Felfedjük a Mastercard - Alkotótárs ösztöndíj tíz döntősét! | Litera - az irodalmi portál

A Mastercard - Alkotótárs program keretein belül két kiválasztott tehetség kap lehetőséget arra, hogy írói ambícióit teljes mértékben kiélje. A győztesek, akik egyenként 3-3 millió forint támogatásban részesülnek, a szeptemberi ünnepélyes díjátadón kerülnek nyilvánosságra. Ezzel a kezdeményezéssel a kreatív írás iránti szenvedélyt kívánják ösztönözni és támogatni.

Idén immár ötödször került megrendezésre a Mastercard - Alkotótárs alkotói ösztöndíj, amelyre összesen 53 pályázat érkezett. A Könyves Magazin szakmai támogatásával lebonyolított nyílt pályázatra minden olyan vers- és prózaíró pályázhatott, aki még nem töltötte be a 40. életévét, és rendelkezik legalább egy, de legfeljebb két megjelent szépirodalmi kötettel.

A 2021-ben indított alkotói ösztöndíj első díjazottjai André Ferenc és Czakó Zsófia voltak. Őket 2022-ben Vonnák Diána és Vajna Ádám követték, majd a következő évben Kerber Balázs és Zilahi Anna kapták meg a kitüntetést. Tavaly pedig Mohácsi Balázs és Puskás Panni érdemelte ki a Mastercard - Alkotótárs elismerését.

Az idei pályázati folyamat során egy előzsűri választotta ki a legígéretesebb tíz pályázatot. Az Antal Nikolett, Lapis József és Valuska László részvételével zajló munka eredményeképpen a továbbjutó jelöltek közül a Czakó Zsófia, Halász Rita, Jánossy Lajos, Nádasdy Ádám és Székely Kriszta alkotta szakmai zsűri fogja kiválasztani azt a két szerzőt, akik a Mastercard - Alkotótárs díjban részesülnek. A díjazottak mindegyike 3-3 millió forintot kap, amely lehetőséget ad számukra, hogy megvalósítsák kötettervüket.

A nyertesek nevét ünnepélyes keretek között, 2025 szeptember 24-én jelentik be a Katona József Színházban.

Idén a Mastercard - Alkotótárs verseny döntősei a következő kiemelkedő csapatok lettek:

Biró Zsombor Aurél "Hogyan térdeljünk" című regénye egy fiatal férfi politikai ébredésének izgalmas történetét tárja elénk, amelynek hátterében az Orbán-rendszer áll. A tizennyolc éves főszereplő, akinek élete hirtelen változások elé néz, szembesül a kormányzati irányítás alá vont egyetemével. Ekkor elérkezik a pillanat, amikor döntenie kell: részt vesz a lázadásban, vagy inkább a hatalom oldalát választja, esetleg passzívan szemléli az eseményeket. A szerző nemcsak a debütáló regényének (Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek) valóságértelmezését kívánja továbbgondolni, hanem egy egész generáció lélektani térképét is megrajzolja, ahol a semlegesség fogalma már szinte elképzelhetetlenné válik. A regény mélyen belemerül a fiatalok belső vívódásaiba és a politikai elköteleződés dilemmáiba, így reflektálva a mai társadalmi kihívásokra.

Borda Réka kézirata személyes élményekből született: az anyai szerepre való felkészülés, illetve a várandósság időszakának tapasztalatait gyűjtötte össze. A kilencedik évszak szövegei próza és költészet, valamint valóság és mese határán mozognak, miközben nemcsak a szülői, hanem az írói lét dilemmáit is igyekeznek felvonultatni. A szerző kendőzetlen hangvétellel szeretné elmesélni saját történetét, amelyben kicsit minden nő története ott van - akár akar gyereket, akár nem.

Harag Anita két novelláskötet után először próbál meg nagyobb formában gondolkodni: kisregénnyel pályázik az ösztöndíjra, amely a Nevetések munkacímet viseli. A történet középpontjában egy rendkívüli szülői értekezlet áll, ahol azt a kérdést vitatják meg, hogy megnézhetnek-e tizenhét éves gyerekek egy boncolást. A halál témájának alapos körüljárásán túl a szerző hat különböző, egyedi hang megformálására törekszik, és a társadalmi kontextusra is hangsúlyt fektet.

Kali Ágnes készülő verseskötete az anyaság ambivalens, de tagadhatatlanul felemelő érzéséhez keres szavakat, méghozzá férfiuralom és a kapitalista rendszer tükrében. A szerző a Tigristej szövegeiben a személyes tapasztalatoktól igyekszik a közösbe eljutni, megteremtve ezáltal a női szolidaritás nyelvét. Az anyag mellé egy playlistet is szeretne létrehozni, amelyben a felolvasás mellé zenei aláfestés is társul.

Kiss Dávid szintén lírával pályázott: a Terra Mater darabjaiban egyszerre van jelen az alanyiság és az univerzalitás, miközben a humor és a groteszk is fontos szerephez jut. A versekben a földi természet, az emberi kapcsolatok és a technológia kihívásai fonódnak össze, melyek hátterében felsejlik a kérdés: van-e mindezeknek köze a transzcendenshez? Bár a szerző számára fontos kiindulópont volt a személyes traumák feldolgozása, a gyász érzésével való szembenézés, a végeredmény mégis sokfelé ágazó, komplex anyagnak ígérkezik.

Kustos Júlia legújabb novelláskötete, a Penelopé tojása, folytatja a Tehetetlen bálványok lírai világát, ezúttal azonban a novellák formájában bontakozik ki. A művek középpontjában a modern társadalom tagjainak kapcsolati nehézségei állnak, rávilágítva a mai ember magányára és a kommunikációs akadályokra. Júlia írásaiban nemcsak a kortárs problémák, hanem számos antik utalás is megjelenik, gazdagítva a szövegek mélységét. A célja az, hogy a novellák önállóan is megállják a helyüket, ugyanakkor egy koherens, organikus egységet alkotva együtt is érvényes üzenetet közvetítsenek az olvasóknak.

K. Varga Bence készülő regénye a kisváros határában megbúvó vágóhíd munkásainak mindennapjait tárja elénk. A mű nem csupán szociográfiai hitelességre törekszik, hanem a mágikus realizmus különleges elemeit is magába olvasztja. A tervek szerint a történet egy sötét, nyugtalanító univerzumban bontakozik ki, ahol a magány és a gyász érzései mélyen áthatják a karakterek életét, így teremtve meg egy olyan atmoszférát, amelyben a valóság és a fantázia határai elmosódnak.

Marton Krisztián Ismeretlen fekete férfi munkacímű identitásregénye egy ellentmondásokkal teli élet története, amely megmutatja, milyen reménytelen érzés kívülállónak lenni, amikor nem vágyunk másra, csak hogy valahol otthon lehessünk. A szerző célja az "én-élmény" intenzív megközelítése, miközben mégis igyekszik kiszabadulni az autofikció keretei közül.

Purosz Leonidasz egy különleges verseskötet megalkotásához pályázta meg az ösztöndíjat: a „Honvágy” című mű a 2020 óta született verseit gyűjti össze, melyek szoros kapcsolatban állnak az azonos című drámájával. A darab a háborús menekült görög nagyszülők Magyarországra érkezésének személyes élményeit idézi fel, és ezek köré szövi a történetet. A tervek szerint a készülő kötethez újabb ciklusok is csatlakoznak, beleértve egy abszurd ars poetica-t is, amely új perspektívát ad a költészet és a lét mélységeinek vizsgálatához.

Simon Bettina Anne Sexton Podcast címmel egy olyan novelláskötet születik, melyben egy Budapesten élő fiatal nő hangja bontakozik ki. Ő egy művészeti író, akinek mindennapjai a kulturális élet pezsgésében telnek, így a város vibráló atmoszférája és a művészeti szféra gazdagsága elengedhetetlen elemei a történetnek. A cél egy olyan hiperrealista stílus megvalósítása, amelyben a vizuális élmények és a narratív szálak szorosan összefonódnak. A szövegek nem csupán leírják a látványt, hanem azt a mély érzelmi és intellektuális hatást is közvetítik, amelyet a főszereplő tapasztal. A képiség nem csupán díszítőelem, hanem a próza szerves részévé válik, alakítva a történetet és a karakterek fejlődését. A novella során Budapest utcái, galériái és kávézói életre kelnek, miközben a főszereplő belső világával párhuzamosan mutatják be a város sokszínűségét. A szövegekben a látvány nem csupán passzív háttér, hanem aktív szereplő, amely folyamatosan formálja a nő művészi identitását, és segíti őt az önfelfedezés útján. Ez a kötet egy híd lesz a vizuális művészetek és az írás között, ahol a szavak és a képek egy új dimenziót nyitnak meg az olvasók előtt.