Nagy Sándor holttestének eltűnése a régészet területén máig egyik legizgalmasabb és megoldatlan rejtélyt jelenti.

Nagy Sándor holttestének elhelyezkedése a történelem egyik legrejtélyesebb kérdése, amely évszázadok óta foglalkoztatja a kutatókat és a kíváncsi elmék sokaságát.

Amikor Nagy Sándor 13 évvel a világ egyik legnagyobb birodalmának megalapítása után Kr. e. 323-ban meghalt, a régészet egyik legnagyobb megfejtetlen rejtélyét hagyta maga után.

A kutatók szenvedélyes eszmecseréket folytatnak Alexandrosz végső nyughelyének kérdéséről, amely a makedóniai szülőföldjétől (ma Görögország) egészen Egyiptom földjéig terjedő elméleteket ölel fel.

A Szent Grál és a Frigyláda titokzatos aurájához hasonlóan Nagy Sándor sírját is olyan rejtélyek övezik, amelyek évszázadok óta lenyűgözik a régészeket. E titkos helyszín keresése nemcsak a történelem iránti vágyat táplálja, hanem egyben a felfedezés izgalmát is, amely sokakat arra ösztönöz, hogy feltárják a múlt titkait.

"Amíg a sírját meg nem találják, kvázi egyfajta misztikus káosz van körülötte, örökké új elméleteket és vitákat fog kiváltani" - mondta Nicholas Saunders, a Bristoli Egyetem Antropológiai és Régészeti Tanszékének emeritus professzora. Az Egyesült Királyság és a "The Life of Alexander the Great" (Brighter Child, 2006) című könyv szerzője e-mailben nyilatkozott a Live Science-nek.

"Emlékszem, 1963-ban, amikor az Alexandriai Egyetem hallgatója voltam, volt egy görög férfi, aki ásatásokat végzett a [pályaudvar] közelében" - mondta Zahi Hawass régész, egyiptológus és Egyiptom egykori régiségügyi minisztere a Live Science-nek. "Akkoriban elmentem megnézni az ásatásait. Nem talált semmit, de öt évig maradt, kutatott."

De vajon azóta sikerült-e előrelépni a sír megtalálásában? Calliope Limneos-Papakosta, az Alexandriai Civilizáció Görög Kutatóintézetének vezetője és alapítója, aki jelenleg az egyiptomi Alexandriában folytat ásatásokat, optimistán nyilatkozott arról, hogy a felfedezés küszöbén áll.

A sír titkos rejtekhelye valahol a mai Alexandria forgatagában húzódhat meg, két ősi főút kereszteződésénél - mesélte. Egy lenyűgöző hellenisztikus szobor, valamint a korszakra jellemző egyéb nyomok egy rendkívül ígéretes helyszínt sejtetnek.

"Válaszútnál vagyok, és úgy gondolom, hogy több lehetőségem van megtalálni a sírt, mint bárki másnak" - mondta Limneos-Papakosta a Live Science-nek.

Az egyik ok, amiért a sírt még mindig nem találták meg, az az, hogy Sándor holttestét elmozdították, tehát többször is eltemették.

A sírral kapcsolatos történelmi dokumentáció meglehetősen szegényes, és általában több évszázaddal az események megtörténte után keletkezett. Paul Cartledge, a Cambridge-i Egyetem görög kultúrával foglalkozó emeritus professzora rámutatott, hogy ezek a források gyakran politikai szándékokkal vagy elfogult nézőpontokkal terheltek.

A kihívásokat tovább fokozza, hogy a sírról nem állnak rendelkezésre egyértelmű képek, amelyek támogatnák a régészeti nyomozásokat - jegyezte meg Saunders.

Végül, Alexandria mai városa nagyrészt az ősi település romjaira épült.

Hawass így fogalmazott: "A mai Alexandria, különösen a város szíve, egyértelműen az ókori emlékek fölé épült. Például a színház felfedezése véletlenül történt, miközben építkezések zajlottak. Ezen kívül katakombákra is bukkantak."

A sír felfedezéséhez a régészeknek olyan területeket kellene feltárniuk, ahol jelenleg emberek élnek és dolgoznak. Ez igencsak összetett feladat, hiszen a munka során nem áll rendelkezésre megbízható bizonyíték arra, hogy valami jelentős érték rejtőzik a föld mélyén.

A Plutarkhoszhoz hasonló történetírók feljegyzései alapján tudható, hogy Sándor a 32. életévét betöltve, Kr. e. 323. június 10-én este, vagy másnap reggel hunyt el Babilon városában, mely napjainkban Irak területén található.

Halálának körülményei rendkívül vitatottak. Vannak, akik úgy vélik, hogy különféle betegségek, például tífusz vagy malária okozhatták a végzetét, míg mások azt sugallják, hogy mérgezett bort fogyasztott. Ugyanakkor egyesek a gyilkosság lehetőségét is felvetik. Ráadásul egyes elméletek szerint előbb halottnak nyilvánították, mint ahogy valóban távozott volna az élők sorából; a bénulást előidéző Guillain-Barré-szindróma (GBS) állhatott a téves információ hátterében, amely azt sugallta, hogy már halott.

Bármi is legyen a halálának oka, Sándor testét mumifikálták. I. Ptolemaiosz Szótér, a makedón tábornok, aki közel állt Sándorhoz és testőrként is szolgált neki, kulcsszerepet játszott abban, hogy a testet Babilonból elszállították.

"Cartledge elmondása szerint a holttestet a Közel-Keleten, a mai Irak területén keresztül Szíria irányába szállították. Az útja során, amely két évet ölelt fel, közel 1600 kilométert tett meg Egyiptom felé."

Sándor mögött nem állt egyértelmű politikai örökös, hiszen felesége, Roxana ugyan várandós volt a fiával, de valószínű, hogy egy törvénytelen gyermeke is létezett. Sándor sírjának megépítése így nem csupán tiszteletadás volt, hanem Ptolemaiosz számára egy lehetőség arra, hogy mint a makedón király jogos utódja, megerősítse hatalmát és pozícióját - magyarázta Cartledge.

Sándor holttestét ezután az egyiptomi Luxorhoz közeli Királyok Völgyébe szállították, ahol sok fáraót temettek el az Újbirodalom idején, miközben az újonnan alapított Alexandria városát még építették.

Kr. e. 305-ben, Sándor halálát követően 18 évvel, holttestét Alexandriába szállították, ahol már akkor is jelen volt a királyi udvar, a fényűző palota és a híres Museion könyvtár – mondta Cartledge. "Ha Sándort itt temették volna el, az valóban a város születésének legfőbb dísze lett volna."

Néhány évtizeddel később, a neves görög földrajztudós, Sztrabón beszámolója alapján, IV. Ptolemaiosz Philopator, a ptolemaioszi Egyiptom negyedik fáraója, aki I. Ptolemaiosz dédunokája volt, döntött arról, hogy Sándor holttestét az utolsó ismert nyughelyére, a Somába, Alexandria impozáns mauzóleumába helyezteti át.

A Soma körülbelül 300 évvel később, amikor az első római császár, Augustus (Kr. e. 27-től Kr. u. 14-ig uralkodott) Alexandriába látogatott, is ugyanott volt.

- Mindenképpen kíváncsi volt Sándor holttestére - mondta Cartledge. - Ám amikor lehajolt, véletlenül megütötte a holttest orrát.

Ezt követően a történelmi krónikákban hosszú évszázadokig nyoma sincs a sírnak. "Kr. u. 500 táján végleg eltűnik a történelem homályába" - fogalmazott Cartledge.

A sír körüli rejtélyek - a történelmi források hiányosságai miatt - azóta is izgalmas találgatások és sőt, összeesküvés-elméletek táptalajául szolgálnak. Ezek az időbeli hézagok megnehezítik, hogy a sír aktuális elhelyezkedésével kapcsolatos konkrét elképzelésekre összpontosíthassunk.

"Csak Alexandrosz halálát követően körülbelül 300 év elteltével találkozunk a sírjáról szóló beszámolókkal" – magyarázta Saunders a Live Science számára. "A legtöbb dokumentum viszont 600 évvel későbbről ered. Mi történt tehát a két időpont között? Miért tapasztalható ekkora csend?"

A sír több száz évig "széles körben ismert zarándokközpont volt az ókori mediterrán világban" - tette hozzá, így akkoriban a "hely nem volt titok".

Így lehetséges, hogy senki sem foglalkozott azzal, hogy leírja a sír helyét, mert mindenki tudta, hol van. Akár egyfajta "verseny" is lehetett a Krisztus sírjához látogató keresztények és a Sándor sírjánál hódoló pogányok között. Így tehát, miután a kereszténység már gyökeret vert, az egyházatyák "megbizonyosodhattak arról, hogy a sír nyomait eltávolították, vagy akár meg is semmisítették, hogy Krisztus sírja válhasson az ókori világ kiemelkedő zarándokközpontjává" - mondta el Saunders.

Limneos-Papakosta véleménye szerint a helyszín valószínűleg az 1365-ös alexandriai keresztes hadjárat következtében tűnt el, amely súlyosan megrázta a város életét. Érdekes módon azonban nem található olyan történelmi dokumentum, ami megerősítené, hogy a sír vagy akár a holttest is megsemmisült volna – fogalmazott.

A Nagy Sándor körüli istentiszteleti kultusz egy érdekes és izgalmas elképzelést vonultat fel. Bár a történelem során sok minden megváltozott, Alexandria szívében talán még mindig éltek olyan emberek, akik a keresztes hadjáratok idején is elkötelezett védelmezői voltak Sándor örökségének. E rendíthetetlen hívek, akik a pogány istenek tiszteletét nem csupán elfogadták, hanem szívük mélyén őrizték, titokban igyekeztek megóvni a nagy hódító maradványait a betörő keresztes lovagok haragjától. Ezek a lovagok, akik a keresztény hit nevében érkeztek, valószínűleg megvetették mindazt, ami nem a saját vallásukhoz tartozott. Az ősi hitélet védelmezői tehát bátorsággal és eltökéltséggel küzdöttek, hogy megőrizzék Sándor szellemét, annak ellenére, hogy a világ körülöttük folyamatosan változott.

"Úgy vélem, hogy Sándor kultuszának papjai őrizték meg a sírt" - nyilatkozta Limneos-Papakosta. "Istenként tisztelték, és amikor tudomásukra jutott, hogy a keresztények elpusztíthatják, mindent megtettek, hogy megóvják. Úgy gondolom, elrejtették a testét, illetve a szarkofágját."

Mivel Sándor utolsó ismert pihenőhelye Alexandriában található, a legtöbb kutató konszenzusra jutott abban, hogy sírja valószínűleg az egyiptomi város titkos zugában húzódik meg.

"Sándor sírját Alexandriában helyezték végső nyugalomra, ami biztosan megállapítható, hiszen az első századi Kr. u. forrásaink részletes információkkal szolgálnak a sír látogatóiról, köztük olyan neves római államférfiakkal, mint Julius Caesar" – nyilatkozta Limneos-Papakosta a Live Science számára. "Tehát egyértelmű, hogy a sír valóban ott létezett."

Ámde az igazi kérdés az, hogy Alexandriában hol is található pontosan.

Limneos-Papakostának van egy elmélete, egy 2009-es ásatás során ugyanis felfedezte Sándor szobrát.

"Ez volt az utolsó napunk a terepen, már a szezon zárására készültünk" - mesélte. - "De aztán rábukkantunk a szoborra, ami igazi csodának számított."

A térképek és az ősi írásos emlékek arra utalnak, hogy a terület, ahol a szobrot felfedezték, szoros kapcsolatban állhat a sír egykori helyével – nyilatkozta Limneos-Papakosta, akinek csapata folyamatosan ásatásokat folytat a környéken. Jelenlegi meggyőződése szerint már a célhoz közel járnak, így a kutatás fókuszát a mai Alexandria Shallalat Garden területére összpontosítja. Ez a helyszín az Alexandriai Nemzeti Múzeum szomszédságában fekszik, és itt találhatók a város egykori falainak nyomai is. Az ókori források azt is jelzik, hogy a királyi lakrészek valaha itt helyezkedtek el, ám ezek eddig még soha nem kerültek feltárásra.

Az ásatási hely egy egykori ókori kereszteződés mellett található, amelyet a második századi görög író, Achilles Tatius említett, aki le is írta a sír helyét.

„Azt mondta, hogy Alexandria két fő széles utcájának metszéspontjától néhány száz méterre nyugatra található” – nyilatkozta. A legújabb ásatások eredményeként „az egyik széles utcát, amelyet Kanóposzi utcának hívunk, már korábban is ismertük, de most már a másik, a Királyi utca is feltárult előttünk.”

Mások viszont úgy vélik, hogy Limneos-Papakosta nem a megfelelő irányba tart.

Cartledge a maga részéről azt feltételezi, hogy a holttestet egy nagy mauzóleumban helyezhették el, amely egy királyi komplexum része lehetett. És szerinte a királyi lakrészek más helyen voltak, mint ahogy Papakosta-Limneos feltételezi.

"A mauzóleum pedig azt az feltételezést közvetíti, hogy ez egy nagyon tartós építmény lehetett, amelyet a megfelelő helyen kellett elhelyezni" - mondta Cartledge. "Augustus római mauzóleuma teljesen látható. Akkor miért nem látható Sándor mauzóleuma? Az egyszerű válasz az, hogy az alexandriai Brucheum, ahol a királyi lakrész volt, a tenger felé nyúlt" - mondta Cartledge. (A Brucheum Alexandria egy sajátságos negyede volt.)

Sándor óta a tengerszint jelentős mértékben, több méterrel emelkedett, ahogyan azt a történelmi térképek is mutatják. Ennek következtében a város történelmi részeinek, különösen a királyi negyedeknek, valószínűleg a víz alá kellett kerülnie.

Az utóbbi évek során búvárok felfedezőútra indultak a város tengerpartján, és különleges leletekre bukkantak, amelyek valószínűleg ősi építmények maradványaihoz kötődnek.

Még ha sikerülne is felfedezni egy mauzóleumot, az sem biztos, hogy holttestet is találnának benne. "Ha nem olyan koporsóban helyezték el, amely képes megőrizni a testet, akkor valószínűleg soha nem fogják megtalálni" - fogalmazott Cartledge. - "Gyanítom, hogy a testét esetleg egy cápa emésztette meg."

Saunders azonban úgy gondolja, hogy a sír továbbra is a szárazföld mélyén rejtőzik, valószínűleg a modern Mazarita negyed forgalmas utcáinak árnyékában.

"Viszont amíg az újonnan épített struktúrák nem követelnek meg bontási munkálatokat és alapos kutatást, csekély esély van arra, hogy felfedezésre kerülnek" - jelentette ki Saunders.

Hawass jelenleg nem fókuszál konkrét helyszínre, ugyanakkor optimistán várja, hogy a sír végül rábukkanjanak.

- Kérdezhetnénk, vajon a sír feltárása lehetséges-e? - tette fel a kérdést Hawass, majd határozottan válaszolt: "Igen, ez megvalósítható."

Valószínű, hogy a régészek, akik fáradhatatlanul kutatják a múlt rejtélyeit, nem fognak rátalálni a keresett kincsekre. A színház, a katakombák és Alexandria számos lenyűgöző műemléke a modern építkezések során bukkantak fel, sokszor váratlanul és véletlenül.

"A tudósok soha nem találják meg Nagy Sándor sírját" - osztotta meg véleményét Hawass. - "Ugyanakkor mélyen hiszek abban, hogy egyszer csak váratlanul rábukkannak."