Jelenlegi helyzetünk alapján úgy tűnik, hogy év végére a főváros pénzügyi válságba kerülhet - állítják a szakszervezeti képviselők.

Október végén újabb 6,2 milliárd forintot vontak el a főváros költségvetéséből. A szolidaritási hozzájárulás havi részletének levonása után Karácsony Gergely a helyzetet "a halálos döfésnek" nevezte, és figyelmeztetett, hogy a közszolgáltatások fenntartása a jelenlegi színvonalon már nem lehetséges. "Eddig 46 milliárd forintot vontak el Budapesttől, míg az állam mindössze 22 milliárd forintot biztosít az összes kötelező feladatunkra" - írta a főpolgármester. A pénzügyi válsághelyzet miatt csütörtökön a városházán találkozik a demonstrációs és sztrájkbizottsággal, hogy megvitassák a kialakult helyzetet.

A tárgyalást Karácsony indította el azzal a céllal, hogy a szakszervezetek részvételével átbeszéljék, "milyen módon és milyen eszközökkel állhatunk ellen a város működőképességét fenyegető kormányzati sarcpolitikának". A fővárosi cégek és intézmények dolgozóit képviselő bizottság hangsúlyozta, hogy ha az egyeztetés során nem kapnak kielégítő válaszokat a felmerülő kérdéseikre, akkor minden rendelkezésükre álló eszközt, beleértve a munkabeszüntetést is, készek bevetni. Ezért, ha a mai tárgyalás nem vezet megállapodáshoz, a fővárosban sztrájk várható.

Kiss Ambrus főigazgató nemrégiben kifejtette, hogy a folyamatos kormányzati elvonások következtében mindössze hárommilliárd forint maradt a főváros költségvetésében. Ennek következtében...

Kérdésessé vált, hogy a decemberi munkáért járó bérek kifizetése január elején zökkenőmentesen megtörténik-e, különösen 27 ezer fővárosi munkavállaló esetében.

A helyzet válságos, mivel a főváros év végére pénzügyi csődbe kerülhet. A gazdasági stabilitási törvény értelmében ugyanis nem engedélyezett, hogy a jövő évi költségvetésbe átvigyék a jelenlegi folyószámlahitelt, amely körülbelül 55 milliárd forintot tesz ki. Ezt az összeget sürgősen vissza kell fizetni, különben nem lesz lehetőség újabb hitelkeret megnyitására 2026-ra. Ez különösen aggasztó, mivel az önkormányzati finanszírozás szempontjából a január és február hónapok általában gyenge bevételeket produkálnak, így ezekből a forrásokból kell fenntartani a főváros működését, amíg a közhatalmi bevételek megérkeznek. Ezek a bevételek zömmel a helyi iparűzési adóból származnak, amelyet a vállalkozások többsége három részletben fizet, az első esedékessége március 15-én van.

Karácsony Gergely, a főváros vezetője a sajtónyilvános ülésen megjegyezte, hogy „a szakadék peremén állunk”. Az év végéig mindössze 30 milliárd forintnyi bevétel várható a főváros számára, és a kötelező feladatok finanszírozását segítő központi normatív támogatás, amely körülbelül 6 milliárd forintot képvisel, még mindig nem érkezett meg a számlákra. Az év hátralévő időszakában Budapestnek összesen 66,5 milliárd forintnyi kiadása van, figyelembe véve, hogy a kormány folytatja a szolidaritási hozzájárulás levonását.

Év végére várhatóan 36,87 milliárdos hiány keletkezik, ami jogszabályellenes, hiszen ennek a számnak legalább nullán kellene állnia.

A legrosszabb forgatókönyvben tehát csődbe megy a főváros.

Karácsony Gergely számára a kormánnyal való megállapodás nyár elején reális politikai célként jelent meg. A kormány világossá tette, hogy a közszolgáltatások zavartalan működésének biztosítása kiemelt prioritás, és azt kérték, hogy a főváros gazdálkodását a kormány megbízásából alaposan átvilágítsák. A főpolgármester szerint ez valójában már másodszor történik meg, mintha az Állami Számvevőszék feladatát végeznék el. "Bárhány átvilágítást is végezhetünk, a számok nem igazolják a helyzetet" - jelentette ki Karácsony, aki hangsúlyozta, hogy több bírósági döntés is alátámasztja érvelésüket (a perek jelenlegi állásáról részletesebben az alábbi cikkünkben olvashatnak).

Bár a bértárgyalások ideje elérkezett volna a szakszervezetekkel, Karácsony szerint most egy sokkal súlyosabb kérdés áll fenn: vajon lesz-e bér januártól? Figyelmeztetett, hogy senkinek sem ajánlja, hogy magára haragítsa a 27 ezer fővárosi munkavállalót. Ők tisztában vannak azzal, hogy milyen következményekkel járhat, ha a közszolgáltatások leállnak. Ezt a veszélyt hangsúlyozta a júniusi akció is, amikor tíz percre szimbolikusan megállították a budapesti tömegközlekedést.

Egy sikeres tárgyaláshoz mindig két fél szükséges. Ha a kormánnyal való egyeztetés nem valósulhat meg, akkor a Budapest-család munkatársaival fogunk leülni, hogy közösen keressük a megoldásokat.

„Kérlek, színesítsd meg a mondandódat!” – kérte a főpolgármester.

Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke kifejtette, hogy a kezdeményezett folyamat célja a közelgő helyzetre való felkészülés. Szerinte elképzelhetetlen, hogy a főváros működése leálljon, mivel ez az egész ország életét megakasztaná. Jelenleg a helyzet nemcsak hogy bizonytalan, hanem szinte lehetetlennek tűnik, ami elfogadhatatlan, hiszen családok sorsa forog kockán. Naszályi úgy véli, hogy a probléma messze túlmutat Budapest határain, és széleskörű következményekkel járhat az egész ország számára.

A szakszervezetek vezetői kifejezték támogatásukat a tárgyalások iránt, és reménykednek abban, hogy sikerül megoldást találniuk a kialakult helyzetre. Emellett arra ösztönözték Karácsonyt, hogy folytassa a párbeszédet a kormányzat képviselőivel, mivel a probléma megoldása túlmutat az önkormányzati kereteken. Felmerült egy olyan javaslat is, hogy minden fővárosi épületre helyezzenek gyászlobogót, amíg fennáll a veszély, hogy 27 ezer ember munkája veszélybe kerül.

A sztrájkbizottság döntéseiről rövidesen tájékoztatják a sajtót.