Az élelmiszer-árrésstop jogi megközelítése a boltok számára izgalmas és összetett téma. Az árrésstop bevezetése célja, hogy megakadályozza az élelmiszerárak indokolatlan emelkedését, különösen válsághelyzetekben. Jogi szempontból a boltoknak figyelembe ke
Újabb rendelettel szabályozza a magyar kormány az élelmiszerárakat, ami a korábbi árstoppal ellentétben mind a gyakorlati alkalmazhatóság, mind a jogi kérdések tekintetében rengeteg kérdést vet fel a vásárlók és a boltok szemszögéből egyaránt.
Cikkünk keretein belül most bemutatjuk a 2025-ös árrésstop leglényegesebb részleteit. Ezen kívül felkerestünk egy ügyvédet is, hogy jogi szempontból is átfogó képet nyerjünk a nemrégiben életbe lépett kormányrendeletről.
Árstop vagy árrésstop? Két fogalom, de hatásuk ég és föld! Míg az árstop a termékek árának maximálását célozza, az árrésstop a profitmarginok korlátozására irányul. Fontos, hogy tisztában legyünk e két intézkedés közötti eltéréssel, hiszen nem mindegy, hogyan érinti a piacot és a fogyasztókat!
Lépjünk is bele a fogalmak világába, hiszen bár az új rendeletet sokan árstopként emlegetik, a korábbi élelmiszerárakat szabályozó intézkedések fényében, valójában most az árrésstopról van szó.
A két fogalom között lényeges eltérések figyelhetők meg, amelyek a lakosság körében komoly zűrzavart keltettek.
Ez alaposabban megbonyolítja a számításokat, különös tekintettel arra, hogy az árrés nem egyenlő a teljes haszonnal, hiszen a vállalkozások gyakorlatilag ebből fedezik az olyan költségeket, mint például a rezsi, a munkabérek és az egyéb kiadások.
Az árrésstopra vonatkozó 42/2025. (III. 11.) számú kormányrendelet 2025. március 11-én került publikálásra a Magyar Közlönyben, és március 17-től érvénybe is lépett. Fontos megjegyezni, hogy a rendelet 2025. május 31-én automatikusan hatályát veszti, hacsak nem születik döntés a meghosszabbításáról.
A rendeletben külön meghatározás vonatkozik az árrés definíciójára. Ennek értelmében a kereskedők a kisebbítendő tag és a kivonandó tag különbözetét, illetve annak a beszállítói kedvezménnyel növelt összegét tekinthetik árrésnek.
Jogilag az érintett kifejezések a következők:
Az alkalmazott árrés mértékét úgy kell kalkulálni, hogy az legfeljebb 10 százalékos lehet és nem haladhatja meg a 2025. januárjában mért átlagos árrést.
Ha a kereskedő olyan terméket kínál, amely január során még nem szerepelt a választékában, akkor a 10 százalékos maximális korlát mellett a rendelet életbe lépése előtt utoljára alkalmazott havi árrés mértékét kell figyelembe venni.
A törvény betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, és a szabálytalanságokat büntetéssel sújtja, aminek a mértéke akár 5 millió forint is lehet.
A rendelet egyértelműen meghatározza, hogy mely kereskedők tartoznak az árrésstop hatálya alá.
Azoknak kell alkalmazni az új jogszabályokat, akik a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében a 47.11 "Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem" főtevékenységgel rendelkeznek, és nettó árbevételük 2023-ban meghaladta az 1 milliárd forintot.
Ebben a kategóriában minden országos bolthálózat megtalálható, de különösen a kisebb helyi üzleteknek érdemes fokozott figyelmet fordítani a változásokra. A szabályozás hatásai őket is érinthetik, amennyiben a felsorolt feltételek teljesülnek.
A kormányrendelet 1. mellékletében részletesen felsorolják azokat a termékeket, amelyek esetében árrésstopot kell bevezetni. A megnevezett termékek a következőek:
Bár a jogszabályok egyértelműek, a gyakorlat azt mutatja, hogy főleg a kisebb kereskedők és boltok esetében nehézségeket okoz az alkalmazás.
Mivel a fogyasztóvédelmi hatóság még a véletlen kihágásokat is büntetéssel sújtja, ezért felkértünk egy budapesti ügyvédet, Dr. Barazutti Bálintot, hogy foglalja össze jogi szempontból azokat a tudnivalókat, buktatókat és egyéb fontos részleteket, amelyek az élelmiszer árrésstop kapcsán fontosak lehetnek a boltok számára:
Az árrésstop részletszabályait tartalmazó, az élelmiszerárak csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 42/2025. (III.11.) Korm. rendelet értelmező rendelkezései közül kiemelendő, hogy csupán azon üzletek minősülnek kereskedőnek, melyek 2023. évre vonatkozó nettó árbevétele meghaladta az egymilliárd forintot. Ezen nettó árbevételbe viszont a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény értelmében nem csupán a számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevételét, de a helyi adókról szóló törvény szerinti nettó árbevételt, illetve a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény hatálya alá tartozó kisadózók bevételét is bele kell számítani, így kisebb élelmiszerboltok is könnyen elérhetik ezen egymilliárd forintos összeghatárt.
A kereskedők számára, akik az árrésstop szabályozásának hatálya alá esnek, elengedhetetlen, hogy maximálisan betartsák a vonatkozó előírásokat. E rendelet értelmében a hatóságok számára számos szankció alkalmazása válik lehetővé:
A fogyasztóvédelmi hatóság az árrés megsértése esetén termékkategóriánként ötmillió forint bírságot szabhat ki. Amennyiben sajátmárkás termék árrésének megsértését érzékeli a hatóság, úgy sávos szankció alkalmazható, legfeljebb tíz százalékponttal történő túllépés esetén ötszázezer forint, tíz és ötven százalékpontos túllépés között egymillió forint, ötven százalékpont feletti túllépés esetén kétmillió forint bírság szabható ki.
A rendelet értelmében, ha készlethiányt észlelnek, akkor szankciók alkalmazása válik szükségessé. Ennek keretében a bírság mértéke a hiány mértékétől függ: 10%-ot meg nem haladó hiány esetén ötszázezer forint, 10-50% közötti hiány esetén egymillió forint, míg 50%-ot meghaladó hiány, vagy a vásárlók megfelelő kiszolgálásának hiánya esetén a bírság kétmillió forintra rúghat.
Ha a fogyasztóvédelmi hatóság súlyos jogsértést észlel, akkor jogában áll felfüggeszteni az üzlet vagy az online kereskedő tevékenységét egy naptól egészen fél évig terjedő időszakra. Amennyiben a jogsértések újból előfordulnak, úgy a korábban említett büntetések megduplázódhatnak, sőt, akár naponta többször is kiszabhatók.
