A TAJ-szám védelme érdekében alkalmazott maszkolási eljárás, a VIPGuard rendszer, valamint a magánszolgáltatók által biztosított műtéti eszközök egyedi megoldásokat kínálnak a biztonság és a minőség terén.
Már áprilisban elkészült, de csak most hozták nyilvánosságra Ruszin-Szendi Romulusz zsírleszívásának KEHI-vizsgálati jelentését. A vizsgálatot még Gulyás Gergely rendelte el, miután a Bors megszellőztette, hogy a volt vezérkari főnök, jelenleg a Tisza Párt szakértője plasztikai műtétre feküdt be a Honvédkórházba.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal friss jelentése egyértelműen rögzíti a tényeket, köztük a magánzsírleszívás pontos időpontját is: 2022. április 14. A dokumentumban szereplő megállapítások szerint Ruszin-Szendi törvénytelen módon, közpénzből részesült a beavatkozásban, amelynek költsége 1,2 millió forint volt, és ezt a Honvédkórház finanszírozta. A körülbelül négyoldalas jelentés továbbá számos figyelemre méltó részletet tartalmaz. Kiderült, hogy a KEHI ellenőrzési tevékenységét jelentősen megnehezítette, hogy az Észak-Pesti Centrumkórház - Honvédkórház (ÉPC-HK) csak többszöri adatigénylés után szolgáltatott adatokat, ráadásul ezek gyakran hiányosak voltak, és sok esetben konkrét részletek nélkülözésével érkeztek.
Kiderült, hogy a kórház igazgatója maga jelezte a KEHI-nek: a vezérkari főnökön végrehajtott egészségügyi beavatkozás esztétikai jellegűnek számít. Ez azt jelenti, hogy az Egészségbiztosítási Alap nem állja a költségeit, így Ruszin-Szendi Romulusznak mindenképpen saját zsebből kellett volna fedeznie a kiadásokat.
Megállapították azt is, hogy "a volt vezérkari főnök érdemi befolyással rendelkezett a Honvédkórház ügyeire."
A beavatkozás előzményei között szerepel, hogy a volt vezérkari főnököt a Honvédkórház keretein belül működő, a védett személyek, állami vezetők és más kiemelt egyének egészségügyi ellátását koordináló Speciális Rendeltetésű Centrum orvosa irányította át az Általános Sebészeti Osztályra, ahol a műtétet végrehajtották. A Speciális Rendeltetésű Centrum orvosa hivatásos státuszban dolgozott, míg a műtétet végző orvos honvédelmi alkalmazotti jogviszonnyal rendelkezett. Ezen kívül a műtétet végző orvos plasztikai sebészként tevékenykedik egy fővárosi magánegészségügyi intézményben is.
- olvasható a jelentésben.
A beavatkozás során használt eszközöket illetően a Honvédkórház nem tudott korszerű, az egészségügyi beavatkozásokhoz szükséges felszereléssel szolgálni. Csak egy húsz éves, saját bevallása szerint is elavult berendezés állt a rendelkezésére.
A volt vezérkari főnök esetében a beavatkozást nem a kórház saját berendezésével hajtották végre, hanem egy olyan eszközzel, amely éppen a beavatkozás időpontjában állt rendelkezésre a Honvédkórházban, és ingyenes kipróbálásra volt átadva.
Az eszközt ugyanaz a magánegészségügyi intézmény biztosította a Honvédkórház számára, amelyik a volt vezérkari főnök egészségügyi beavatkozását is végrehajtotta, és ahol a plasztikai sebészeti szakértelemmel rendelkező orvos is dolgozik. Az eszköz kipróbálására vonatkozó javaslatot is ő tette. A Honvédkórház azonban nem tudott információt adni arról, hogy az eszközt más egészségügyi beavatkozásokhoz használták volna, így megállapítható, hogy kizárólag a szóban forgó beavatkozás során alkalmazták - derítette ki a KEHI.
A Honvédkórház főigazgatója által tett nyilatkozat alapján a beavatkozás a kórház betegnyilvántartó rendszerén belül egy speciális VIPGuard rendszerbe került rögzítésre. Ez a rendszer titkosított formában kezeli és tárolja az egészségügyi, valamint a kapcsolódó személyes adatokat. Az eljárás során az érintett személy TAJ számát is "maszkosítják", hogy biztosítsák, hogy az egészségügyi beavatkozás ne legyen könnyen azonosítható.
A jelentés új dimenziót nyitott a büntethetőség kérdésében is. A KEHI álláspontja szerint a Honvédkórház döntéshozói, akik a vonatkozó szabályzatok egyértelmű előírásait figyelmen kívül hagyták, amikor nem követelték meg a beavatkozás térítési díjának megfizetését, ezzel a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) 376. §-a szerinti hűtlen kezelés gyanúját vetették fel. Amennyiben az eljárás során nyert információk alapján kiderül, hogy a térítési díj elmaradása a volt vezérkari főnök szolgálati helyzetével való visszaélés miatt történt, úgy a Btk. 441. §-a szerinti szolgálati visszaélés gyanúja is megjelenhet.
Kérdéseinkkel megkerestük a Honvádkórházat és a Belügyminisztériumot. Amint megérkeznek a válaszok, azonnal frissítjük a cikkünket.
Ez nem az első alkalom, hogy Magyar Péteréket érzékeny egészségügyi információkkal próbálták lejáratni. A Tisza Párt vezetőjéről már korábban is napvilágra került egy mentőzési esetlap, amelyet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hamisnak minősített. Emellett Magyar Péterrel kapcsolatban olyan hírek is felmerültek, miszerint a Honvédkórház VIP-osztályát vette volna igénybe, ami szintén megkérdőjelezhető forrásokra épül.
