A zöldülő gazdaság számos izgalmas lehetőséget és kihívást kínál, amelyek formálják jövőnket. A fenntarthatóságra törekvés új iparágakat és innovatív megoldásokat generál, amelyek nemcsak a környezet védelmét szolgálják, hanem gazdasági növekedést is elős

Meddig tartható fenn a kapitalizmus logikájára épülő gazdasági növekedés, és milyen következményekkel jár ez a világ népességének folyamatos gyarapodásával és a technológiai fejlődés által generált növekvő energiaigénnyel? Ezek a kérdések, valamint a digitalizáció kettős hatásai és a marketing szerepe a gazdaságban, mind olyan kihívások, amelyeket az ELTE Savaria Egyetemi Központban megrendezett tudományos tanácskozás előadói vizsgáltak. A rendezvény célja, hogy mélyreható párbeszédet kezdeményezzen a jövő gazdasági modelljeiről és a fenntartható fejlődés lehetőségeiről.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, mint európai egyetemi szövetségek aktív tagja, elkötelezett a fenntarthatóság ügyének előmozdítása mellett. E cél érdekében kutatási és oktatási programokat, valamint különböző intézményi és kari kezdeményezéseket indít. Darázs Lénárd általános rektorhelyettes köszöntőjében is hangsúlyozta ezt a fontos szemléletet, amely irányvonalat követve az egyetem az innováció és a környezettudatosság terén is kiemelkedő szerepet kíván betölteni.

A 21. század egyik legnagyobb kihívása abban rejlik, hogy olyan fejlődési irányokat találjunk, amelyek képesek ötvözni a környezeti fenntarthatóságot, a társadalmi igazságosságot és a gazdasági növekedést - emelte ki Kovács László, az ELTE Társadalomtudományi Kar Közgazdaságtudományi Intézetének megbízott igazgatója. A TÁTK Üzleti Kommunikáció és Marketing Tanszék, valamint a Zöld Gazdaság és Gazdaságetika Kutatócsoport által szervezett harmadik konferencia célja éppen az volt, hogy hozzájáruljon ezen komplex kihívások megoldásához.

A megnyitón Cseri József, a Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke adott átfogó képet a fenntarthatósággal kapcsolatos globális és hazai kihívásokról. Az elnök szerint olyan problémákkal kell szembenéznünk, amelyek az egész emberi civilizáció fennmaradását fenyegetik. Emlékeztetett rá, hogy a kapitalizmus logikája már a 19. század elejétől növekedéskényszert diktál, és bár a tudományos diskurzusban már régen megjelent a nem-növekedés gondolata, ez a koncepció társadalmi szinten még messze nem mondható elfogadottnak. Kitért a túlnépesedés, a növekvő energia- és nyersanyagigény, a szennyezőanyag-kibocsátás, valamint a rohamos digitalizáció jelentette kockázatokra, illetve bírálta a marketing túlzott térhódítását.

Cseri József hangsúlyozta Európa kulcsszerepét a környezetvédelem terén, miközben az autóipar kihívásaira is rávilágított. Figyelmeztetett arra, hogy a kibocsátás-csökkentés és más idealista célok csak akkor lehetnek hatékonyak, ha azokat olyan módon valósítjuk meg, amely hosszú távon is fenntartható alternatívát biztosít az iparági szereplők számára. Ahhoz, hogy elkerüljük a pesszimista forgatókönyvekben 2040-2050-re előrejelzett környezeti katasztrófát, nemcsak új technológiákra van szükség, hanem egy újfajta szemléletmódra is, amely a fenntarthatóságot helyezi a középpontba.

Darázs Lénárd plenáris előadásában hangsúlyozta, hogy a folyamatosan bővülő adatmennyiségek és a digitális átállás új perspektívákat nyitnak meg az adatkezelés területén. A rektorhelyettes véleménye szerint a kutatás-fejlesztési pályázatok is jól tükrözik, hogy a digitalizáció és a fenntarthatóság váltak a középpontba, amikor a fejlesztési források elosztásáról van szó.

Egy friss felmérés eredményei alapján kiderült, hogy 2030-ra az európai villamosenergia-fogyasztás 5 százalékát kizárólag a mesterséges intelligencia (MI) és az adatgazdaság fogja lekötni. Miközben az Amazon, a Microsoft és a Google elkötelezték magukat amellett, hogy MI-hez kapcsolódó infrastruktúráikat megújuló energiaforrásokkal üzemeltetik, ez a vállalás a jövőbeli körülmények változásával átértékelődhet. Így felmerülhet a fosszilis energiahordozók újbóli alkalmazásának lehetősége is.

A rektorhelyettes véleménye szerint kedvező jelek mutatkoznak az MI szerepvállalásával kapcsolatban a fenntarthatóság terén. Az mesterséges intelligencia hozzájárulhat az energiahatékonyság fokozásához, az élelmiszerpazarlás mérsékléséhez, sőt, a személyes és ipari energiafogyasztás optimalizálásához is. A digitalizáció tehát nem csupán kihívásokat, hanem új lehetőségeket is kínál. Darázs Lénárd megjegyezte, hogy a legnagyobb gondot jelenleg az adatinfrastruktúrák fenntartható működtetése és energiaigényük jelenti. Ha nem sikerül megtalálni a megoldást az adatgazdaság és az energiaigény közötti ellentmondásra, akkor az egyik terület fejlődése stagnálni fog.

A konferencia következő részében nyolc különböző szekcióban közel negyven izgalmas előadás zajlott, amelyek a zöld üzleti gondolkodás sokszínű aspektusait boncolgatták. A résztvevők betekintést nyertek a fenntartható fogyasztói magatartás különféle dimenzióiba, valamint a turizmus és városfejlesztés zöld megközelítéseibe. Kiemelték az élelmiszeripar és mezőgazdaság előtt álló kihívásokat, továbbá a körforgásos gazdaság és a kritikus nyersanyagok témakörét is megvitaták. Emellett a résztvevők felfedezhették Ausztria, Szlovénia, Grúzia, Libanon és a közép-ázsiai országok fenntarthatósági gyakorlatait, amelyek inspiráló példákként szolgáltak a jövőbeli fejlődéshez.