Nem éppen a bakonyi betyárok földje - Felfedezőút az úrkúti őskarszt csodáihoz

Az úrkúti őskarszt csodálatos világában kanyargó kirándulóút nem hosszú, ám annál gazdagabb élményekben és páratlan látványban bővelkedik. A hatalmas kőfalak között felfedezhetjük a természet csodáit, de hogy még teljesebb legyen az élmény, egy herendi látogatás is fűszerezi a napot.

Budapest és környéke valóban bőséges választékot kínál kirándulóhelyekből, de néha érdemes távolabbra is elkalandozni. Bár korán kell kelni és útnak indulni, hogy 10 óra körül már a választott túránk kiindulópontján lehessünk, a fáradtság mindenképpen megtérül. Ürkút község, amely Herend, Ajka és Nagyvázsony között helyezkedik el, több mint 100 kilométerre fekszik a fővárostól. Ide távolsági busszal vagy autóval juthatunk el viszonylag könnyedén. Célunk a vadregényes Bakony déli része, ahol található az úrkúti, hivatalos nevén Csárda-hegyi őskarszt. Ez a hely nemcsak a természet szépségeivel, hanem geológiai különlegességével is lenyűgöz: hazánk egyik leglátványosabb földtani értékének számít, igazi kincs a természetjárók számára.

Az úrkúti őskarszt nem csupán hazai szempontból figyelemre méltó látványosság, hanem globális szinten is páratlan természeti képződmény. A sziklák mélyén, amikor megkezdték a mangánérc kitermelését, több mint 100 millió éves, jurakori karsztformák kerültek napfényre, amelyek a földtörténet távoli emlékeit őrzik. Itt fellelhetők állati maradványok, valamint a földtörténeti középkor különleges karsztjelenségei, mint például töbrök, víznyelők és más lenyűgöző karsztformák. 2013 óta a területet egy tanösvény szeli át, amely egy dzsungelszerű, párás erdőn vezet keresztül. A meredek fa- és fémlépcsők segítségével a gödör aljáig ereszkedhetünk, ahol a természet csodás összhangban van a környezettel. A peremen haladva pedig lehetőségünk nyílik körbesétálni a karszt csodáit, miközben a lélegzetelállító látvány minden látogatót magával ragad. Az élmény felejthetetlen, a természet e különleges szeglete pedig valódi kincse hazánknak.

Az Úrkút szomszédságában található Csárda-hegy oldalán az 1910-es évek végén indult meg a mangánbányászat. Kezdetben szenet kerestek a föld mélyében, de hamarosan valami sokkal értékesebbre bukkantak. Az 1930-as évek közepére a kitermelés befejeződött, és a terület 1951-ben természetvédelmi státuszt kapott. Ma ez a népszerű kirándulóhely egy kerítéssel van körülvéve, és egy fából készült kapu vezet be a látogatók számára. Érdemes megemlíteni, hogy a bányászat Úrkúton nem szűnt meg teljesen; csupán egy másik területen folytatódik, ahol már nem külszíni fejtéssel, hanem más módszerekkel nyerik ki a mangánt.

Az úrkúti őskarszt varázslatosan tárul elénk, mintha egy titkos kapu nyílna meg a múltba. Pár lépést teszünk a település szívében, ahol a modern világ zaja és a házak közötti forgatag még körülvesz minket. Aztán átlépjük a mesés kaput, és hirtelen egy másik időszakba csöppenünk, a hüllők és dinoszauruszok világába. Ez a vadregényes táj könnyedén bejárható, ám a kiránduló szívében mindig ott bujkál a vágy, hogy elveszjen a természet ölelésében. A sűrű, zöldellő növényzet és a hatalmas lombú fák magukba foglalják a monumentális sziklafalakat, és ha éppen eső után érkezünk, a nedvesség szikrázó varázslatával még élénkebb színekben pompázik a táj, mintha a föld maga is ünnepelné látogatásunkat.

Úrkút régi település, első említése 1335-ös, és akkor egy ideje már létező faluként hivatkoznak rá. Különös nevét arról kapta, hogy a környék forrásokban szegényes volt, így kutakat ástak az itt élők, hogy iható, felhasználható vízhez jussanak. Úrkút arról az itt működött kútról kapta a nevét, amelyik a legjobb vizet adta a falusiaknak hosszú időn keresztül. Bár jogosan merül fel az emberben, hogy ez a sziklás rész annak idején remek búvóhelye lehetett a bakonyi betyároknak, de mindenkit le kell hogy lombozzunk: ők a Bakony más részein húzták meg magukat, így a két Jóska, Sobri és Savanyú sem bujkált erre. Talán csak Milfajt Ferkóról feltételezhetjük, hogy felbukkant itt: egy nóta szerint legalábbis a 14 kilométerre lévő tótvázsonyi kocsmába járt mulatni az embereivel.

Az úrkúti őskarszt 2013-ban nem csupán egy tanösvényt kapott, hanem az év földtani értékévé is választották. Érdemes megemlíteni, hogy az Országos Kéktúra útvonalát is keresztező terület különleges jelentőséggel bír. A táj lenyűgöző szépsége mindenképpen arra csábít, hogy felfedezzük ezt a helyet, de fontos figyelembe venni, hogy a túra nem igényel több órát, ezért érdemes egy-két további programot is keresni, hogy napunk igazán tartalmas legyen. Magán Úrkút is számos érdekességet kínál, akárcsak a közeli települések, amelyek szintén felfedezésre várnak.

Felfedezhetjük például Ajkát (8 km), Szentgált (9 km), Nagyvázsonyt (17 km), Tótvázsonyt (14 km) vagy Herendet (12 km), amely a porcelángyártás hazai fellegváraként ismert. Mi a Herendi Porcelánmanufaktúrát választottuk, mivel kíváncsian vártuk, hogy a természeti szépségek után megismerkedhessünk a kézműves mesterség remekeivel is. Az üzem alapítója Stingl Vince volt, aki 1826-ban indította el ezt a különleges vállalkozást. Fischer Mór, akinek nevéhez az első aranykor kapcsolódik, 1839-ben vette át az irányítást. Egy hatalmas tűzvész 1843-ban szinte mindent elpusztíthatott volna, de a herendi porcelán megmenekült: a 1846-os pesti iparműkiállításon aranyérmet nyert, és néhány évvel később a londoni világkiállításon is óriási sikert aratott, Viktória királynő is rendelt tőlük.

Fischer Mór 1874-ben visszavonult, és a fiainak adta át a gyárat, akik az apjuknál kevésbé voltak vevők a finomságokra, így más közönséget céloztak meg, és más igényszintet állítottak be. A húzás nem jött be, a herendi porcelángyár tönkrement, így az állam nyúlt a hóna alá: részvénytársasággá alakították, kamatmentes hitelt kapott, illetve 12 évre adómentességet is. A gyár ekkor Fischer Mór unokája, Farkasházy Jenő vezetése alatt ismét felvirágzott. A cég a nemzetközi mustrák állandó szereplője és gyakori nyertese lett. Működését egyik világháború sem tudta aláásni, de még az sem, hogy 1948-ban államosították. Az 1960-as években megnyílt a múzeum, az 1980-as években pedig a tervezőstúdió. 1992-ben ismét részvénytársaság lett a cégből, ami azóta is töretlenül fejlődik, 2018-ban megnyitotta kapuit a világ legnagyobb herendi márkaboltja, a Porcelánmanufaktúra, és mi meg is néztük.