Június közepén a parlament várhatóan fontos döntést hoz az ellehetetlenítési törvény kapcsán.
Jövő kedden kerül napirendre az Országgyűlésben a "közélet átláthatóságáról" elnevezésű törvényjavaslat, amely valójában a kormánykritikus sajtó és civil szervezetek megfélemlítésére és ellehetetlenítésére irányul. Kövér László, a házbizottság elnöke, a csütörtöki ülés során benyújtotta a jövő heti napirend tervezetét, amely már elérhető a parlament hivatalos honlapján is. A tervek szerint kedden este zajlik majd a törvényjavaslat általános vitája, ahol Halász János, az előterjesztő, valamint a kormány és a parlamenti frakciók képviselői is kifejthetik álláspontjukat. Azonban, ahhoz, hogy az indítvány a parlament elé kerüljön, előbb az igazságügyi bizottságnak tárgysorozatba kell vennie azt. A Telex emlékeztetett arra, hogy ez hétfő reggel valószínűleg meg fog történni, hiszen Vejkey Imre, a KDNP képviselője, már összehívta a bizottság ülését hétfő 10 órára. A parlament honlapján található ülésterv alapján az Országgyűlés június 10-én, a hét elején szavazhat a vitatott törvényjavaslatról.
Feltéve persze, hogy a Fidesz-KDNP nem tervez már a jövő hét elején kivételes eljárás keretében átpréselni a javaslatot, ahogyan azt az elmúlt években már többször megfigyelhettük. Jelenleg nem érkezett ilyen információ a lapunkhoz, de ha mégis így alakulna, akkor a házszabály értelmében legkorábban jövő kedden szavazhat a parlament az indítványról. Az alaptörvény alapján Kövér Lászlónak öt nap áll rendelkezésére a törvény aláírására és a köztársasági elnöknek való megküldésére. Ezt követően Sulyok Tamásnak szintén öt napja van, hogy átnézze, megfontolja, aláírja és kihirdesse az új jogszabályt. Általában azonban a jogalkotás nem húzódik el ennyire; például márciusban Sulyok Tamás csupán néhány órával a füstgyertyás parlamenti szavazást követően máris aláírta a gyülekezési törvény szigorítását, amellyel lényegében betiltották a Pride-ot.
Az ellehetetlenítési vagy üldözési törvény, hivatalos nevén átláthatósági törvény, a tervek szerint június közepén fog életbe lépni, mindössze három nappal a kihirdetése után. A Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal döntése alapján, ha egy külföldről támogatott szervezet tevékenysége a magyar szuverenitást veszélyezteti, a hivatal javaslatot tehet arra, hogy a kormány jegyzékbe vegye ezt a szervezetet. Ennek következményeként az érintett szervezet nem gyűjthet adó 1 százalékot, és köteles minden támogatója részéről olyan nyilatkozatot kérni, amelyben igazolják, hogy a támogatásuk nem külföldi forrásból származik, mindezt "teljes bizonyító erejű magánokiratba" kell foglalni. A törvény értelmében minden külföldről érkező pénz potenciális veszélyt jelent a szuverenitásra, így még a nyílt pályázatokon elnyert összegek is gyanút kelthetnek. Ha kiderül, hogy egy szervezet külföldi támogatást fogadott el, a pénzmosás elleni hatóság a támogatás összegének 25-szörösét bírságként kiszabhatja.
