A Nézőpont Intézet álláspontja szerint a Transparency International által közzétett korrupciós index nem megbízható forrást jelent. A Demokrata című lapban megjelent véleményük alapján az adatok és a módszertan, amelyet a szervezet alkalmaz, kérdéseket ve

Mráz Ágoston Sámuel kifejtette, hogy elérkezett az idő, amikor alaposan át kell tekinteni a Transparency International módszertanát. Ennek oka, hogy a TI elemzései gyakran szolgálnak hivatkozási alapként a médiában, valamint a gazdasági és politikai döntéshozók számára, akiknek lépései nem ritkán Magyarország hírnevének csorbítására, sőt, akár megbüntetésére irányulnak. Emlékeztetett arra is, hogy a megbukott amerikai kormány a TI korrupciós indexére hivatkozva indokolta az egyik magyar miniszter ellen hozott szankciót.

A Nézőpont Intézet vezetője kiemelte, hogy a korrupciós index elemzése során számos problematikus tényezőt tárt fel. A Transparency nemzetközi szervezet módszertana szakmai szempontból megkérdőjelezhető, mivel egyoldalú és elfogult megközelítéseket alkalmaz - fogalmazott, hozzátéve, hogy összesen nyolc olyan pontot azonosítottak, amelyek aláássák a TI állításainak megbízhatóságát.

Mráz Ágoston Sámuel rámutatott, hogy a korrupció érzékelési index nem csupán a Transparency International saját kutatása, hanem valójában 13 különböző index részletes eredményeinek összevonásából származik. Ez azt jelenti, hogy az index lényegében más elemzések "újrahasznosított" adatait tükrözi.

A korrupciós indexnek valójában semmi köze a korrupció mértékéhez - folytatta, jelezve: nem közvélemény-kutatásról van szó, hanem néhány gondosan kiválasztott szakértő véleménye alapján állítottak fel rangsort. Az értékelők névsora vagy nem ismert vagy kizárólag kormánykritikus, elfogult szakértőkből álló kör ítéli meg az országokat - mondta.

Mráz Ágoston Sámuel hangsúlyozta, hogy a TI által alkalmazott elemzések egymásra hivatkoznak, ami szerinte "módszertani abszurdum". Ezen kívül a különböző országok eltérő és változó számú indexeket használnak, és a vizsgált időszakok sem mindig azonosak, ami végső soron megkérdőjelezi az így kapott eredmények hitelességét.

Elmondta azt is, hogy a Transparency-t támogató, liberális vezetésű országok előkelő helyen szerepelnek a korrupciós index rangsorában.

A Nézőpont Intézet vezetője hangsúlyozta, hogy a Magyarországot a legkorruptabb európai országként jellemző állítás nem állja meg a helyét. Az Európai Unió hivatalos felmérése, az Eurobarometer adatai alapján Magyarország a 27 tagállam közül a hetedik legkevésbé korruptnak számít. Ezen kívül a kormány korrupcióellenes intézkedéseinek megítélése hazánkban az EU átlagánál kedvezőbb - tette hozzá.

Mindezeket figyelembe véve Mráz Ágoston Sámuel hangsúlyozta, hogy a Nézőpont kéri az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet, a médiát és a közvéleményt, hogy a jövőben ne támaszkodjanak a Transparency index eredményeire. Hozzátette: amennyiben a téves következtetéseken alapuló elemzés továbbra is hivatkozási alapként szolgál, petíciót indítanak, és nemzetközi szintű tiltakozást szerveznek.

Közölte továbbá, felszólítják a Transparency-t, hogy módosítson a módszertanán, és ezt az indexet ebben a formában többé ne publikálja, mert félrevezető.