Párkány városában méltó ünnepség keretében emlékezett meg a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa 60. évfordulójáról. Az esemény során a kórus tagjai felelevenítették az elmúlt hat évtized gazdag történelmét és zenei örökségét, amely nemcsak a h

Teltház várta a jubileumi hangversenyt, amely a párkányi Őszi Kulturális Napok zárórendezvénye volt. Ahogy felcsendült a kórus ajkáról az ének, a harmónia, a lelki emelkedettség tapintható lett.

Párkány és Vidéke Kulturális Társulás elnöke Himmler György köszöntötte a kórust és a nézőket, majd röviden ismertette a kórus történetét.

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa 1964 novemberében alakult, köszönhetően Szíjjártó Jenő zeneszerző fáradhatatlan munkájának, aki nemrégiben a Magyar Örökség-díjjal is elismerést kapott. 2006 óta a kórus művészeti irányítását Józsa Mónika látja el, aki a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem ének-zene oktatója, valamint a Magyar Kodály Társaság tiszteletbeli tagja. A kórus kiemelkedő teljesítménye számos díjjal és elismeréssel van fémjelezve, műsorválasztásuk pedig gazdag és sokszínű, amely mindig lenyűgözi a közönséget. Vendégkarnagya Kozak Olimpiu, aki a debreceni Kölcsey Kórust vezeti, míg a kórus segédkarnagya Szűcs Dániel, a budapesti Vasas Művészegyüttes Alapítvány Vass Lajos Kórusának vezető karnagya.

A kórus egy különleges eseményt ünnepelt, amely során három új művet mutattak be: Horváth Géza „Szabad-e nékem énekelni?” című darabját, Tóth Péter „Falvédő szvit”-jét, valamint Ľuboš Bernáth „Cantate Dominum”-ját. Ezen az eseményen mindhárom mű első alkalommal csendült fel, így igazi ősbemutatónak számított. Az ünnepség keretében piros rózsákkal köszöntötték azokat a kórustagokat, akik a kórus 60 éves történetének legalább felét a közösségben töltötték. A kitüntetettek között volt: Császár Magdolna, Koller Margit, Nágel Erzsébet, Pfeiferlik Annamária, Záreczky Magdaléna, Józsa Mónika, Kosztolányi Julianna, Lukovics Mária, és az egyetlen férfi kórustag, Horváth Géza. Az ő hűségük és elkötelezettségük példaértékű, és méltó módon lett megünnepelve a szívből jövő köszönet és elismerés által.

Milyen kellemes meglepetés volt, amikor G. Pereszlényi Etelka egy dal erejéig csatlakozott a kórushoz! Józsa Mónika karnagy örömmel osztotta meg, hogy Tóth Árpád, a kórus egykori vendégkarnagya, zenésítette meg Koncsol László „Az ezeréves tölgy” című versét. Ez a mű valóban gyönyörű eszméket fogalmaz meg, a hit, a hűség és a megmaradás témáit járva körül.

"A közelmúltban elhunyt József Attila-díjas költő, műfordító Koncsol László bár nem volt kórustag, de gyakran ellátogatott a kórus próbáira, szinte fürdött a kórusmuzsika hangjaiban. 50.évfordulónkra ezen ajánlással kaptuk tőle a verset: A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának 50. születésnapjára - és G. Pereszlényi Etelkának (Etelkámnak), aki nélkül ez a vers nem születhetett volna meg. Etelka a tanító kórus alapító tagja 55 évig énekelt a kórusban" - emelte ki Józsa Mónika.

A szünetben a kórus szívének és lelkének tekintett Császár Magdolnát kerestem fel, aki már 32 éve varázsol el minket énekével. Mesélt arról, hogy havonta egy hétvégén gyűlnek össze, az aktuális fellépés helyszínén vagy annak közelében, hogy együtt készüljenek a következő előadásra.

- vallja Magdika.

A műsor második felében egy különleges élmény várta a közönséget: Ľuboš Bernáth Cantate Dominum című kamarakantátáját adták elő, amely fuvolára, zongorára és vegyeskarra készült. Ezt a gyönyörű kompozíciót a zeneszerző a kórus 60. évfordulójára ajánlotta. A zenei élményt a Duna Kamaraszimfonikus Zenekar varázsolta elénk, Horváth Gábor irányításával.

„Dicsőség és hála Istennek a gyönyörű muzsikáért, amelyet együtt élhettünk át, de legfőképpen az összetartó közösségért szeretnék hálát adni – énekeseinkért és szakmai vezetőinkért, akik hosszabb-rövidebb időt töltöttek velünk, és maradandó nyomot hagytak a szívünkben. Külön köszönet a szervezőknek is, akik lehetővé tették a méltó megemlékezést” – mondta el Józsa Mónika kórusvezető az ünnepség zárásaként.

Az ünnepség során Szalay Szilvia, a Szlovákiai Zenebarátok Társaság elnöke, szívhez szóló levelet olvasott fel, amelyben kiemelte, hogy a tanító kórus működésének elengedhetetlennek kell lennie. Fontosnak tartotta, hogy a pedagógusok példát mutassanak, és jelen legyenek az érsekújvári Csengő Énekszó kórustalálkozón, hogy a fiatalok láthassák, tanáraik éppen olyan szenvedéllyel énekelnek, mint ő maga. A zenebarátok emléklapokat adtak át, kifejezve megbecsülésüket a kórus és a vezetők munkája iránt.

A kórus fellépését szűnni nem akaró állótapssal köszönték meg a nézők.

A rendezvény megvalósulását támogatta Sztranyovszky István, a Duna Kamaraszimfonikus Zenekar, valamint a Párkány és Vidéke polgári társulás, továbbá Párkány városa is hozzájárult a sikerhez.