Két új dinoszauruszfajt fedeztek fel a kutatók, amelyek izgalmas hozzájárulást jelentenek a dinoszauruszok sokszínűségének megértéséhez.

Egy nemzetközi kutatócsoport két új dinoszauruszfajt azonosított, amelyek egykor a Hátszegi-medencében éltek. Az egyik faj különösen nagyméretű, ami új perspektívát nyújt az erdélyi dinoszauruszokkal kapcsolatos korábbi elképzelésekhez képest - tájékoztatta az MTI-t Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Egyetem kutatója.

A Bukaresti Egyetem, a Museum für Naturkunde Berlin és az University College London szakembereiből álló kutatócsoport által most azonosított két faj a Petrustitan hungaricus és az Uriash kadici nevet kapta. Ezek a sauropoda dinoszauruszok alrendágához tartoznak, a titanoszauruszok családjába, melyek négy lábon járó, hosszú nyakú növényevők voltak.

A Bukaresti Egyetem legfrissebb közleménye szerint a két újonnan felfedezett faj leírása mérföldkőnek számít a 70 millió évvel ezelőtt élt európai dinoszauruszok sokszínűségének tanulmányozásában. E felfedezés nem csupán új részleteket tár fel az állatok életkörülményeiről és egymás mellett éléséről, hanem hozzájárul a régió ősi ökoszisztémájának megértéséhez is. Ezzel a két új fajjal együtt már négy titanoszaurusz faj ismeretes a valaha szigetként létező Hátszegi-medencéből, gazdagítva ezzel a terület dinoszauruszokkal kapcsolatos örökségét.

Az új fajok leírását a Journal of Systematic Palaeontology című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban ismertették a kutatók. Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Egyetem Geológiai és Geofizikai Karának oktatója és kutatója, a tanulmány társszerzője az MTI-nek elmondta: a két új faj leírása önmagában is fontos, de ennél is érdekesebb az, hogy az Uriash kadici nagytermetű volt.

A Hátszegi-medence területén felfedezett erdélyi dinoszauruszok esetében a tudósok egyértelműen arra jutottak, hogy ezek a lények szigeti törpedinoszauruszok voltak. A szigetvilág sajátos környezeti feltételei következtében a testméretük jelentősen csökkent. "A nagytestű növényevők mérete a szigeti élőhelyeken kisebbé válik, mivel az ilyen környezetben korlátozottabb a rendelkezésre álló élelem és élőhely, ami arra ösztönzi az állatokat, hogy alkalmazkodjanak" - fejtette ki Csiki-Sava Zoltán. Hozzátette, hogy a térség eddigi dinoszaurusz-leletei jól illeszkednek a szigeti törpenövés elméletéhez, hiszen jelentősen kisebbek, mint nyugat-európai rokonaik.

A legutóbb bemutatott Petrustitan hungaricus példányok mérete – amely 3-4 méterre rúg – lényegében megegyezik azzal, amit Nopcsa Ferenc felfedezett a Magyarosaurus dacus esetében. Ezzel szemben az Uriash kadici egy sokkal impozánsabb lény lehetett: hossza 9-11 méter, súlya pedig 8-9 tonna, ami a nyugat-európai dinoszauruszok között is kiemelkedőnek számít – osztotta meg a szakértő. Elmondta, hogy a kutatók hipotézise szerint a nagytestű faj méretének stagnálása annak tudható be, hogy a területen már léteztek kisebb növényevők, ami betöltötte az ökológiai rést. Megjegyezte, hogy a tudósok eddig is sejtették, hogy a Hátszegi térségben nagyobb dinoszauruszok is megfordultak.

„Nem csupán azt sikerült bizonyítanunk, hogy egy ilyen hatalmas méretű állat valaha létezett, hanem azt is, hogy azok maradványai hosszú időn, akár millió éven át jelen voltak” – emelte ki a geológus. Hangsúlyozta, hogy az egykori Hátszegi-sziget 7-8 millió éven keresztül létezett, miközben különböző faunák váltották egymást, és mindegyikben felbukkant a nagytermetű állat. Csíki-Sava Zoltán véleménye szerint a felfedezés rávilágít arra, hogy a szigeti evolúció sokkal bonyolultabb volt, mint ahogyan azt korábban feltételezték.

Ahogy említették, a kutatásuk során régi felfedezések újragondolására törekednek. A Petrustitan hungaricus maradványait Nopcsa Ferenc fedezte fel még 1906 előtt, és a londoni természettudományi múzeumban található példányok alapján határozták meg új fajként. Az Uriash kadici név Kadic Ottokár horvát származású magyar geológus tiszteletére került bevezetésre, aki 1909 és 1915 között végzett ásatásokat Hátszegen, ahol rábukkant azokra a csontokra, amelyek ma a budapesti Földtani Intézet gyűjteményét gazdagítják. A kutatócsoport ezeket az ősi maradványokat más csontokkal vetette össze, és így sikerült megállapítaniuk, hogy a megfigyelt különbségek alapján új fajként lehet őket definiálni.

A Hátszegi-medencében jelenleg is zajlanak kutatások, az elmúlt években Botfalvai Gábor, az ELTE őslénytani tanszékének munkatársa által vezetett magyarországi geológusokkal közösen tártak fel maradványokat, melyeket még jelenleg is tanulmányoznak. "Elképzelhető, hogy abból az anyagból még lesznek új dinoszauruszfajok" - mondta Csiki-Sava Zoltán. A Hátszegi-medencét szinte teljesen lefedő Hátszegvidéki Nemzetközi UNESCO Geopark vonzáskörzetében számos őslénytani lelőhely található. 2004 óta védett terület, 2005-ben nyert felvételt az UNESCO védnöksége alatt lévő Európai Geoparkok listájára.