Az Európai Unió jövedéki adóemelést tervez, ami Magyarországon akár 3000 forintos árat is jelenthet egy doboz cigaretta esetében.

A magyar termelők körében komoly aggodalmat váltott ki az Európai Bizottság által javasolt jövedéki adóemelés a dohány- és nikotintermékekre vonatkozóan.

Czibulya Norbert, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének (MADOSZ) alelnöke figyelmeztetett, hogy ha az Európai Bizottság (EB) által javasolt jelentős jövedéki adóemelés életbe lép, akkor a hazai dohánytermelés drámaian visszaeshet, akár a felére is, mindössze 1-2 éven belül. A tervezett intézkedések következményeként a szakértők előrejelzései szerint a cigaretták ára Magyarországon várhatóan 3000 forintra nőne, ami komoly kihívás elé állítaná a helyi piacot.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett statisztikák alapján 2023-ban Magyarországon összesen 2569 hektáron folyt dohánytermesztés, amelyből körülbelül 4000 tonna termést takarítottak be és juttattak el a felvásárlókhoz és fermentáló üzemekhez. Tavaly azonban a terület kiterjedése majdnem 3000 hektárra nőtt, köszönhetően az átlagosan 20%-os felvásárlási árnövekedésnek - mondta el Czibulya Norbert. Aggasztó, hogy a gazdálkodásra alkalmas terület fele is gyorsan eltűnhet a szigorú szabályozások következtében. A tavalyi kedvező trend ellenére az ágazat már az utolsó egy évtized során is csökkenésnek indult, hiszen 2015-ben még több mint 4700 hektáron folyt a dohánytermelés, amelynek során a terméshozam közel 8000 tonnát ért el. Érdekes, hogy az ágazat jövője és fenntarthatósága komoly kérdéseket vet fel a jelenlegi piaci és szabályozási környezet tükrében.

Mindössze egy évtized leforgása alatt a művelésre alkalmas területek körülbelül 40%-a, míg a megtermelt mennyiség felének megfelelő része eltűnt.

Minden dolognak alapvetően két fő oka van - fejtette ki az alelnök. Az egyik ok, hogy a hazai termelői közösség elöregedett, és a fiatalok nem igazán lépnek a helyükre, így számos terület egyszerűen kiszorul a termelésből. Továbbá, 2015-2016-tól kezdődően az Európai Unióban véget ért a dohánytermesztés támogatása. A gazdák csupán hazai forrásokból tudnak szubvenciót szerezni, de az uniós rendelkezések értelmében ennek összege évről évre csökkenni fog. Ennek következtében a termelés folyamatosan csökken. Ebben a helyzetben érkeztek hozzánk több olyan termelői vélemények, akik aggodalmukat fejezték ki a hazai termelés jövőjével kapcsolatban.

A legfrissebb információk alapján az Európai Bizottság jelentős emelést tervez a jövedéki adók terén a dohánytermékekre vonatkozóan. A hagyományos cigaretták esetében az adó mértéke ezer szálra vetítve a jelenlegi 90 euróról drámaian, közel 220 euróra nőne. A már vágott dohány levelek, azaz a fogyasztási dohány esetében a kilogrammonkénti adó 60 euróról 215 euróra ugrana. A szivarok és szivarkák adója szintén elképesztő mértékben emelkedne, hiszen ezer szálanként a 12 eurós díj helyett 144 eurót kellene fizetni, ami közel 1100 százalékos növekedést jelent. Ráadásul a jövedéki adók emelése nem csupán a hagyományos termékekre vonatkozik, hanem kiterjed a modern nikotintermékekre is, mint például a hevítéses dohánytermékek, nikotinpárnák és e-cigaretták.

Az elképzelések szerint a hazai termelést érintő negatív tényezők között szerepel, hogy a magas dohánytartalmú termékek esetében az illetékek jelentősen emelkednének. Ez nem csupán azt jelenti, hogy a piac egyre inkább az új típusú, dohányleveleket alig tartalmazó termékek felé orientálódna, hanem azt is, hogy a dohánylevelek iránti kereslet, valamint a termesztés iránti igény erőteljesen csökkenne egy ilyen piaci környezetben – fejtette ki az alelnök.

Czibulya Norbert hozzátette, hogy itthon két típusú dohányt termesztenek: az egyik a Virginia, amelyet géppel, amíg a Burley változatot hagyományos, azaz a sokak által ismert szabad levegőn, felfüggesztve szárítják. A termesztés mindkét esetben komoly élőmunkát igényel. Jelenleg az ágazat az alkalmi foglalkoztatottakat is számolva évente körülbelül 20 ezer embernek ad munkát. Probléma, hogy

A hazai mezőgazdasági tevékenység jelentős része, körülbelül 80-85 százaléka, a Szabolcs-Szatmár-Bereg térségében összpontosul. Az itt élő munkavállalók többsége alacsonyabb iskolai végzettséggel bír, ami azt jelzi, hogy elengedhetetlen lenne számukra olyan munkahelyek biztosítása, amelyek fenntartható megélhetést kínálnak.

- jegyezte meg az alelnök.

Senki sem vonja kétségbe a módosítás célját, amely a társadalom javítását szolgálja, de remélhetőleg az uniós döntéshozók is észreveszik, hogy az előterjesztett tervek összességében nem életképesek, és bizonyos területeken komoly károkat okozhatnak - mondta Czibulya Norbert. Az utóbbi hetek során Olaszország, Görögország és Románia is kifejezte ellenvetését, míg Portugália és Svédország határozottan "elfogadhatatlannak" tartotta az elképzeléseket.

A közép-kelet-európai országok számára kiemelkedően fontos kérdés a dohányipar jövője, hiszen a francia székhelyű Reportlinker 2023-as adatai alapján a Népszava összesítése szerint az európai dohánytermelés körülbelül egynegyedét négy régióbeli ország, nevezetesen Lengyelország, Horvátország, Magyarország és Bulgária biztosítja. Érdemes megemlíteni, hogy a hazai termelés csupán az európai piac 3,5 százalékát képviseli. Az említett országokban a dohányipar nemcsak gazdasági szempontból jelentős, hanem az alacsonyabb képzettségű munkaerő számára is munkalehetőségeket teremt, így hozzájárul a helyi közösségek foglalkoztatottságához.