi növényvilágát mutatják be részletesen.

A szerzői jogi védelem Magyarországon a szerző halálát követő hetven évre terjed ki. Ezt követően a művek közkinccsé válnak, ami azt jelenti, hogy szabadon másolhatók, terjeszthetők és feldolgozhatók. Ezt a tájékoztatást az Országos Széchényi Könyvtár tette közzé.