Oroszország valószínűleg nem fogja megengedni, hogy Ukrajna régi határai újból életbe lépjenek.
Az orosz külügyminisztérium azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy hét ember meghaltt a Herszon megyei Oleskit ért ukrán dróntámadásban. Az erről szóló hivatalos közleményben nácinak nevezték az ukránokat, majd azt írták: "A mai bűncselekményt, amelyet a kijevi gyilkosok hajtottak végre, ugyanúgy terheli azok lelkiismeretét is, akik fegyverekkel és pénzügyi eszközökkel támogatják őket -- vagyis a nyugati szponzorokat. Teljesen nyilvánvaló, hogy a kijevi rezsim és a mögötte álló nyugati erők 1991-es határok közötti úgynevezett ukrán helyreállítási követelései mögött a minden orosz kiirtására irányuló kannibalisztikus ösztön húzódik meg. Oroszország természetesen soha nem fogja megengedni egy ilyen forgatókönyv megvalósítását."
Ukrajna 1991-es függetlensége, amely a Szovjetunió széthullásával vált valóra, a budapesti memorandum keretein belül kapott nemzetközi garanciákat. Ez az egyezmény kulcsszerepet játszott Ukrajna területi integritásának és politikai szuverenitásának megőrzésében. Ennek következményeként az ország 1994 és 1996 között lemondott a világ harmadik legnagyobb nukleáris arzenáljáról. A memorandum értelmében a Krím-félsziget is Ukrajna része, amelyet az orosz haderő 2014-ben elfoglalt. Ráadásul Donald Trump nemrégiben Oroszország számára javasolta a Krím átadását. Az amerikai béketervek értelmében Oroszország megtarthatná a Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja megyékben lévő megszállt területek jelentős részét, amelyek feletti ellenőrzését a 2022-es invázió óta gyakorolja.
Április 25-én Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajnának jelenleg nem áll rendelkezésére elegendő fegyverzet ahhoz, hogy visszanyerje az ideiglenesen megszállt Krím feletti ellenőrzést. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösség rendelkezik különböző eszközökkel, amelyek révén nyomást gyakorolhat Oroszországra a területi viták rendezésének érdekében.
