Október 17-én elrajtol a Préda, a Portfolio kiberbűnözéssel foglalkozó podcastsorozatának második évada!

Ha nem szeretnél lemaradni az első részről, kövesd be a Préda podcast-csatornáját a Spotify-on, az Apple podcasten, a Youtube Music-on vagy gyakrolatilag bárhol, ahol podcasteket hallgatsz a neten, így biztos nem maradsz le az október 17-én érkező első epizódról!

Ha szeretnéd nosztalgiázni az első évadon, vagy esetleg kimaradtál a tavalyi hét epizódból, most itt a remek lehetőség, hogy felkészülj az új évadra. Ajánljuk figyelmedbe az első hét epizód izgalmas történeteit:

2021 tavaszán egy orosz kiberbűnözői csoport célkeresztjébe került az Unix Autó, amelyet a magyar üzleti világ egyik meghatározó alakja, Zombori Antal irányít. A támadók sikeresen hozzáfértek a cég adataihoz, és azokat titkosítva, elérhetetlenné tették. A helyzet súlyosságát tükrözi, hogy a hakerbanda kezdetben 2,5 millió dolláros váltságdíjat követelt, öt nappal később pedig már ennek a dupláját, mindezt kriptovalutában. A 75 milliárd forintos éves forgalmú vállalat komoly döntés elé állt: eleget tegyenek a bűnözők követelésének, vagy keressenek alternatív megoldást a helyzet kezelésére?

A Préda második epizódja rávilágított arra, hogy a hétköznapi emberek milyen komoly kiberbiztonsági fenyegetéseknek vannak kitéve. A beszélgetés középpontjában az állt, hogy miért érdeklik a csalókat az átlagos emberek adatai, és milyen óvintézkedéseket kell tennünk banki ügyeink során. Fontos, hogy tudatosan figyeljünk a potenciális visszaélésekre, hogy ha mégis megtörténne a baj, legyen esélyünk visszaszerezni az eltulajdonított pénzünket. Az epizód során elmélyültünk abban is, hogy a tudatosság és a megfelelő védekezési stratégiák elengedhetetlenek a digitális világban való eligibilitásunk megőrzéséhez.

Magyarországon 2024 júliusáig terjedő egy év alatt a bűnözők körülbelül 45 milliárd forintot csaltak el a banki ügyfelektől. De mi rejlik e siker mögött? Milyen trükkökkel dolgoznak, és hogyan tudják rávenni az embereket arra, hogy saját érdekeikkel ellentétes döntéseket hozzanak? A csalók módszerei egyre kifinomultabbak, és sok esetben a pszichológiai manipulációra építenek. Az áldozatok gyakran beleesnek a jól megtervezett csapdákba, amelyek során a bűnözők a bizalomra, a sürgősség érzetére és a félelemre játszanak. Az információk és tanulmányok szerint a tudatos felkészülés és a pénzügyi tudatosság növelése kulcsfontosságú lehet a csalások megelőzésében.

Annát - nevezzük így az epizód főszereplőjét - egy magát dunai hajósnak kiadó bűnöző vagy bűnözői csoport húzta le több millió forinttal. A nő bő 30 év után vált egyedülállóvá, és társat, szerelmet keresett a neten, de csalókba botlott. Helyzetével nincs egyedül, rengetegen járnak pórul netes társkeresőkön, az ügyek pedig kísértetiesen hasonlítanak Anna esetéhez. De milyen módszerekkel és hogyan húzzák le áldozataikat az interneten romantikus csalások elkövetői, milyen traumákon mennek át az áldozatok, és van-e esély arra, hogy valaha viszontlátják a pénzünket?

2007. április 26-án Észtországban komoly társadalmi feszültségek robbantak ki, amikor az észt kormány úgy határozott, hogy áthelyez egy második világháborús szovjet hősi emlékművet Tallinn belvárosából egy külvárosi katonai temetőbe. A konfliktus következő napján, április 27-én, a helyzet tovább eszkalálódott: az ország digitális infrastruktúrája, amely nemzetközi szinten is kiemelkedőnek számított, gyakorlatilag megbénult, hetekre megbénítva az állam működését. Később kiderült, hogy a zavargások és a kibertámadás hátterében orosz titkosszolgálatok álltak. A Préda ötödik epizódja arra összpontosít, hogyan változik meg a kibertámadások eddig ismert dinamikája, amikor állami szereplők is felsejlenek a háttérben. Emellett a műsor körbejárja, hogy milyen mértékű fenyegetettséggel kell szembenéznünk napjaink Magyarországán.

Ha a mai epizód szereplőivel találkozol a munkájuk kapcsán, könnyen lehet, hogy életed legnehezebb napja vár rád. A mai adásban az etikus hekkerek szakértői segítenek nekünk feltárni a cégekkel szembeni kibertámadások történetét, akik a vállalatok védelmét látják el és reagálnak a fenyegetésekre. Részletesen megvizsgáljuk, hogyan biztosíthatják a cégek digitális infrastruktúrájuk védelmét, és milyen kockázatokkal járhat, ha együttműködnek a támadókkal, például amikor zsarolóvírusos támadás esetén váltságdíjat fizetnek. Tarts velünk, hogy jobban megérthessük ezt a bonyolult és veszélyes világot!

Az online csalók és kiberbűnözők elleni küzdelem során számos inspiráló sikertörténet született, ám ezek sajnos még mindig nem elegendőek ahhoz, hogy megfékezzék a problémát. A Préda című mű zárófejezete lehetőséget ad arra, hogy mélyebben belemerüljünk a kiberbűncselekmények kriminológiai hátterébe, és egyúttal bepillantást nyerjünk a magyar rendőrség elhivatott munkájába is.