Kína ambiciózus globális projektje, az Új Selyemút, egyre inkább megakadt, és számos kihívással néz szembe. A hatalmas infrastrukturális terv célja, hogy összekapcsolja Ázsiát, Európát és Afrikát, de a megvalósítás során felmerült nehézségek és geopolitik

A kínai hitelezés jelentős visszaesése, valamint a kínai forrásokból finanszírozott globális fejlesztések kudarcai és eladósodási problémái kedvezőtlen fényben tüntették fel az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezést, más néven az új Selyemutat. Ennek következtében a projekt lendülete erőteljesen csökkent.

A kínai Egy Övezet, Egy Út (Új Selyemút) kezdeményezés, amely 2013-ban indult, az utóbbi években nem éppen a tervezett lendülettel halad. A kezdeti fellendülés után, 2019-től kezdve a projekt komoly kihívásokkal nézett szembe, és az elmúlt időszak nehézségeket hozott magával.

A kezdeményezéshez csatlakozott tagok egy részénél a beruházások visszaesése volt tapasztalható 2023-ban, amikor az építési beruházásoknál a második legalacsonyabb növekedési évet regisztrálták.

Ez különösen fontos, tekintve, hogy az építkezések, mint például az autópályák vagy a hatalmas stadionok, a beruházások több mint felét teszik ki. Az építőipar és a megfelelő infrastruktúra volt a selyemút hajtóereje, világjárvány alatti lassulás soha nem állt helyre, lelassult

Egyre több ország lép vissza Kína globális infrastrukturális fejlesztési tervétől: a Fülöp-szigetek és Olaszország esete különösen figyelemre méltó, mivel mindketten lemondtak a tervezett beruházásokról, és Olaszország teljes mértékben kilépett a kezdeményezés kereteiből. Nepálban sem indultak el a selyemúthoz kapcsolódó projektek, ráadásul az ország elutasította a kínai hitelek felvételét, helyette a vissza nem térítendő kínai támogatásokra helyezte a hangsúlyt.

Brazília, amely a projekt kulcsfontosságú állama, idén ősszel nyilvánosan is elutasította a selyemút-tagságot, India a projekt elindítása óta következetesen elutasította a kínai kezdeményezést.Mindezek mellett nem csak arról van szó, hogy a nemzetek vagy eltávolodtak a kezdeményezéstől, hanem egyenesen elutasítják a csatlakozást: ilyen például a nyersanyagokban gazdag Angola, Zambia és Kongó.

Az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a fejlődő országok szembesülnek, az a választás kényszere az Egyesült Államok és Kína között. Sok ország igyekszik elkerülni ezt a dilemmát, és inkább a semlegesség útját választja. Ugyanakkor a kezdeményezés eddigi hatásai meglehetősen kérdésesek: számos szellemváros épült, és több olyan ország, amely csatlakozott a projekt kereteihez, adósságcsapdákba került a kínai hitelek következtében, mint például Srí Lanka. Ráadásul sok helyen az olcsó kínai import súlyosan megterhelte a helyi gazdaságokat, ami miatt egyes nemzetek elfordultak Kína barátságától és új irányokat kerestek.

Szerbiában is felerősödtek a tiltakozások, miután a kínai kezdeményezés keretében épített vasútvonal teteje váratlanul összeomlott, tragikus következményeként pedig 15 ember életét vesztette.

Harmadrészt, Donald Trump beiktatása után valószínű, hogy egy új vámháború és egy amerikai-kínai feszültségkeltés következik be, melyből számos, Kínával baráti kapcsolatokat ápoló ország igyekszik majd távol maradni.

A kínai ingatlanszektor válsága egyértelműen éreztette hatását a külföldi befektetések terén, ráadásul a bankok sem a megszokott ütemben és volumenben folyósítanak hiteleket a selyemút projektekhez.