Szeged különleges kalandra indult, hogy felfedezze a molekuláris szintű skizofréniát. Az új kutatási irányvonal célja, hogy mélyebb megértést nyerjen a betegség hátterében álló biológiai folyamatokról, és új lehetőségeket találjon a kezelésére. Az innovat

A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban elindult egy innovatív kutatás, mely a skizofrénia molekuláris alapjait vizsgálja, és amelyet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogat. Ez a kutatás lehetőséget teremt arra, hogy a betegek számára személyre szabott kezelési megoldásokat dolgozzanak ki – tájékoztatott a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézmény.

A közleményben szereplő információk alapján a skizofrénia egy olyan betegség, amely az idegrendszer fejlődése során alakul ki, és amelynek hátterében a genetikai örökség és a környezeti hatások összjátéka húzódik meg. Azonban a betegség mögött rejlő biológiai mechanizmusok megértése még mindig tartogathat meglepetéseket, hiszen a tudományos kutatások ezen a területen még korántsem fejeződtek be.

A vér-agy gát egy rendkívül fontos védelmi vonal, amely az agy és a vérkeringés között húzódik, és kulcsszerepet játszik az agyi környezet stabilitásának megőrzésében. Amikor ez a gát sérül, lehetővé válik, hogy mérgező anyagok és immunsejtek nagyobb mennyiségben jussanak be az agyba, ami számos idegrendszeri rendellenességhez, például skizofréniához vezethet. Különösen aggasztó, hogy a terhesség alatt előforduló fertőzések következtében fellépő anyai immunválasz, valamint a serdülőkori kannabisz-fogyasztás jelentős rizikófaktorok a betegség kialakulásában. Ezek a tényezők rámutatnak arra, hogy a vér-agy gát integritásának megőrzése mennyire létfontosságú az egészséges agyi működés fenntartásához.

A NKFIH 50 millió forintos támogatásával indult B3phrenia-projekt célja, hogy megvizsgálja a skizofrénia kockázati tényezőinek hatásait a vér-agy gátra, valamint a skizofréniára való hajlamot vagy ellenálló képességet kiváltó tényezőket.

A kutatás során vizsgálják a biológiai nemekre jellemző molekuláris változásokat, és azt, hogy a vér-agy gát miként alkalmazkodik a kockázati tényezőkhöz. Komplex állatmodellek és skizofréniás betegekből származó őssejtek felhasználásával a kutatók célja a kannabisz, a biológiai nemek és a vér-agy gát működése és szerkezeti változásai közötti összetett kapcsolatok feltárása.

Az újonnan szerzett tudás jelentős mértékben hozzájárul a skizofréniával szembeni ellenállóképesség és a hajlam hátterének alaposabb megértéséhez. A projektet egy tapasztalt kutatócsapat irányítja, akik különböző tudományágakban jártasak, és orvosbiológiai szakértelmük révén élvonalbeli kutatási módszereket alkalmaznak. Az egyéni biológiai eltérések feltérképezése, valamint a betegek biológiai jellemzői alapján történő csoportosítása lehetővé teszi a személyre szabott kezelési stratégiák kidolgozását - áll a közleményben.