Egy kihívásokkal teli év áll előttünk a világ számára.
2025-re a növekedési és inflációs kilátások körüli helyzetet számos kockázat árnyékolja be. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen irányt vesz az Egyesült Államok gazdaságpolitikája. Donald Trump eddigi bejelentései ellenére a helyzet még mindig tele van bizonytalanságokkal. Az Egyesült Államok gazdasági döntései nem csupán saját piacát formálják, hanem a globális gazdasági tájat is jelentősen befolyásolhatják, így a világ számos országának gazdasági helyzetére is kihatással lesznek.
Az év első Hova tegyem a pénzem? hírlevélben Jobbágy Sándor, a Concorde Értékpapír vezető makrogazdasági elemzője járja körül, hogyan készüljünk 2025-re.
Donald Trump megválasztott elnök azt ígérte, hogy jelentős importvámokat vet majd ki, Kína esetében 10 százalék, Mexikó és Kanada esetében 25 százalék lenne ezek mértéke. Jogi vagy adminisztratív akadály lényegében nincs az elnök előtt, hogy ezt megvalósítsa. Ami leginkább korlátozhatja Trump vám-, illetve egyéb gazdaságpolitikai terveinek megvalósítását, az a piaci fogadtatás: az általános várakozások szerint Trump az első elnöki ciklusához hasonlóan 2025-től is fontosnak fogja tartani a tőkepiacok visszajelzéseit, és prioritásként kezeli a részvénypiacok kedvező alakulását.
Scott Bessent Trump pénzügyminiszter-jelöltjeként pozitív piaci reakciókat váltott ki, hiszen korábbi hedge fund menedzseri tapasztalata révén számos jövedelmező befektetésről ismert. Mélyreható tőkepiaci ismeretei megerősítik azt a várakozást, hogy a gazdaságpolitikai változások során kiemelt figyelmet szentelnek majd a piacokra gyakorolt hatásoknak. Az amerikaiak által tervezett vámok esetében különösen Kínából várhatóak erőteljes ellenlépések, amelyek vámok, kereskedelmi korlátozások és beruházási korlátozások formájában jelentkezhetnek.
Az USA GDP-bővülése a korábbi 2,6 százalékról 2 százalék körülire, míg Kína növekedése 4,8 százalékról 4,5 százalékra lassulhat. Az eurózónában, bár enyhe gyorsulásra lehet esély, a növekedési ütem így is a leglassabb lehet a nagy gazdasági központok közül, 1,2 százalék közelében alakulhat. Emellett a recesszió valószínűsége is csak minimálisan csökkenhet.
A globális növekedési kilátásokat 2024-hez hasonlóan 2025-ben is leginkább a lényegében recessziós tartományban mozgó feldolgozóipar húzza le. A felhasználási oldalt némileg visszahúzhatja, hogy számos ország csökkenteni szeretné a költségvetésének hiányát, igaz épp a két legnagyobb gazdaságnál, az USA-nál és Kínánál nem várható az egyenleg javulása, sőt tovább ösztönöznék a költségvetésből a növekedést. Ez a helyzet azonban az államadósságok méretével és finanszírozási lehetőségeivel kapcsolatos aggodalmakat növeli egyre jobban. Az USA esetében a 2025-ben esedékes állampapír-lejáratok összege elérheti a GDP 26 százalékát.
